Szerdán Larry Ellison egyetlen nap alatt keresett 100 milliárd dollárt. De amekkora hatalmas üzletet kötött cége, az Oracle, olyan hatalmasok a kockázatok is.
Csupán egyetlen nap alatt – a tőzsdei kereskedés végére végül – 94,5 milliárd dollárral növelte vagyonát az Oracle alapító-elnöke, a világ második leggazdagabb embere, Larry Ellison. A cég papírjai hatalmas raliba kezdtek az amerikai tőzsdén szerdán, az Oracle értéke közel a harmadával nőtt, ami Ellison vagyonát is jócskán megnövelte, hiszen a társaság 40 százalékát birtokolja. A tőzsdei kereskedés végére tegnap 387,6 milliárdra, vagyis 32,3 százalékkal nőtt a vagyona köszönhetően az Oracle szárnyalásának.
De miért vadultak így meg a befektetők? Az Oracle részvényei szerdán brutális, a csúcson 43%-os emelkedésben is voltak, miután a vállalat közölte, hogy a legutóbbi, augusztus 31-én zárult negyedévben 317 milliárd dollárnyi jövőbeli szerződéses bevételt könyvelhetett el. Az árfolyam végül korrigált, ahogy ilyenkor szokott, de így is komoly emelkedésben zárt.
A jövőbeni elköteleződés mértéke sokkolta a befektetőket, ez ugyanis azt jelenti, hogy a vállalat hátralévő teljesítési kötelezettségei – vagyis a már aláírt, de még el nem számolt szerződéses bevételek – három hónap alatt megháromszorozódtak, és összesítve elérték a 455 milliárd dollárt. Az Oracle ráadásul azt állítja, hogy több új, több milliárd dolláros megállapodás is folyamatban van, amelyekkel hamarosan átlépik az 500 milliárdos határt.
Safra Catz vezérigazgató a jelentés közzététele után elemzőknek elmondta: három különböző ügyféllel kötöttek megállapodást. Ezek közül egy igazán kiemelkedő.
Egy brutálisan nagy üzlet
A Wall Street Journal arról írt, az OpenAI szerződést írt alá az Oracle-lel arról, hogy öt év alatt 300 milliárd dollár értékben vásároljon számítási kapacitást és az ehhez szükséges infrastruktúrát – mondták a lapnak az ügyet ismerő források. Ez az elköteleződés messze meghaladja az OpenAI jelenlegi bevételeit. De mit is jelent ez a számítási kapacitás? Az Oracle adatközpontokat, AI-chipeken futtatott szuperszámítási teljesítményt, az ezekhez kapcsolódó felhőszolgáltatást és mindezek üzemeltetését adja, utóbbiban a legnagyobb tétel az infrastruktúra árammal való ellátása lesz.
A megállapodás az egyik legnagyobb felhőszolgáltatási szerződés, amit valaha tető (azaz felhő) alá hoztak, és jól mutatja, hogy az AI-adatközpontokra fordított kiadások soha nem látott magasságokba emelkednek, még annak ellenére is, hogy sokan attól tartottak, újabb lufi fújódik ezen a piacon.
Az Oracle-szerződés egymagában 4,5 gigawattos áramkapacitást igényel – ez nagyjából négymillió amerikai háztartás fogyasztásának felel meg.
Az Oracle azzal számol, hogy felhőinfrastruktúra-bevételei a 2029-es pénzügyi évre elérik a 114 milliárd dollárt, szemben a 2024 májusában zárult év 10 milliárdjával. Ez azt jelenti, hogy a 48 éves vállalat – amely már most is a világ egyik legnagyobb szoftverszállítója – akár meg is duplázhatja összes bevételét három éven belül.
Az Oracle részvényei – amelyek már idén is 45%-ot emelkedtek – szerdán újabb, közel 40%-ot ugrottak, így a cég piaci értéke 950 milliárd dollár közelébe került. A FactSet szerint
ekkora napon belüli ugrásra az Oracle-nél az 1990-es évek óta nem volt példa.
