Kezdőbetűiken túl mi köti össze Barcelonát, Bécset, és Budapestet? Tavaly óta mindhárom város nemzetközi dizájnstúdiókat célzó konferenciának ad otthont. A POV Budapest már első évében telt házat hozott, a szervezők pedig idén még nagyobb dobásra készülnek: olyan szereplők érkeznek, akik ritkán teszik be a lábukat Magyarországra.
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
Mindig is érdekesnek találtam azt a jelenséget, amikor egy kifejezés olyan sokszor hangzik el pontatlanul, hogy a teljes környezetem elkezdi úgy használni. Az érzés ismerős lehet Czél Mátyásnak és Mátyás Boldizsárnak, a POV Budapest alapítóinak is. Habár oldalukon leírják, hogy a POV a vizuális gyakorlatok konferenciája, szinte minden sajtótermék dizájnkonferenciaként említi projektjüket.
Én is felteszem naivan a kérdést, hogy hogyan is kell elképzelni egy dizájnkonferenciát, de nem javítanak ki. Részben igaz az elhíresült terminológia: az esemény dizájnstúdióik, a CM Supply és a Comet koprodukciójában jön létre, és közel 50 országból húz be szakmabelieket.
„Ez egy személyes térre lefordított inspirálódás. Akik unják, hogy csak a Pinterestet pörgetik, eljöhetnek ide, és betekintést nyerhetnek a végterméket megelőző folyamatokba”
– fogalmaz Czél Mátyás. Később azért elárulják, miért szeretik inkább a vizuális gyakorlatok konferenciája kifejezést. Bár a rendezvény inkább márkaépítés fókuszú, igyekeznek minél inkább tágítani ezt: hívnak dizájnereket, építészeket, művészeket és terméktervezőket (product designereket) is.
„Mindenkihez szeretnék szólni a kreatíviparon belül. Célunk, hogy minden izgalmas vizuális megoldásnak teret adjunk” – mondja Mátyás Boldizsár.
Czél Mátyás (elől) és Mátyás Boldizsár, a POV Budapest konferencia alapítói. Már az első évben telt házas eseményt csináltak, idén még nagyobbra lőnek. Fotó: Sebestyén László / Forbes.hu
Nem akartam Ausztriába hurcolni a csapatot
A srácok megismerkedése nem nyúlik vissza hosszú évekre. Néhány szál – stúdióik egy-egy dizájnere egy párt alkotott – összefűzte őket, de első személyes találkozásukra csak 2023-ban, az UX Budapest nevű szakmai közösség egyik rendezvényén került sor, ahol közös előadást tartottak. Mátyás szerint már itt is azokat a témákat boncolgatták, amikről a POV Budapest is szól.
A projekt beindításához szükséges löket végül akkor jött, amikor Boldi az év végén ellátogatott a bécsi Forward fesztiválra. Ez Európa egyik vezető kreatívipari fesztiválja, évente kétszer, egyszer Bécsben, egyszer pedig Berlinben rendezik meg. „Nem akartam folyton kihurcolni a csapatot Ausztriába. Rájöttem, hogy ezt itthon is meg tudjuk csinálni” – mondja Boldi.
„Még aznap este, egy Notion-boardon (kártyás feladatkezelő táblán – a szerk.) elkezdtem gyűjteni az ötleteket, a lehetséges fellépőket. Miután hazajöttem, megkerestem Mátyást úgy, hogy előtte semmilyen közös projektet nem csináltunk. Egyből benne volt.”
Egy héttel később már megvolt a közös vállalkozásuk is, előttük pedig a feladat: nulla rendezvényszervezési tapasztalattal, kilenc hónap alatt megvalósítani álmukat. Mátyás szerint az a dizájngondolkodás, amivel a stúdiós projektekhez is hozzáállnak, beleillett ebbe a kontextusba is. Tervből terméket kellett csinálni.
„Olyan szempontból teljesen más volt, hogy itt párhuzamosan fut minden szál, és tényleg csak a legvégén találkoznak” – reflektál a projektre Boldi. Az első POV-t 4–5 fős csapattal, gyakorlatilag félállásban hozták létre – közben figyelni kellett a két stúdió napi szintű működésére is. Folyamatfejlesztés, elhivatottság, túlórák – többek között ezek kellettek a srácok szerint a konferencia létrejöttéhez.
