A Time magazin egyetlen építészként szerepeltette a világ 100 legbefolyásosabb emberének listáján 2021-ben. A fenntarthatóság, a természetes anyagok felhasználásának, valamint az épületek városba és természetbe való érzékeny integrálásának határozott szószólója. Kengo Kumát pedig különleges kapcsolat fűzi Közép-Európához, azon belül Csehországhoz is, ahol jelenleg is épül egy figyelemre méltó épülete.
„A kapcsolatom a Cseh Köztársasággal? Az 1964-es tokiói olimpiáig nyúlik vissza, ahol láttam Vera Čáslavskát” – mondt a cseh Forbesnak a a 70 éves építész, aki nem lazsál a munkában, és jelenleg a brünni Mehrin Morva Zsidó Múzeum tervezésén dolgozik.
A XX. század rossz öröksége
A helyi anyagok használata, a fenntarthatóság az építészetének egyik védjegye. Honnan ered ez az elkötelezettség?
Valószínűleg abból a házból, ahol születtem. Nagyon régi volt, a háború előtt épült, természetes anyagokból készült, nem volt légkondicionáló, kicsi, sötét, furcsa szaga volt. Nem nagyon szerettem, és éppen ellenkezőleg, csodáltam a barátom házát, ami világos, fényes, elegáns volt, egy tipikus huszadik századi ház.
De amikor elkezdtem építészetet tanulni, elkezdtem értékelni a házunkat. Rájöttem, hogy nemcsak szép, hanem nagyon fenntartható módon épült. Ekkor kezdtem másképp gondolkodni róla.
A fenntarthatóságnak sokféle definíciója van, energiatakarékosság, a károsanyag-kibocsátás csökkentése… De számomra a legfontosabb a természettel való kapcsolat.
A huszadik században mindenhol betonból és acélból készült épületek nőttek ki a földből, és ez eltávolította az emberiséget a természettől.
Elkezdték használni a légkondicionálást, amit szerintem az emberek nem értettek meg.
Hogy érti ezt?
A légkondicionálással kényelmes teret teremtünk. De szerintem ez hiba. A természettel kellene együtt élnünk, és megtanulnunk együtt dolgozni az ottani hőmérséklettel.
Mennyire lehetnek boldogok e tekintetben otthon, Japánban, ami élen jár a különböző technológiai újításokban?
Japánban történelmileg a legtöbb épület fából készült. Ami rendben is van, a fa használata csökkenti a levegő szén-dioxid-kibocsátását. Most ez eltűnőben van, és szeretném visszahozni.
Milyen szerepet játszik az építészet a környezeti kihívásokban?
Óriási szerepet játszik! A XX. században minden épületet betonból és acélból terveztek, és ez tönkretette a környezetet és a városokat. Itt az ideje, hogy kijavítsuk ezt a hibát. Új életmódot kell megtanulnunk, természetes anyagokat felhasználni és kevesebb energiát. És ez még mindig nem történik meg.
Kengo Kuma
Az 1954-ben született építész vezeti a nemzetközi szinten is rendkívül elismert Kengo Kuma & Associates stúdiót. Épületei főként Japánban találhatók, mint például a Louis Vuitton Moët Hennessy oszakai székháza vagy a Haruki Murakami könyvtár Tokióban. De Európában is nyomot hagyott, a tervei szerint épült fel többek között a dániai Odense-ben található Hans Christian Andersen Múzeum. Emellett kutat és oktat is a Tokiói Egyetemen.
Az odensei Hans Christian Andersen Múzeum / Kengo Kuma and Associates
Olimpiából életút
Élőben látta Tokióban Čáslavskát?
Igen, persze! Nagy rajongója voltam, el voltam ámulva a szépségétől. Az én generációm hőse volt, és az 1964-es olimpiát is hozzá kötöm. Bár azok a játékok fordulópontot jelentettek az életemben… (Věra Čáslavská cseh olimpikon tornász – a szerk.)
Milyen értelemben?
Apám elvitt az olimpia idején az egyik stadionba, a Jojogi Nemzeti Sportcsarnokba, amelyet Kenzo Tange, az akkori egyik legjobb japán építész tervezett. Megbabonázott az az épület. Ekkor döntöttem el, hogy én is építész akarok lenni. Aztán volt szerencsém megtervezni a 2020-as tokiói olimpia olimpiai stadionját. A kör ezzel bezárult.
A Japán Nemzeti Stadion épülete Tokióban. Fotó: Kengo Kuma and Associates
Az évek során hogy alakult a kapcsolata a csehekkel?
Antonín Raymond (Japánban és az USA-ban dolgozó cseh építész – a szerk.) is hatással volt rám. Tanulmányaimból ismertem a munkásságát, és 1989-ben egy barátom megmutatta nekem a nagyapja házát, amelyet Raymond tervezett. Sokkoló volt számomra, hogy a ház mennyire más volt, mint az általam megszokott építészet. Természetes megjelenésű volt, fából készült, valamit Csehországból hozott magával Japánba.
Aztán megnéztem a többi épületét, az olasz nagykövetséget, néhány templomot, koncerttermet. Minden lenyűgöző volt. Aztán amikor a Hiroshige Múzeum épületét terveztem, nagy hatással volt rám Raymond munkája.
Emlékszik az első csehországi látogatására?
Az 1993-ban volt. A kubista épületeket akartam megnézni. Azért is, mert a kubizmus nagy hatással volt Raymondra.
Nemcsak épületeket tervez: a Kengo Kuma által tervezett és a cseh Lasvit által gyártott üveglámpa.
Épp van egy izgalmas projektje Csehországban, a Mehrin Morva Zsidó Múzeum. Hogyan jutott el ehhez a projekthez?
1993-ban ellátogattam Brünnbe is. Láttam többek között a Villa Tugendhat épületét, egy másik remekművet. És amikor később hallottam, hogy Brünnben egy projektre kiírtak egy pályázatot, ez felkeltette az érdeklődésemet. Azt mondtam, hogy megtiszteltetés lenne számomra, ha egy saját épülettel gazdagíthatnám ezt a várost.
Meglátogattam néhány holokausztmúzeumot is, és ismerem Chiune Sugihara japán diplomata történetét, aki sok zsidónak segített a háborús években. Nagyra becsülöm ezt, és szerettem volna valahogyan tükrözni a japánok és a zsidók közötti kapcsolatot.
Mi inspirálta a tervezésben?
A múzeum spirál alakú, ami nagyon fontos szimbólum a zsidó vallásban. Ahogy a japánoknak is, ezért ezt a hasonlóságot akartam megragadni. Emellett igyekszem a szokásos módon helyi anyagokat használni, és természetes fényt vinni a térbe. A múzeumok gyakran elég sötétek, ezért ezt mindenképpen másképp akartam megoldani.
A brünni Mehrin Morva Zsidó Múzeum. Látványterv: Michail Kafasis / Kengo Kuma and Associates
Talán azért, mert a múzeum témája egyébként meglehetősen sötét?
Igen! A holokauszt egy sötét emlék, de úgy gondolom, hogy a jövőbe kell tekintenünk, hogy egyúttal reményt merítsünk belőle.
A cikk eredetileg a cseh Forbes oldalán jelent meg. Kengo Kuma a tavalyi Pulse Fesztivál vendége volt, ahol életműdíjat is kapott. Idén a magyar Forbes is felkérést kapott, hogy csatlakozzon a rendezvényhez. A Kengo Kuma által vezetett nemzetközi zsűriben lapunkat Bagi László képviseli. A fesztivál idén 2025. május 15-16-án lesz Ostravában.
