Megtört a jég. A világ egyik legnagyobb, legbefolyásosabb televíziógyártója, a kínai TCL eddig következetesen elzárkózott az egyre inkább teret hódító OLED eljárás alkalmazásától, mondván az LCD alapú technológiákkal is el lehet érni a kívánt képminőséget. Ám a háttérben minden bizonnyal az állt, hogy nem kívántak kijelzőket vásárolni az ezen a téren egyeduralkodónak számító koreai cégektől, azaz a Samsungtól és az LG-től.
Ezt támasztja alá a konszern hivatalos bejelentése, amelynek értelmében 4,15 milliárd dolláros beruházással megkezdi egy nagyobb méretű, televíziókba is beépíthető OLED kijelzők előállítására is alkalmas üzem felépítését.
A TCL által favorizált IJP (Inkjet Printing) technológia lényege, hogy a fénykibocsátásért felelős OLED filmréteget szó szerint rányomtatják a hordozó felületre. Ez alapvetően eltér a jelenleg domináns, a Samsung és az LG által is alkalmazott vákuumos elpárologtatási eljárástól, amely során a réteget egy speciális kamrában gőzölik rá az üveglapra. Emiatt a gyártás során jóval kisebb az alapanyag-pazarlás, így hatékonyabban használhatók fel a rendelkezésre álló nyersanyagok.
Fotó forrása: TCL
Elméletileg a nyomtatásos eljárás lehetővé teszi, hogy az OLED rétegek alternatív hordozókra is egyszerűbben felvihetők legyenek, ami csökkentheti például az összehajtható vagy akár feltekerhető kijelzők gyártási költségeit. Az csak hab a tortán, hogy ugyanannyi termék előállításához a gyártósor kiépítése és üzembe helyezése kevesebb pénzből kijön.
Mindebből fakadóan az inkjet eljárás jelentős gazdasági előnyöket kínál: a jelenlegi megoldásoknál jóval költséghatékonyabban teszi lehetővé a képernyő előállítását.
Mivel ez a komponens alapvetően határozza meg a televíziók árazását, ebből adódóan érkezhetnek az oly régen várt, valóban bárki által elérhető olcsóbb OLED modellek.
Nincsen OLED tüske nélkül
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha ez a technológia ennyire ígéretes, miért nem terjedt el már korábban. Ennek oka, hogy a nyomtatott OLED kijelzők mindezidáig több jelentős hátránnyal küzdöttek. Bár képpontonként vezérelhetők – ami lehetővé teszi a valódi fekete megjelenítését és a rendkívül magas kontrasztarányt –, a maximális fényerejük jóval alacsonyabb volt. Ez napjainkra kiemelt fontosságú tényezővé vált, hiszen a felhasználók elvárják, hogy világos környezetben is jól látható legyen a kijelző képe. Emellett a színvisszaadás kevésbé volt élénk, és a felbontás is elmaradt a vákuumos eljárással gyártott OLED panelek szintjétől.
Kép forrása: TCL
A megbízhatóság szintén problémát jelentett: az inkjet technológia alkalmazásával készült panelek élettartama rövidebbnek bizonyult. Hogy itt milyen komoly nehézségekről van szó, jól mutatja, hogy maga a TCL már régóta foglalkozott ezek megoldásával házon belül. Ám hiába az óriási szellemi és anyagi háttér a falakat csak azután tudták áttörni, hogy a konszern felvásárolta a területen a közelmúltban jelentős eredményeket elérő, ám közben magát csődbe lavírozó Japan OLED nevű vállalatot.
Az ő fejlesztéseiket felhasználva jutott el most odáig a vállalat, hogy felépítse a világ első 8,6 generációs IJP OLED gyárát. A T8 nevű üzem havonta 22 500 nagy méretű (229 cm x 262 cm) több darabra is vágható panel előállítását biztosítja 2027-től, a tömegtermelés a tervek szerint ugyanis ekkortól kezdődik.
Ígéretes, de….
Hogy az említett hátrányok jelentős részét ki tudták küszöbölni, azt a TCL már nem csak szavakkal, hanem konkrét, működő termékekkel is bebizonyította a közelmúltban lezajlott fejlesztői konferenciáján.
A prototípus fázisban lévő megjelenítők között akadt olyan, amely felbontás és képfrissítési frekvencia terén már versenyképes a jelenlegi legjobb rivális megoldásokkal. Megoldott a nagy- és egészen apró méretű kijelzők gyártása is, így a technológia megjelenhet a mostanában felkapott okosszemüvegekben, VR headsetekben épp úgy, mint a hatalmas televíziókban.
Viszont tény, hogy a fényerőt nem reklámozták, tehát jó eséllyel e téren még továbbra is komoly hátrányban vannak az IJP OLED képernyők a jelenleg uralkodó eljárásokhoz képest.
Persze lehet mondani, hogy van két évig behozni a lemaradást, ám azt is lehet tudni, hogy a konkurens megoldásokat is gőzerővel fejlesztik, többek között azért, hogy ez az előny megmaradjon.
Jön a háború?
A kínai konszern ezzel úgy lép be az OLED területre, hogy nem változtat az alapveő stratégiáján. Azaz az alapanyagok előállításától kezdve a végtermék összeszerelésig házon belül tartja a munkafolyamatokat egy olyan integrált, ipari klasztert hozva létre, amely globális szinten is versenyképes lehet.
Kép forrása: Szalai Péter // Forbes.hu
Mindez pedig tényleg komolyan megkavarhatja az erőviszonyokat már néhány éven belül is. Már csak azért is, mert a TCL híres az agresszív piacszerzési stratégiájáról, és meg is van a háttere hozzá. Amennyiben tényleg csatába küldi a nyomtatott, amúgy is költséghatékonyabban előállítható megjelenítőit, azokat akár hosszabb távon is képes veszteséggel adni, hogy így kényszerítse visszavonulásra riválisait.
Magyarul már a közeljövőben további áresésre számíthatunk az OLED megjelenítőket használó eszközöknél. Mivel a TCL számára a televíziós szegmens elsődleges prioritást élvez, ezért biztosak lehetünk benne, hogy az igazán olcsó OLED tévéik is be fognak futni a közeljövőben. Ehhez pedig a Samsungnak és az LG-nek is alkalmazkodnia kell. A két koreai konszern az elmúlt években felszámolta a nagy méretű, televíziókba szánt LCD kijelző gyártó kapacitásait, pont a TCL-nek adva el az üzemeket, hogy minden erőforrást az OLED-re koncentrálhasson.
Azaz minden adott egy jó kis, technológiai rivalizálással fűszerezett árháborúhoz, ami sokaknak fog fájni, de mi, végfelhasználók speciel igen jól járunk ezzel az egésszel.