POV Budapest
Az extrém vállalások nem ritkák Mátyás és Boldi karrierjében. Különböző időpontokban, de mindketten a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem médiadizájn szakán végeztek. Mátyás ösztöndíjjal tanult Hollandiában és Ausztráliában is, mesterképzését Londonban végezte. Több országban dolgozott, mielőtt 2022-ben, Budapesten megalapította volna saját stúdióját.
A CM Supply ügyfelei ma főleg amerikaiak, ilyen például a Solana blokkláncplatform, de a cég részt vett az Instagram márkarendszerének kiterjesztésén is. Mátyás legismertebb munkái közé tartozik a felújított Arany János utcai metrómegálló grafikája, vagy a CERN részecskegyorsító arculata is.
Boldi egyetem után volt gyakornok a HBO-nál, majd 19 évesen két alapítótársával elindította a Comet digitális stúdiót. A nyolc év alatt húszfősre nőtt cég ma már olyan ügyfeleket tudhat magának, mint a Visa, a Profession vagy a Wix.
A színpadon döntötték el, hogy lesz folytatás
Az első POV Budapestet tavaly szeptemberben, a Nemzeti Táncszínházban rendezték. Előadások, kerekasztal-beszélgetések, workshopok és vezetett dizájnséták tették ki a programfüzet jelentős részét. A konferenciára olyan vendégelőadók látogattak el tavaly, mint a Pentagram, a Porto Rocha, vagy a Koto.
Szakmai berkeken kívül kevésbé ismert nevekről beszélünk, ezt a srácok is látják. Az esemény előtt sokat kellett kontextualizálni, hogy a tágabb célközönség is megértse, miért fontos az, hogy ezek a stúdiók Magyarországra jönnek. A felsorolt cégek korábban olyan márkákkal dolgoztak együtt, mint a Nike, a Gemini vagy a Coca-Cola.
„Már tavaly is külföldi volt a vendégkörünk jelentős része, idén még magasabb ez az arány, olyan 85 százalék körül járhatunk” – mondja Boldi.
„Nekünk pénzügyileg mindegy, hogy ki veszi meg a jegyeket. Olyan szempontból már kevésbé, hogy egyik célunk a magyar vizuális kultúra formálása. De nem titok az sem, hogy nemzetközi szinten tervezünk.”
Már az első esemény telt házas volt, mind az ötszáz jegyet eladták a Nemzeti Táncszínházba, emellett kétszázan online követték az eseményeket. Referencia számukra a világ legnagyobb dizájnfesztiválja, az Offf Barcelona, amely évente 4–6 ezer embert vonz a spanyol városba. A szubkultúra gerincét brit, holland és skandináv szereplők teszik ki.
A srácok úgy látják, befektetett munkájuk megtérült, pozitív visszajelzéseket kaptak az előadóktól és a vendégektől egyaránt. Az esemény végén kérdőívet is osztottak, ahol a kitöltők 86 százaléka azt írta, visszajönne. Mátyásék bevallják, a tényleges visszatérők aránya ennél alacsonyabb.
Megtelt a Nemzeti Táncszínház a 2024-es POV Budapest idejére. Az online értékesítéssel együtt összesen 700 jegyet adtak el. Fotók: POV Budapest (5 kép)
Levontak jópár tanulságot is: idén jobb minőségű internetes közvetítést, valamint bővebb kínálatú cateringet szeretnének. A vendégek visszajelzésére hallgatva több idősávot hagynak a kapcsolatépítésre. Egyebek mellett emiatt döntöttek úgy, hogy két nappal megtoldják az idei rendezvényt.
Azt, hogy 2025-ben is lesz POV, a búcsúbeszédben, a színpadon döntötték el, meséli Mátyás. A rendezvény előtt abban maradtak, benyomásaik alapján mondanak majd ítéletet a folytatásról.
„Egymásra néztünk, hogy akkor most mi legyen? Mindkettőnknek egyértelmű volt.”
Boldi hozzáteszi: „Az esemény után egy–két napig depresszióban voltam, annyi energiát raktunk bele. Teljesen lemerültem. Furcsa volt megélni, hogy egy év munkája 48 óra alatt a szemem előtt pereg leg.”
A srácok elárulják: az első év pénzügyileg megterhelő volt, de sokkal feljebb pozicionálta őket mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Boldi úgy látja, ez olyan referencia, amit nem nagyon kell magyarázni az ügyfelek előtt.
