Irán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegeti a világot. Miért olyan fontos ez a tengeri kijárat a világ számára?
Mi történt? Irán az ellene irányuló csapások eleje óta fenyeget a Hormuzi-szoros lezárásával. Ez a szoros a világ legforgalmasabb olajszállító útvonala, ez az Omán és Irán közötti szoros a kijárat a Perzsa-öbölből az Arab-tenger felé.
Fontosság. A globális olaj- és gázellátás mintegy 20 százaléka ezen a keskeny hajózási útvonalon halad át, ennek lezárása súlyos következményekkel járna a globális gazdaságra nézve, megzavarná a nemzetközi kereskedelmet és felhajtaná az olajárakat. Emellett világszerte megnövelheti az áruk és szolgáltatások költségeit, és sújthatja a világ legnagyobb gazdaságait, köztük Kínát, Indiát és Japánt, amelyek a szoroson áthaladó nyersolaj legnagyobb importőrei közé tartoznak.
Mit kell tudni a szorosról? Ez szó szerint egy tengeri folyosó, mely a ki- és bejáratánál mindössze 50 kilométer széles, míg a legszűkebb pontján 33 kilométeres. A szoros elég mély ahhoz, hogy a világ legnagyobb nyersolaj-szállító tartályhajói áthaladjanak rajta. A becslések szerint 2023 első felében naponta körülbelül 20 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson – ez közel 600 milliárd dollár értékű energiakereskedelmet jelent évente. Ez az olaj nemcsak Iránból származik, hanem más Perzsa-öböl menti államokból is, például Irakból, Kuvaitból, Katarból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből.
A legrosszabb forgatókönyv. „A szoros lezárása nyilvánvalóan hihetetlen gazdasági problémát jelentene, tekintve az olajárra gyakorolt hatását” – nyilatkozta a BBC szakértője. Különösen nagy problémát jelentene a lezárás a Perzsa-öböl országainak, melyek gazdasága jelentős mértékben az energiaexportra épül. Szaúd-Arábia például napi 6 millió hordó nyersolajat szállít a szoroson keresztül, míg Irán csak napi 1,7 milliót.
Kína is mélyen érintett. A szoros lezárása Ázsiát érintené a legsúlyosabban, 2022-es becslések szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó energiahordozók 82 százaléka Ázsiába tartott, míg az Irán által a globális piacra exportált olaj mintegy 90 százalékát Kína vásárolta fel. Kína problémája pedig az egész világ problémája, a növekvő gyártási költségek végül a fogyasztókra hárulhatnak, ami világszerte inflációt gerjeszthet. De India nyersolaj-importjának közel fele és földgázimportjának 60 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül halad át. Dél-Korea állítólag nyersolajának 60 százalékát, Japán pedig közel háromnegyedét a szoroson keresztül szerzi be.
Hogyan tudná Irán lezárni a szorost? Az ENSZ szabályai lehetővé teszik az országok számára, hogy a partvonaluktól számított 12 tengeri mérföldön (kb. 22 kilométeren) belül ellenőrzést gyakoroljanak. Ez azt jelenti, hogy a Hormuzi-szoros és hajózási útvonalai legszűkebb pontján teljes egészében Irán és Omán felségvizein fekszenek. Ha Irán megpróbálná blokkolni a szoroson havonta áthaladó nagyjából 3000 hajót, a szakértők szerint az egyik leghatékonyabb módszer az aknák telepítése lenne gyors támadó hajókkal és tengeralattjárókkal.
Irán reguláris haditengerészete és az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) haditengerészete potenciálisan támadásokat indíthat külföldi hadihajók és kereskedelmi hajók ellen. A nagy katonai hajók azonban könnyű célponttá válhatnak az amerikai légicsapások számára. Szakértők szerint Irán ideiglenesen blokád alá helyezheti a szorost, de sokan ugyanilyen biztosak abban, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei katonai eszközökkel gyorsan helyreállíthatnák a tengeri forgalmat.
Lesz-e iráni blokád a szorosban? Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárásáról szóló indítványt, de fontos részlet, hogy Irán a múltbeli konfliktusokban többször is azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a vízi utat, ezt soha nem tette meg végül. Irán ezzel a lépéssel ugyanis keveset nyerne de sokat veszítene, ellenséggé tenné a olaj- és gázkitermelő szomszédait és magára vonná Kína haragját.