Egy olyan gyorsan változó iparágban, mint az AI, hosszú távú előrejelzések készítése kockázatos játék. Az Nvidia sem mer negyedévnél hosszabb időre előre bevételt vagy profitot becsülni, a Microsoft, a Google és az Amazon pedig még AI-bevételt sem különítenek el a beszámolóikban.
Mennyi az annyi?
Az MNB adatai alapján augusztusban 63 981 milliárd forintra nőtt a magyar államadósság, a Larry Ellison által szerdán megkeresett 94,5 milliárd dollár ennek 54,6% százaléka. A második leggazdagabb amerikai tehát egyetlen nap alatt keresett annyit, hogy abból az államadósságunk felét ki tudná fizetni. Ha így tenne, maradék 276 milliárdos vagyonával is őrizné második helyét a világ és amerikai gazdagjai között.
Az amerikai elitklubba újra van magyar: a top20-ba bekerült a tőzsdei kereskedés megreformálásából elképesztő vagyon építő Péterffy Tamás is.
Kapacitás kell az AI mögé, úgy tűnik, minden áron
Az OpenAI és az Oracle közötti szerződés 2027-ben indul, de valójában mindkét fél számára kockázatos fogadás köttetett most.
Az OpenAI jelenleg veszteséges, ahogy fent írtuk, júniusban az éves bevételét nagyjából 10 milliárd dollárra tette – ez kevesebb mint ötöde annak a 60 milliárdnak, amit a megállapodás alapján évente átlagban ki kell fizetnie. Az Oracle pedig jövőbeni bevételeinek jelentős részét egyetlen ügyfélre bízza, miközben valószínűleg hiteleket kell felvennie, hogy megvásárolja a szükséges AI-chipeket az adatközpontokhoz. Vagyis a kihívás most az, hogy az Oracle ténylegesen képes legyen ezekből a szerződésekből valódi bevételt realizálni. Ehhez adatközpontokat kell építeni, engedélyeket szerezni, és biztosítani kell a rendkívül keresett Nvidia-chipeket, a GPU-kat, amelyekből folyamatosan hiány van.
Az Oracle már júniusban sejtetni engedte a tranzakciót, amikor egy bejelentésében közölte: 2027-től évi több mint 30 milliárd dollár bevételt hozó felhőszolgáltatási szerződést kötött. Azóta világossá vált, hogy a bevétel egyre nő majd, ahogy újabb adatközpontok épülnek. Az OpenAI júliusban bejelentette, hogy 4,5 gigawattos szerződést kötött az Oracle-lel, de akkor még nem árulta el a szerződés értékét.
A hatalmas elköteleződés jól illeszkedik Sam Altman OpenAI-vezér „lehetetlennek tűnő” terveinek sorába.
Altman a Broadcommal egyedi chipek gyártásán dolgozik, iPhone-rivális készüléket fejleszt, és Stargate néven új felhővállalatot is indítana – mindeközben az OpenAI szinte példátlanul gyorsan égeti a pénzt. A Wall Street Journal szerint a cég csak 2029-ben számít nyereséges működésre, addig viszont összesen 44 milliárd dolláros veszteséggel kalkulál.
Bevállalják, mert úgy látják, a legnagyobb gond az állandó számításikapacitás-hiány, amely lassítja az OpenAI termékeinek piacra dobását és az új AI-modellek fejlesztését. Ez nemcsak a céget, hanem az egész iparágat érinti: a technológiai szereplők százmilliárdokat költenek új adatközpontokra, sok helyen a helyi áramellátást is próbára téve.
A Morgan Stanley becslése szerint 2028-ig a chipekre, szerverekre és adatközponti infrastruktúrára fordított kiadások elérik a 2,9 billió dollárt. A finanszírozáshoz a technológiai óriások egyre inkább külső forrásokhoz nyúlnak, vagyis alaposan eladósodnak –
mindeközben a Wall Streeten sokan modernkori aranylázként tekintenek erre.
