Prágában a tervek szerint már szeptemberben elindul az első AI általános- és középiskola, ami a technológiáról kritikusan gondolkodó, de azt hatékonyan használó diákokat akar nevelni. A cél éppenhogy a kevesebb képernyőidő. A jövőre nevelésnek megkérik az árát és nem akárkik állnak mögötte.
Ladislav Bartoníček több mint harminc évig dolgozott a legendás cseh üzletember, Petr Kellner mellett, és 2021-ben – a milliárdos tragikus helikopter-balesete után – neki kellett átvennie Kellner birodalmát, a PPF Group vezetését.
A csoport számos területen érdekelt, a pénzügyi szolgáltatásoktól a médián és a telekommunikáción – a magyar Yettelben is érdekeltek voltak – keresztül egészen a vasúti járműgyártásig. A csoport nagyjából 41,7 milliárd eurónyi eszközt kezel, 25 országban van jelen, és több mint 45 000 alkalmazottja van. Kellner és családja sokáig vezette a cseh Forbes-listát, az első helyről nemrég taszította le a 4iG-vel üzletelő ifjú fegyvergyáros, Michal Strnad.
Bartoníček 2024-ig vezette a csoportot (akkor átadta a vezérigazgatói posztot Jiří Šmejc-nek, azóta maradt az igazgatóságban, mint részvényes). Ezt az időszakot egy meredek, jeges lejtőn való snowboardozáshoz hasonlította: nagy felelősség, bizonytalanság és erős külső nyomás jellemezte az időszakot.
Bartoníček ma befektetési cégén, a BD Partners-en keresztül főleg innovatív technológiai vállalkozásokba invesztál. A tervük nagyjából 2,5 milliárd cseh korona befektetése mintegy harminc startupba.
AI-iskolát indítanak: nem programozókat akarnak nevelni
Bartoníček a cseh Forbesnak adott interjújában elmondta, hogy most egy új oktatási projektbe is belekezdett: egy általános iskola és gimnázium létrehozásába, amely az oktatásban tudatosan használja a mesterséges intelligenciát. A projekt ötlete meglepő módon nem egy hosszú stratégiai tervezésből született.
„Az első AI-iskola ötlete tulajdonképpen véletlenül jött” – meséli.
Egy oktatási vállalkozó, Vratislav Nejedlý kereste meg őt eredetileg egy mesterséges intelligenciára épülő oktatási alkalmazás finanszírozásával kapcsolatban. Nejedlý korábban a prágai, kétnyelvű oktatásra specializálódott Královské školy hálózatát építette fel és vezette tizenöt éven át.
„Vráťa eredetileg pénzt keresett egy AI-t használó oktatási alkalmazásra. Amikor azonban többet beszélgettünk róla, arra jutottunk, hogy inkább valami nagyobbat kellene csinálnunk – és megállapodtunk abban, hogy iskolát alapítunk.”
A cél: hatékonyabban tanulni kevesebb képernyőidővel
Az iskola neve ugyan „Első AI Általános Iskola és Gimnázium” lesz, Bartoníček szerint azonban nem az a cél, hogy informatikusokat képezzenek.
„Bár az iskola neve AI-iskola, a célunk nem az, hogy IT-szakértőket neveljünk. Inkább az ellenkezője.”
A projekt alapgondolata az, hogy a technológia – különösen a mesterséges intelligencia – segíthet a tudás gyorsabb és hatékonyabb elsajátításában. „A mesterséges intelligenciát és a technológiát arra akarjuk használni, hogy a tudást a lehető leghatékonyabban sajátítsák el a diákok.” Ennek az egyik meglepő következménye az lehet, hogy a gyerekek valójában kevesebb időt töltenek majd képernyők előtt.
„Paradox módon így csökkenhet az az idő, amelyet a gyerekek a képernyők előtt töltenek.”
Az így felszabaduló időt az iskola más készségek fejlesztésére fordítaná. „Sokkal több tér nyílhat a sportra, a kreativitásra vagy a szociális készségek fejlesztésére – ezek azok a dolgok, amelyekre a mai gyerekeknek igazán szükségük van.”
A közösségi média és a mentális egészség problémája
A projekt egyik motivációja az, hogy Bartoníček szerint a mai fiatalok – különösen a Z generáció – komoly mentális nyomás alatt állnak.
„Ma már egyre többet beszélünk a gyerekek körében jelentkező depresszió járványszerű terjedéséről.”
Egyes kutatások ezt a közösségi média és az okostelefonok túlhasználatával hozzák összefüggésbe. Több ország már próbál reagálni a problémára.
Bartoníček példaként említi Ausztráliát, ahol a közösségi médiát 16 év alattiak számára betiltották és Franciaországot, amely hasonló korlátozást fontolgat. Szerinte azonban a tiltás önmagában nem biztos, hogy megoldás. „Az a kérdés, hogy a tiltások valóban jó megoldást jelentenek-e. De az biztos, hogy a fiatalok közösségi médiában töltött idejével valamit kezdeni kell.”
Kritikus gondolkodás a technológia világában
Az új iskola filozófiája ezért nem a technológia elutasítására, hanem annak tudatos használatára épül. „Azt szeretnénk, hogy a gyerekek eligazodjanak a technológia világában, de közben kritikus gondolkodással közelítsenek hozzá. A tanulás nem elszigetelt tantárgyak mentén zajlik majd, hanem összefüggésekben akarunk tanítani.”
A projekt nem egy távoli terv: az intézmény már 2026 szeptemberében megnyithatja kapuit.
„Az iskola már idén szeptemberben megnyílik.”
Bartoníček szerint az oktatás átalakulása elkerülhetetlen, és a mesterséges intelligencia csak akkor lesz valóban hasznos, ha a fiatalok megtanulják értelmesen használni.
Mennyibe fog kerülni?
Az iskola Prága 12. kerületben, Modřany-ban indul. A projekt egyik szakmai partnere a Gopas nevű cég, amely informatikai képzésekkel foglalkozik, és Bartoníček már korábban részesedést szerzett benne. A vállalat technológiai és oktatási know-how-val segíti az iskola működését.
Az intézmény kétnyelvű oktatást tervez: a tanítás cseh és angol nyelven zajlik majd.
A projekt magániskolai modellben működik, ezért tandíjat kérnek a diákoktól. A tervek szerint az éves tandíj 250 ezer cseh korona lesz, a pontos összeg a végleges képzési struktúra és szolgáltatások függvényében alakul. Ez 4 millió forintnak felel majd, amit a tanév 10 hónapja alatt kell befizetni (de lesz például 20 százalékos testvérkedvezmény).
A Bartoníčekkel készült teljes interjú a Forbes Csehország online felületén olvasható.
