Adatok biztonyítják: olcsóbb leválni az orosz gázról, mint kitartani mellette. Akkor Magyarország miért fizet inkább többet?
Mi történik? Az orosz gáz olcsóságának mítosza mára megdőlt Európában. Amióta Moszkva fegyverként használja az energiaszállítást, az EU gyors tempóban fordult az LNG (a cseppfolyósított földgáz) és alternatív források felé, az orosz arány 10–12 százalékra esett – írja a G7.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Lengyelország, Németország és Ausztria a leválással végül olcsóbban jutott gázhoz, mint korábban az orosz vezetékeken. Magyarország viszont kitart az orosz import mellett. 2022-ben 43 százalékkal drágábban vettük a földgázt az uniós átlagnál, 2023 óta pedig átlagosan 2 százalékkal fizetünk többet.
Hogyan tovább? Közben egyre több LNG érkezik Európába, főleg az USA-ból és Katarból, az árak tartósan csökkenhetnek, és 2027-re teljes orosz leválás jöhet (az Európai Bizottság javaslatát követve). Ami a magyar kormányt illeti, úgy ragaszkodik az orosz importhoz, hogy közben már a Shell-lel is hosszú távra szerződik. Az állami MVM szépen keres az orosz gázon, a nyereség százmilliárdos osztalékként landol a költségvetésben – a politikai üzenet pedig marad:
orosz gáz nélkül nem működne a rezsicsökkentés.
