Sosem hittük volna, de ez is eljött: a Sony évtizedek után befejezi a telefongyártást. De miért és hogyan jutottunk idáig? Van visszaút a sír széléről?
Nokia, BlackBerry, LG. Márkák, amelyek egykor meghatározóak, megkerülhetetlenek voltak a telefonos iparágban, ám mára az egykori sikereiknek nyoma sem maradt. E legendás nevekhez csatlakozhat a jövőben a Sony is, amelynek egykor szebb napokat látott mobiltelefonos részlege egy újabb gyászos mérföldkőhöz érkezett.
A japán Sumaho Daijesuto szakmai magazin ugyanis kiderítette, hogy a cég befejezi az okostelefonok gyártását. Ezzel egy több évtizedes, sok szép sikert és számos csúf baklövést tartalmazó történet ért a végére. A vállalat ugyanis 33 évvel ezelőtt mutatta be első telefonját, akkor, amikor az Apple iPhone még kósza gondolat sem volt, a Huawei az első telefonközpontokat állította fel a kínai végeken, a Xiaomi pedig nem is létezett.
Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a cég azonnal ki is vonulna a telefonos szektorból, hiszen továbbra is léteznek majd Sony modellek.
Csakhogy ezeket minden esetben egy külső OEM-cég állítja majd elő a megadott instrukciók alapján, és csak a végén nyomják rá a logót.
Miért baj ez?
Joggal merülhet fel a kérdés bárkiben, hogy ez miért baj, hiszen például az Apple iPhone modelleket is ilyen bérgyártásban szerelik össze a Foxconn üzemeiben. Ez így van, azonban eddig a Sony a felső kategóriában szigorúan kitartott a hagyományos módszer mellett.
Továbbra is léteznek majd még Sony mobiltelefonok, ám azokat már nem a cég gyártja majd. Fotó: Szalai Péter
A cég filozófiájának és márkaígéretének az volt az egyik sarokpontja, hogy a drágább, nagyobb tudású modellek szegmensében ezzel is többet kínál a riválisoknál.
A vállalat a kommunikációban mindig is nagy hangsúlyt fektetett a megbízhatóságra, hogy a termékek a Made in Japan szellemiségében készülnek. Ám ezt innentől már nem igazán mondhatják el magukról.
Így tehát a márka elveszíti az identitásának és vonzerejének jelentős részét. Az eddig is tragikus értékesítési adatok tovább zuhanhatnak emiatt, ami logikusan odáig vezethet, hogy a konszern végül teljesen beszántsa ezt a termékcsaládot.
Eltűnő piaci részesedés
Ma kicsit nehéz elhinni, de nem is olyan régen még a Sony volt a világ egyik legnagyobb telefongyártója. 2012-ben a globális rangsor negyedik helyén állt a Nokia, az Apple és a Samsung mögött.
A céget már meg sem említik a piackutatási adatokban.
Innen sikerült odáig eljutni mára, hogy a vállalatot már nem is említik külön a piackutatási adatokban, és a részesedése egy százalék alá csökkent. Ami a cég számára a legnagyobb tragédia, hogy a hazai pályát is elveszítette. Míg ugyanis
Japánban még két éve is 10 százalék körüli értéket produkált, ez a tavalyra alig 3 százalékos eredményre csökkent.
Hogy jutottak idáig?
Visszatekintve az embernek az lehet az érzése, a Sony keményen megdolgozott azért, hogy idáig jusson. Nem egy szerencsétlen modell hibája okozta a marginalizálódást, hanem rossz döntések egész sora. Az biztosan nem tett jót az értékesítési adatoknak, hogy a termékválasztékot érthetetlenül leszűkítették a döntéshozók.
Míg 2021-ben hét új termékkel lépett színre a vállalat, addig, 2024-ben ez a szám már csupán kettőre csökkent.
A Samsung vagy a Xiaomi az év első hónapjában több friss termékkel lépett színre. Persze itt is lehet mutogatni az Apple-re, amely szintén nem a szuperszéles portfóliójáról híres, de még az amerikai cég is ennek dupláját kínálta.
A Sony a kommunikációs színtéren ráadásul mintha a saját ellensége lenne. A mai világban sokkal intenzívebben kellene nyomulni a marketingkommunikációs felületeken, mert a jó termékek már nem adják el magukat. Más cégek például rendszeresen olyan bemutatókat tartanak, amelyeken meg lehet nézni, ki lehet próbálni a friss készülékeket. A japán konszern egy ideje már csak az online prezentációkig jut, aminek nem sok értelme van.
A Sony márkaígéretének az volt az egyik sarokpontja, hogy a drágább, nagyobb tudású modellek szegmensében ezzel is többet kínál a riválisoknál. Fotó: Szalai Péter
Az sem segített, hogy az elmúlt bő egy évtizedben több új márkanév is felbukkant a telefonokál, így például a Bravia vagy a Walkman. Egy idő után pedig elengedték ezeket, ami csak összezavarta a vásárlókat.
Ha már névkészlet: a típusok elnevezése is túlbonyolított, logikátlan. Emiatt aztán nem sok ember van a földön, aki képes megmondani, nem is azt, hogy melyik az aktuális csúcsmodell, hanem hogy melyik Sony telefon melyik évben jelent meg.
