Tavaly több mint 130 ezer vendégmunkás dolgozott Magyarországon, többségük Ázsiából érkezett, ha az engedélyük lejár, nem érkezhet utánpótlás. A cégek kiskapukat keresnek, vannak azonban helyzetek, ahol ezek sem működnek.
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
Mi történt? A magyarországi a jogszabályok szigorítása miatt egyre kevésbé lehet külföldi munkaerőt behozni, aminek a hatásai hamarosan nagyon is érzékelhetőek lesznek, ezt járta körbe a hvg.hu.
Miért fontos ez? Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Vang Csiang, azaz Wang mester, a Wang Étterem és a Biang bisztrók tulajdonosa nemrégiben arról írt, éttermeit minden eddiginél nehezebb helyzetbe hozta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság döntése, amely megszüntette a kínai állampolgárok munkavállalási engedélyeinek kiadását.
Kontextus.„Ha lejár a munkaidejük, akkor el kell hagyniuk az országot (…) Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig mindegyik vendégmunkás haza fog menni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2024 decemberében a parlamentben. Hamar kiderült, hogy mire gondolt: 2025. január 1-jétől gyökeresen átalakult a harmadik országbeli állampolgárok – vagyis a nem az EU vagy az Európai Gazdasági Térség országainak polgárai – magyarországi foglalkoztatásának szabályozása. Ezzel párhuzamosan a 2024-ben még 65 ezresre meghatározott kvótát a kormány 2025-re 35 ezer főben maximálta, noha a KSH-adatok szerint a potenciális felső korlát akár 71 ezer is lehetett volna. Az új rendszer a magas képzettséghez nem kötött munkavállalás esetében szinte teljesen lezárta az utat: új vendégmunkás- vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt jelenleg csak három ország – Grúzia, Örményország és a Fülöp-szigetek – állampolgárai kaphatnak.
Van egy kiskapu, de! A munkaerőpiacon közben egy kiskapu is kinyílt, amelyet a szereplők relokációs szolgáltatásnak neveznek – erről Csizmadia Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Minősített HR Szolgáltatói Szekciójának alelnöke beszélt a HVG-nek. A konstrukció lényege, hogy a vendégmunkás nem alkalmazottként érkezik, hanem úgynevezett áttelepítési csomagban, vendég-önfoglalkoztatás jogcímen. Elvileg a vendég-önfoglalkoztatás jogcímen való tartózkodási engedély kizárólag egyéni vállalkozói vagy cégvezetői tevékenységre ad lehetőséget, alkalmazotti munkavégzésre nem, így van, akinek ez nem megoldás.
Mi következik ebből? A szigorítások rövid távon kihívást jelentenek a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatoknak, de „a sokk eddig nem volt jelentős” az idei, lazuló munkaerőpiaci trendek miatt.
„Nem láttuk indokoltnak a szigorításokat, mert egy vállalkozás akkor működik jól, ha minél több erőforrás és eszköz közül választhat”
– mondja Csizmadia. Leginkább a feldolgozó- és építőipar, a mezőgazdaság, valamint a szolgáltatások – köztük a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás – érzik a hatást, ahol a külföldi munkaerő aránya eleve magas, ezért a korlátozás közvetlenül befolyásolja a termelés ütemét és a költségeket.