Adóssághegy
A mostani megállapodás alapja, hogy az OpenAI által fejlesztett ChatGPT növekedése töretlen marad, felhasználók milliárdjai, köztük nagyvállalatok és kormányok is adoptálják világszerte. Eközben az OpenAI komoly nyomás alatt áll: egyre költségesebb munkaerő, feszült tárgyalások a befektető-tulajdonos Microsofttal, valamint a működés átalakítása profitorientált szervezetté is terheli (amit közben ráadásuk két amerikai tagállam szabályozó hatóságai vizsgálnak).
A cég a Stargate nevű új adatközponti kezdeményezéssel próbálta megoldani a gondokat a SoftBankkal közösen, de a projekt lassan indult be. Azóta az OpenAI a Stargate név alatt igyekszik egyesíti minden adatközponti törekvését – sőt, úgy tűnik, az Oracle-üzletet is ennek részeként kezeli.
Az OpenAI eddig kizárólag a Microsoft számítási kapacitására támaszkodott, de a szűkös kínálat miatt engedélyt kapott új partnerek keresésére. Az Oracle a Crusoe nevű adatközpont-fejlesztővel és másokkal együtt dolgozik, a tervek szerint több államban – Wyomingban, Pennsylvaniában, Texasban, Michiganben és Új-Mexikóban – is létesítenek adatközpontokat.
Az Oracle azonban jóval nagyobb adósságot görget maga előtt, mint Microsoft, Amazon vagy Meta. Az S&P Global adatai szerint az Oracle teljes adósság/sajáttőke aránya 427%, míg a Microsofté csupán 32,7%. Ráadásul az Oracle tőkekiadásai már most meghaladják a cég pénztermelő képességét.
A Microsoft a 2024 júniusában zárult pénzügyi évben 136 milliárd dolláros működési cash flowt ért el, amiből 88 milliárdot fordított beruházásokra. Az Oracle ezzel szemben a 2025 augusztusában zárult 12 hónap alatt 21,5 milliárdos működési cash flowt produkált, miközben 27,4 milliárdot költött beruházásokra.
Az Oracle bevételei azért tűnhetnek stabilnak az iparágban, mert növekedésük nagy része az úgynevezett inferencia iránti keresletből jön: vagyis abból, hogy felhasználók AI-modelleket kérdeznek le és kapnak válaszokat. Ez a tevékenység várhatóan gyorsul, ahogy az AI fókusza az új modellek betanításáról a tömeges bevezetésre helyeződik át.
Magasra tették a lécet
Persze az Oracle-nek bőven van konkurenciája. Az Amazon, a Google és a Microsoft még az Oracle rekordnak számító, 35 milliárd dolláros idei beruházási költésénél is sokkal többet fordít az AI-boomra. Elemzők szerint azonban az Oracle-nek van néhány komolyelőnye: világszínvonalú technikai csapat, erős Nvidia-partnerség, tőkéhez való hozzáférés és függetlenség – mindez jó pozícióba hozza, hogy kihasználja az AI-kereslet robbanását.
Az Oracle azonban most nagyon magasra tette a lécet. Részvényei jelenleg a várható nyereség 48-szorosán forognak, és saját becsléseik szerint a bevétel döntő többsége az AI-számítási szolgáltatásokból jön majd a következő években. Míg a Microsoftnak akkor is maradnak Excel-licencei, ha az AI-kereslet visszaesik, az Oracle jövője sokkal szorosabban kötődik az AI lendületének kitartásához.
Ez a mostani nemcsak a legnagyobb AI és felhőpiaci szerződés, de mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb fogadás is arra, hogy a jövő AI eszközeinek legunalmasabb részét, a szükséges infrastruktúrát és adatbázisokat, az Oracle valóban képes lesz majd leszállítani az AI-robbanás eddigi nyerteseinek.