Ezt a korábban már említett nagy riválisok sokkal jobban megoldották. A Samsung például azt a mesteri trükköt alkalmazta, hogy az adott év alapján nevezi el a termékeket, így az idei felső kategóriás modellek az S25 családba tartoznak. Ehhez képest a most debütáló prémium Sony neve: Xperia 1 VII.
A családi támogatás hiánya
A Sony egy egyedülállóan szerteágazó konszern, amely a tartalomgyártásban, játékfejlesztésben is igen erős a Sony Pictures és a PlayStation révén. Ezek azonban semmilyen szinten nem jelentek meg a telefonoknál. Előbbiek természetesen külön vállalatok a nagy kongolmerátumon belül, ám ettől függetlenül még erősíthették volna egymást, és főként az anyamárkát.
Például úgy, hogy ha valaki Sony telefont vesz, akkor megnézhet filmeket ingyen. Vagy készülhettek volna exkluzív játék adaptációk a Sony mobilokra.
Az is segített volna, ha elkészül a régóta ígérgetett saját felhő alapú platform, amely lehetővé tette volna a PlayStation-címek elérését mobilokon is. A riválisok, így például a Microsoft Xbox már bebizonyították, hogy ez egy működőképes koncepció lehetne.
Elhibázott fejlesztések
Meg kell említeni azt is: a Sony nem tudta kihasználni azt sem, hogy az anyacég kiváló fényképezőgépeket, illetve ezzel kapcsolatos alkatrészeket készít. Mindenki azt várta volna, hogy a Sony fogja diktálni a tempót a mobilfotózás területén, ám teljesen érthetetlen módon, ez sosem történt meg. A vállalat e téren mindig le volt maradva egy-két lépéssel az abszolút élvonalat képviselő riválisok mögött.
Ehelyett egy időben teljesen ráfeküdt arra, hogy a kijelző felbontás terén az abszolút csúcsot képviselje. Sikerült is elérni a kitűzött célt, pár éve már felbukkantak az abszolút unikálisnak számító, 4K-s termékek. Csak hát ennek az extrém felbontásnak és az óriási képpontsűrűségnek nincs semmi értelme ilyen viszonylag kicsi telefonos képernyők esetében. Egyszerűen szabad szemmel nem látható a különbség, ilyen játékok sem készültek, ráadásul a nagyobb részletesség a fogyasztást is megnöveli.
Vagyonokat költött tehát a Sony egy olyan funkcióra, amire nem volt igény. Hogy mekkora zsákutcáról volt szó, azt jól jelzi, hogy az extrémen nagy felbontású képernyőket már egy ideje el is engedte a vállalat, beismerve a kudarcot.
A Sony a telefonos képalkotás terén nem tudott kiemelkedni a mezőnyből.
Ugyanilyen felesleges volt a 21:9 képarány erőltetése, ami miatt a kijelzők hosszabbak, ám keskenyebbek voltak a megszokottnál. Ezzel csak az volt a baj, hogy a hagyományos videók, filmek rém idétlenül néztek ki rajtuk, hiszen kétoldalt maradt egy viszonylag széles sáv. Ráadásul erre a kifejezetten ritka képarányra optimalizált játékok sem készültek, mert az extra költséget jelentett volna a készítőknek. Itt is sikerült ehát értelmetlenül szórni a pénzt az ablakon.
A cég koncepciója az volt, hogy niche készülékeket hoz létre, amelyek kitűnnek a sorból. Ám mintha a Sony sportot űzött abból, hogy olyan dolgokra áldozzon, amiket nem szeretnek az emberek.
Sőt, valójában az lett volna a legjobb, ha megpróbál célzottan olyan készülékeket gyártani, amelyek a tömegek érdeklődését kelthetik fel. Például igen jó ár/érték arányukkal kiemelkedő teljesítményükkel, felhasználóbarát szoftverükkel vagy kimagasló üzemidejükkel. Mint ahogy tették és teszik azt a mostanság rém sikeres kínai márkák, amelyek más utat választottak.
Mindezek nyomán a Sony telefonokkal kapcsolatban a legtöbbször az is előkerül, hogy túlárazottak. Az pedig tény, hogy ez a vád sokszor nem is minden alap nélküli. A tavaly bemutatott Sony Xperia 1 VI felső kategóriás telefon például jelentősen drágább, mint a Samsung idei csúcsmodellje, a Galaxy S25 Ultra. Pedig ez utóbbi lényegesen erősebb, jár mellé egy aktív toll, jobb a szoftveres támogatása, és kínál trendi AI szolgáltatásokat is.
Elrendeltetett a keserű sors?
Kerestem a hazai képviseletet azzal kapcsolatban, hogy tudnak-e valamit a Sony mobilos részlegének rövidtávú terveiről, illetve úgy általában a gyártás leállításáról, ám érdemi választ nem kaptam. A cég nem csak Magyarországon, hanem az egész világon hallgatásba burkolózik, ami tökéletes táptalajul szolgál a sötét, kaján találgatásoknak és pletykáknak is.
Mindenesetre látva néhány korábbi esetet, nem lenne meglepő, ha a bevezetőben említett legendás cégekhez, márkákhoz hasonlóan a Sony is elengedné hamarosan a mobiltelefonos szektort.
