Magyar cégek, amiknek az USA továbbra is nagyon fontos

Az elmúlt évek turbulenciája után, a hazai startup ökoszisztéma a stabilizáció korai jeleit mutatja.

Biás Csongor, a Startup Hungary vezetőjének vendégírása – kiegészítve a friss iparági riportjuk számaival. (A szerző korábbi írásai itt olvashatók.)

Bár a finanszírozási környezet továbbra is elég feszes, a korai-fázisú startupok látszólagos új erőre kapása, az alapítók önbizalma, valamint az AI-alapú innováció összességében egy óvatos optimista képet fest. A Startup Hungary idei riportjában összesen 168 hazai startupot kérdeztünk meg, valamint szakértők tömkelegével működtünk közre, hogy minél jobb képet kapjunk az ökoszisztéma jelenlegi állapotáról. Összeszedtük a főbb tanulságokat.

Stagnáló befektetések, de a korai fázisú startupok tartják magukat

Az 54 millió eurós kumulált befektetési összeg közel megegyezik az előző év teljesítményével, de messze elmarad a korábbi évek rekordjaitól. A tavalyi legjelentősebb kör a Colossyan 22 millió eurós A-körös befektetése volt, az egyetlen tisztán tőkealapú befektetés, ami meghaladta a 10 millió eurós határt. Globálisnak mondható a jelenség, miszerint a növekedési fázisú tőkebevonás sokkal nehezebbé vált.

A hazai scaleup-ok sem tudtak vagy akartak a jelenlegi környezetben tőkét bevonni, kicsit mindenki kivárásra játszik. A nagyok számára cél, hogy idővel jobb feltételek mellett vonjanak be tőkét, és legtöbbjük megengedheti magának, hogy vár, mert az elmúlt évek forrás-szűkös időszaka sokkal hatékonyabbá tette őket, kevesebb pénzt égetnek miközben bevételeik is tovább nőttek. 2025-ben ezen a fronton is lehet változás, ha egy 50 millió euró feletti mega-befektetés összejön, az a trendek alapján a teljes hazai tőkebevonás közel felét fogja kitenni.

Forrás: Hungarian Startup Report 2024, Startup Hungary

Ezzel szemben a korai fázisú deal-ek tartják magukat, ahol olyan nemzetközi befektetők jelentek meg hazai cégekben, mint a Lakestar, a Haystack, a Frontline Ventures vagy az Emerge Education. Ez az aktivitás egy újabb mérföldkő a nemzetközi mércével mérhető befektetési kultúra útján.

Végre vannak új cégek a láthatáron

Az elmúlt évek csökkenő új startup indítási trendje 2024-ben egy szerény, de jelentőségteljes visszapattanást mutat. A megkérdezett cégek 17 százaléka 2024-ben jött létre, ezzel az elmúlt évek legszámosabb kohortjává vált. Ez egy jó indikáció arra, hogy az általános gazdasági környezet ellenére a hazai vállalkozói kedv tovább élénkült, kiemelten a fiatal, digitális világ vállalkozói között.

Az idei évben a megszokott „Bajnokok” és „Üstökösök” plecsninket rendre 14 és 13 startup érdemelte ki.

Bajnokok és üstökösök

Bajnokok

Olyan hazai, már meghatározó méretű startupok akik,

nemzetközileg is ismert és elismert befektetőktől vontak be tőkét,

ez a tőkebevonás meghaladta az 5 millió eurót,

az árbevételük legalább 75 százaléka származik országhatáron túli ügyfelektől.

Üstökösök

Olyan hazai, gyors növekedésben lévő startupok akik,

nemzetközileg is ismert és elismert befektetőktől vontak be tőkét,

ez a tőkebevonás 100 ezer és 5 millió euró között van,

a cég nem idősebb 5 évnél.

Az AI éve

A hazai ökoszisztémában továbbra is szoftveres megoldások dominálnak, a cégek 73 százaléka web-vagy mobil-alkalmazást fejleszt, ami a SaaS-megoldások világában összhangban van a globális trendekkel. Ugyancsak a nemzetközi trendekhez –egyáltalán nem meglepően– igazodva, a hazai startupok 36 százaléka vallja magáról, hogy AI-alapú megoldásokat építenek, az előző évi 26 százalékhoz képest ez jelentős ugrás.

Ez kiváltképp fontos trend annak fényében, hogy az Európai alapítású AI-cégek soha nem látott ütemben növekedtek az elmúlt hónapokban.

A sort a lengyel alapítók által indított ElevenLabs audio-alapú AI megoldása nyitja, amely alig két év alatt érte el az unikornis státuszt, legutóbbi befektetési körük értékelése alapján 3,3 milliárd dollárt ér a cég. Érdemes még megemlíteni a svéd Loveablet, a startup AI website-generátora alig 1 hét alatt érte el az 1 millió eurós évesített árbevételt, majd alig 3 hónap alatt 17,5 milliós évesített bevételre skálázódtak.

Az európai gyökerekkel létrejött AI-cégek sorát a Browser Use zárja. Az alapítók hétvégi projektjéből – hasonlóan az ElevenLabs szinkronizáló megoldásához – egy 17 millió dolláros seed (!) kört záró startup a böngésző használatára tanítja meg az AI-modelleket azáltal, hogy a klasszikus computer vision megoldás helyett a kezelőfelületeket strukturált szövegekké alakítják, ezáltal sokkal hatékonyabban működnek együtt a nagy nyelvi modellekkel.

