A legnagyobb 15 állami megrendelésekre építő vállalat így tovább növelte súlyát az ágazatban, miközben a teljes szektor stagnál.
Mi történt? 2024-ben nyolc év után először csökkent a hazai építőipar legnagyobb vállalatainak összesített nyeresége, bár az ötszáz legnagyobb cég árbevétele kismértékben nőtt. Ez a növekedés azonban kizárólag a kormányközeli, úgynevezett NER-es vállalatok teljesítményének köszönhető, amelyek az ágazaton belüli részesedésüket történelmi csúcsra emelték – írja a G7. Az 500 legnagyobb cég együttes adózott nyeresége 606 milliárd forintra csökkent, ami 5 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest, miközben a NER-es cégek bevétele és profitja tovább növekedett.
Részletek. Az építőipar hosszú évekig jelentős hozzájárulást tett a hazai gazdasághoz, a szektor hozzáadott értéke a GDP 6 százaléka fölött alakult. Az utóbbi években azonban a kereslet csökkent, részben az uniós források apadása, részben a kormányzati ösztönzők kifutása miatt. 2022-ben még az árnövekedés mellett mennyiségben is tudott bővülni az ágazat, de 2023–2024-ben a termelés már volumenszinten is csökkent.
A NER-es cégek azonban szinte érintetlenek maradtak: a legnagyobb 15 kormányközeli vállalat árbevétele meghaladta az 1840 milliárd forintot, nyeresége pedig 220 milliárd forint volt. Ezek a cégek nagyrészt állami megrendelésekből élnek, saját alkalmazotti létszámuk azonban alacsony, mivel a tényleges építőmunkát alvállalkozók végzik. A NER-es vállalatok így a top 500 bevételének közel egyharmadát és a profit 36 százalékát adták, miközben a munkavállalóknak kifizetett bérekből arányuk jóval kisebb.
Trendforduló. Összességében a 2024-es év trendfordulót jelentett az építőiparban, miközben a NER-es cégek növekvő dominanciája tovább erősítette a kormányközeli vállalatok befolyását az ágazatban.
