Újabb csontváz a szekrényből: felmérnék, hogy mi menthető az MNB-alapítványból, de még erre sem maradt pénz.
Mi történt? Miután a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítvány új kuratóriumi vezetése – az Állami Számvevőszékhez hasonlóan – maga is büntetőfeljelentést tett, mégpedig a Fővárosi Főügyészségen, az új vezetés azt is megállapította, hogy gyakorlatilag nem maradt pénz a bonyolult cégstruktúrában, likvid, szabadon felhasználható pénz érdemben nem maradt, írja a Telex.
Kontextus. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke, Varga Mihály márciusban rúgta ki elődje, Matolcsy György embereit, a PADME kuratóriumi vezetésének és az alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. élén is személycseréket eszközölt. Így lett az alapítvány új kuratórium elnöke Csizmadia Norbert után Gion Gábort, az egykori Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkár.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Az MNB alapítványának frissen kinevezett kuratóriuma szeretné felmérni, hogy mennyi vagyon maradt. Csakhogy olyan kevés az erre felhasználható pénz, hogy még erre a célra is kérnie kellett az MNB-től. Avagy pénzt mentenének meg az átláthatatlan alapítványi vagyonból, ehhez képest még ahhoz is új pénzt kell betenni ebbe a struktúrába, hogy egyáltalán valaki felmérhesse, mi maradt még meg a több mint 266 milliárd forint alapítói vagyonból.
Hogyan tovább? A Telex azt írja, hogy mindezek miatt
a PADME új vezetése 400 millió forint vagyonjuttatást kezdeményezett az alapítvány részére. Ezt az MNB igazgatósága jóvá is hagyta, és az ÁSZ is egyetértett vele.
A híroldal szerint a pénz arra kell, hogy egy új, ismeretlen, de kisebb csapat átvilágítsa azt, hogy milyen vagyonelemek vannak, abból mi menthető, és ami megmaradt, az mennyit ér. A pénz július elejéig elég. Mára az alapítványnak háromféle vagyoneleme maradt (a GTC SA lengyel cég tulajdonrésze. a Budapesti Metropolitan Egyetem, valamint a svájci Ultima részvényei).