A deep tech cégek is jelentős szeletét teszik ki a magyar startup színtérnek. A megkérdezettek 10 százaléka sorolja fejlesztéseit a „deep tech” kategóriába, azon belül is a generatív mesterséges intelligencia, a robotika és a biotechnológia a domináns terület. A deep tech projektek hosszú távon hozzájárulhatnak Magyarország globális versenyképességéhez a tudományos felfedezések által hajtott innovációs versenyben.

A magyar akadémia relatív ereje és a technikai tudás kimagasló aránya azonban sokkal több ilyen céget kellene, hogy kitermeljen.

Az alapítói exisztenciális krízis vége

Miután a tavalyi évben az alapítók magabiztosságát mérő szekcióban jelentős visszaesést láthattunk, idén ismét jobb a szentiment: a tavalyi 31 százalék után mostanra az alapítók közel 44 százaléka véli úgy, hogy cégében benne van az unikornis potenciál. Így szinte az összes válaszadó konzekvensen a globálisan meghatározó cégek építésének irányába tereli tevékenységét.

Igaz azért a realitásokkal is fontos tisztában lenni: az alapítók közel 10 százaléka szerint reális esély az, hogy a cége csődöt mond, és csak 8 százalékuk látja a tőzsdére-menetelt mint egy valós exit-alternatívát.

A nemzetközi piacra lépés továbbra is egy jelentős akadály

A globális ambíciók ellenére, a tényleges nemzetközi piacralépés sokak számára továbbra is jelentős kihívás. Azok a startupok, akik már árbevételt termelnek, csupán 52 százalékban számoltak be arról, hogy a bevételeik többsége külföldről származik, a maradék 48 százalék főként a hazai piacon próbálkozik, vagy muszájból, vagy direkt. Pedig a nemzetközi jelenlét elengedhetetlen a valós kockázati tőke által finanszírozott növekedéshez.

A leggyakrabban kiemelt limitációs faktor az erőforrások hiánya, a csapatok 34 százaléka ezt jelölte meg elsődleges akadályként, a többi kiemelendő faktor a nemzetközi kapcsolati tőke hiánya és a hazai piacon történő validációs körök lefutása. Az általunk „Bajnokok”-ként számon tartott startupok körében 100 százalékos a nemzetközi piacról szerzett többségi bevétel aránya, alátámasztandó a nemzetközi piacra lépés fontosságát, és egyben annak nehézségét is.

A nagyok inkább kivárnak, a kicsik tovább növekednek

A startupoknál dolgozó munkavállalók száma a 2023-as csökkenések után idén újra többnyire növekedésbe fordult át, a megkérdezett cégek 55 százaléka több ember vett fel, mint amennyit elbocsátott, ami a tavalyi 44 százalékos arányhoz képest jelentős javulás. Azonban fontos, hogy ez a növekedés egyáltalán nem egyetemlegesen érvényes a piacra. A legnagyobb hazai cégek körében a munkaerő bővülése minimális, azonban a sok induló projekt és „közepes” méretű csapat hajtja a bővülés motorját.

Értékesítés és finanszírozási források, mint kulcs kihívások

A legnagyobb fájdalom pontjairól kérdezve a hazai startupokat továbbra is fennáll a trend, miszerint 24 százalékuknál az értékesítési nehézségek a legfontosabbak, míg „csupán” 10 százalékban a tőkebevonás nehézségei fájnak nekik a legjobban.

Ezek már évek óta fennálló problémák, hol kisebb, hol nagyobb arányban.

Érdekes, hogy a korai fázisú startupok állami támogatására irányuló igények visszább szorultak, jelenleg a válaszadók 21 százaléka fejezte ki erre igényét az előző évi 24 százalék helyett. Az továbbra is egy nyitott kérdés marad, hogy ez a javuló piaci alapú finanszírozás eredménye, vagy csak az elvárások csökkentek a az állami szereplők felé.

Az USA továbbra is a legjelentősebb külföldi céges HQ

2024-ben a magyar alapításúnak tekinthető startupok közel 30 százaléka már külföldi bejegyzésű céggel operál és további 14 százalék tervezi hogy hamarosan külföldre helyezi az adminisztratív székhelyét–ilyenkor legtöbbször egy magyar operatív cég, például egy Kft. vagy Zrt. bekerül a cégstruktúrába az itthoni működés jogi keretrendszereként–, ez stratégiai fontosságú trend.

Az adóegyezmény felmondásától függetlenül az Egyesült Államok továbbra is a legjelentősebb külföldi domicílium, az okok között pedig a jobb befektetői lehetőségek, az egyszerűsített szabályozási keretek és adminisztratív terhek, valamint az átláthatóbb ESOP struktúrák kerültek leginkább említésre.

Mi jöhet még?

Bár a későbbi fázisokban a nagy tőkebefektetések és nemzetközi mércével is mérhető exitek továbbra is elmaradnak, a nemzetközi ambíciókkal bíró alapítók, a deep tech cégek valamint a nemzetközi top befektetők hazai deal-jei egytől egyig abba az irányba mutatnak, hogy a 2024-es év egy transzformatív időszak volt. Az, hogy ez valaminek a kezdete, vagy vége, a 2025-ös évben már látszani fog.

Biás Csongor,
Startup Hungary, ügyvezető igazgató

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Keresés…

Nincsen találat, kérem próbáljon meg egy másik kulcsszót!

Vagy fedezze fel a következő témákat

2025. április