„Az, hogy ezt nulláról telt házra megcsináltuk, megmutatja: gyakorlatilag bármire képesek vagyunk.”
Az úgy volt, hogy ráírtam a LinkedInen
De hogyan figyelt fel erre a Közép-Európa és a Balkán-félsziget metszéspontján szervezett konferenciára két olyan óriás, mint az OpenAI és a Revolut? Mátyásék szerint a válasz a kapcsolati hálóban rejlik.
Rengeteg stúdióhoz ismerősökön keresztül értek el. A világ ötven legnagyobb stúdiója ugyanis rengeteg energiát fektet abba, hogy látható legyen a piacon, éppen ezért vállalnak sok előadást és szereplést. A helyzetet segíti a korábban említett tény is, hogy nincs rengeteg szereplő a szakmában, így hálójuk messzebbre is elér.
A srácok törekednek rá, hogy az eseménynek olyan momentuma legyen, hogy azoknál a stúdióknál, akik nem jönnek el, beüssön a FOMO. (Fear of missing out, vagyis félelem a kimaradástól – a szerk..) Vannak olyan stúdiók is, akik egy előadásért cserébe pénzt kértek, Boldiék azonban úgy látják, ez nem sokáig marad így.
„Idén olyan előadók nem fértek be hozzánk, akik máshol simán vezető nevek lennének. Mi erre akarunk építeni. Addig nyújtózunk, amíg a takarónk ér.”
Boldi arról is mesél, hogy az OpenAI-előadás abból a mindennapi jelenetből bontakozott ki, hogy írt a kreatívigazgatónak LinkedInen. Nagy meglepetésére választ is kapott tőle: az OpenAI munkatársa a Koto stúdiótól már hallott az eseményről, és szívesen vállalta a megjelenést. Három–négy hét alatt le is ütötték az előadás részleteit. „Erre nem számítottunk” – mondják a srácok nevetve.
A Revolut esetében még valószínűtlenebb a történet. Közös ismerősön keresztül jutottak el a fintechhez, ráadásul jóval később, mint más egyeztetéseknél, mert kiesett az egyik megszólalójuk. A Revolut azonban igent mondott a felkérésre. Azt, hogy ez mekkora mentőöv volt, mi sem mutatja jobban, minthogy a sajtóközleményt augusztus végén, mindössze néhány héttel az esemény előtt adták ki erről.
Az idei konferencia
Az MI-óriás és a fintech mellett számos előadó látogat idén szeptemberben Budapestre. Többek között érkezik az Uberrel és a new york-i Metropolitan Művészeti Múzeummal együtt dolgozó Wolff Olins, az IKEA-val kollaboráló skandináv Bakken & Bæck, valamint a Google, Nike, és Levi’s vizuálokat is készítő Dada Projects.
Az első két napon (szeptember 11. és 12.) összesen 19 előadást tartanak a Nemzeti Táncszínházban. Idén a programfüzet nulladik, valamint két ráadásnappal is kiegészül, ahol olyan események várják az érdeklődőket, mint vezetett túrák, kiállítások, közös futás, vagy a Santsattal közösen szervezett afterparty. A teljes program itt böngészhető.
Az idei kiadással Mátyásék még jobban aláhúznák a rendezvény Budapest-centrikusságát. A táncszínház mellett a Margit körút újhullámos szórakozóhelye, a Dugattyús, valamint a Kassa hajó és a dél-budai Hengermalom is otthont ad a konferencia különböző programjainak.
„A POV Budapest olyan fórum, ahol vállalkozók, művészek, szakemberek és civilek találkoznak, hogy a jövőről beszéljenek. Budapesten nagy szükség van ezekre. A város gyorsan változik, ehhez felelős, kreatív és közösségi válaszokra van szükség. A mi projektünk célja is hasonló: létrehozni egy olyan teret, ahol a városlakók aktív alakítói lehetnek környezetüknek” – írta megkeresésünkre Győrfi Dániel, a Hengermalom projektvezetője.
„Úgy gondoljuk, hogy a Hengermalom ideiglenes megnyitása és az esemény közös üzenetet hordoz. Ezért is természetes számunkra, hogy helyszínnel és partnerként is részt veszünk a programban.”
Boldiék emellett már második éve készítik el saját Budapest-térképüket, több mint 150 olyan étteremmel, bárral, üzlettel, vagy kulturális hellyel, ahova szívesen járnak. Az ajánlott helyekkel nincs partnerségük: bár a tavalyi évben jó néhányuknál szereztek kedvezményt, idén ez kapacitásuk hiányában elmaradt.
„A milánói dizájnhéten tetszett meg, hogy a koncepció ki van terjesztve a városra. Ez lelket kölcsönöz az egésznek” – fogalmaz Mátyás. Számos vendégtől jött olyan visszajelzés tavaly, hogy több időt töltenének a város felfedezésével.
„A vendégeink közül sokan először jönnek Budapestre. Szinte kivétel nélkül mindenki imádja, és mondják, hogy biztosan vissza fognak jönni” – mondja Boldi – Szerintünk ez egy remek lehetőség a városnak, és a budapestieknek is. Ha valaki más szervezne ilyen konferenciát, én akkor is biztosan elmennék.
Megkaptuk visszajelzésként, hogy ez egy csipetnyi nyugat ebben az országban.”
Czél Mátyás, a CM Supply alapítója. Fontosnak tartja, hogy az eseménnyel ne csak a globális szereplőket vonzzák be Magyarországra, hanem a hazai szcénát is felpezsdítsék. Fotó: Sebestyén László // Forbes.hu
Sokba kerül, de legalább jók a székek
A projektre mindkét stúdió sokat áldozott, mind emberi, mind pénzügyi erőforrásaiból. Az első konferencia körülbelül 60–80 millió forintba került. A kiadások nagy részére az alapkövek lehelyezéseként gondolnak: idén már jó néhány olyan tétel van, amin a tavalyi szervezésnek köszönhetően spórolnak.
A 2025-ös költségvetés emiatt szinte egyáltalán nem növekedett, maradt 60–80 millió forint körül. Ehhez hozzájárul az is, hogy Boldiék szerint a konferencia nehezen skálázható: akármilyen fellépőket hoznak, a Nemzeti Táncszínházba így is, úgy is ötszáz jegyet tudnak eladni.
A helyszínválasztás fő oka elsőre viccesnek hangozhat: azért döntöttek a táncszínház mellett, mert kényelmesek a székek. „Három hónapot azzal töltöttünk, hogy megfelelő méretű helyszíneken, egymás mellett üldögéltünk” – nevet Boldi.
„Katasztrofális lenne, ha két napig rossz székben kellene ülnöd. Emiatt kellett elengednünk egy csomó olyan helyet, ami amúgy jobb és olcsóbb lett volna” – teszi hozzá Mátyás. Így esett végül a város legdrágább helyszínére a választás.
„Két év tapasztalataiból mondom, hogy nincs nagy mozgástér. Ha ügyes vagy, szponzorokból ki tudsz hozni egy kis pluszt, mondjuk 5–10 ezer eurót. De ennyi, ez a vége” – reflektál Boldi a költségvetésre.
A szponzori pénzek a rendezvény bevételének 30 százalékát teszik ki, a maradék 70 a jegyeladásból, illetve egyéb értékesítésekből jön össze. A srácok azt is elárulják, kilátásaik szerint a konferencia már az idei évben nyereséges lehet, amennyiben ezt nem akadályozzák váratlan események. „Nagyon örülünk ennek, főleg az itthon uralkodó körülmények fejében.”
A gyors megtérülést magyarázhatja a konferencia árazása is. Az early bird jegyeket 259 euróért (100 ezer forint), a sima jegyeket 329 euróért (130 ezer forint) árulták. A múlt idő itt azért fontos, mert ezek mind elfogytak. Már csak late bird jegyek vannak a konferenciára, ezeket 419 euróért (165 ezer forintért) lehet megvásárolni.
A POV kínálatában 149 eurós (60 ezer forintos) diákjegyet, 70 eurós (28 ezer forintos) online jegyet, valamint 29-29 eurós (12 ezer forintos) workshopjegyeket is találunk. A prémium nevekhez tehát magas ár dukál,
amely a jelenlegi magyar gazdasági környezetben azt is megmagyarázhatja, miért ilyen alacsony a hazai látogatók száma.
A konferencia tavaly telt házas volt, idén is hasonlóra számítanak. Játsszunk el a gondolattal: ha 500 látogató közül mindenki a középutas, 329 eurós sima jeggyel megy be, az már magában 65 millió forintos bevételt jelent. Ha erre rászámoljuk a tavalyi 200 eladott online jegy árát, már 70 millió forint felett járunk. Nyilván ez nem tökéletes becslés, azonban nagyságrendben rámutat arra, hogy nem irreális már az idei évben nyereségre számítani.
A POV árazása egyébként nincs elrugaszkodva a valóságtól, mindössze az európai piac tempóját követi. A háromnapos Offf Barcelonára 328 euróért, a bécsi Forward fesztiválra 280 euróért találunk jegyeket.
Mátyás hozzáteszi: stúdióik napi működésén segít az is, hogy idén valamennyivel kevesebb erőforrást vesz el az esemény szervezése, tavaly ugyanis megérezték ezt. Érdekes, hogy a CM Supply cégadatai nem mutatnak visszaesést: konzisztens árbevételi növekedés mellett 35,7 millió forintos nyereséget értek el 2024-ben.
Boldi vállalkozása, a Comet esetében már jobban látjuk a felvázolt trendet. A cég árbevétele 2023-as 453,2 millió forintos eredménye után 2024-ben 398,3 millió forintra csökkent. Ez megmutatkozik az adózott eredményben is, két évvel ezelőtt 45,9 milliós, míg tavaly 7,1 milliós nyereségről számoltak be.
Mátyás Boldizsár 19 évesen indította el a Comet digitális stúdiót. 2023 végén új célt tűzött ki magának: Budapestre hozni a dizájnszakma legfontosabb szereplőit. Fotó: Sebestyén László // Forbes
Saját ökoszisztéma
„Amikor kint voltam Barcelonában, és beszéltem az ottani fesztivál szervezőivel, mondták, hogy bő 25 évvel ezelőtt a város nagyon más helyzetben volt, és az eseményük végigkövette, ahogy Barcelona fejlődik. Ezt akarjuk átültetni Budapestre” – válaszolja Boldi, amikor megkérdezem, milyen hosszú távú céljaik vannak a POV-val.
A srácoknak mind a szélesebb fősodor, mind az iparági szereplők felé van víziója. Szeretnének együttműködni a döntéshozókkal, kiterjeszteni közösségüket, új kollaborációkat létesíteni – akár országos szinten is. „Fontos számunkra, hogy olyan iparági kommunikáció jöjjön létre, ami diverzifikáltabb a kisebb szereplők irányába, és nem csak a globális szereplőket vonja be” – teszi hozzá Mátyás.
Koncepciójukban nem a konferencia lenne az egyetlen visszatérő elem. Online és offline kapcsolódási pontok tömkelegével tartanák fenn a figyelmet.
A terv a POV Ecosystem fantázianevet viseli, és a rendezvény mellett három másik nagy alágból áll össze.
Első eleme egy másik eseménysorozat, a POV Diner Club, ahol Boldiék a kreatívipar különböző szegmenseit ültetik egy étkezőasztalhoz. A vacsorákat nem Budapesthez kötik, több környező várost is néztek lehetséges helyszínként. Az ételeket a POV projekt másik partnere, Jordán Belián készíti, az esték célja pedig, hogy ismeretlen szereplők között építsenek hidakat.
A CM Supply és a Comet másik közös projektje a POV Agency. Az ügynökség kreatív és technológiai megoldásokat kínál márkáknak azzal a céllal, hogy azok ütősek legyenek és hosszú távra szóljanak. A koncepciótól kezdve a programozáson keresztül egészen a digitális megjelenésig tart szolgáltatásuk.
A harmadik láb a POV Marketplace. Ez önmagában nem forradalmi: itt fotókat, mintákat, kreatív dizájnokat árulhatnak és vásárolhatnak a látogatók. „Az online piactérrel nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, de a tartalmaink magukért beszélnek” – mondják a srácok.
Boldi és Mátyás úgy látja, 2–3 éven belül egy olyan közönség jöhet létre a konferenciáknak köszönhetően, amit át tudnak csoportosítani egyéb, skálázható szolgáltatásaikhoz.
„Fontos az online jelenlét, és hogy több szegmens legyen egy égisz alatt. De alapvetően ez az egész a személyes kapcsolatokra épül, és ez így is fog maradni.”
