Radikálisan visszavágta az AI számításokért felelős központok bővítési terveit a Microsoft. Egyesek szerint megkezdi a menekülést a süllyedő hajóról, de a helyzet nem ennyire egyszerű. A technológiai óriás számos terve és fejlesztése vethet fel a mesterséges intelligencia jövőjét érintő kérdéseket. Terjednek az összeesküvés-elméletek, utánajártunk ezeknek.
Nagyon durva fegyverkezési verseny zajlik a technológiai szektor szereplői között a háttérben, az átlagember számára gyakorlatilag láthatatlanul. Őrületes ütemben történik ugyanis a különféle felhő technológiákat kínáló komplex rendszerek, az úgynevezett adatközpontok építése.
A hagyományos feladatok, így weboldalak futtatása, online kereskedések, levelezőrendszerek kezelése vagy tartalomszolgáltatás mellett
ezek felelősek többek között az elmúlt években berobbanó generatív mesterséges intelligencia-szolgáltatások nagy részének eléréséért is.
Ilyen adatközpontok dolgoznak tehát minden egyes ChatGPT, Gemini lekérésnél, amikor képeket generál a Midyourney vagy videókat a Grok.
Az adatközpontok láthatatlan csápjaikkal hálózzák be a bolygót. Kép: Microsoft
Az AI algoritmusok erőforrás étvágya óriási, és folyamatosan nő azzal párhuzamosan, hogy szélesedik a szolgáltatások köre, illetve feljebb lépnek az evolúciós létrán. Ez az, ami a szükséges hardverek tetemes hányadát szállító Nvidia szekerét a fénysebesség közelébe gyorsította. Hiszen mindenki úgy volt vele, hogy egyre több és nagyobb adatközpontra lesz szükség, és így még több komponens fogy majd a jövőben.
Az adatközpontok teljesítményét az egyszerűség kedvéért a fogyasztásuk alapján megawattban vagy gigawattban szokták megadni. Értelemszerűen minél nagyobb ez az érték, annál több erőforrással gazdálkodhatnak a tulajdonosok vagy az infrastruktúra bérlői.
Felemeli a stop táblát a Microsoft
Olyan hatalmas iparági szereplők kezdték el bővíteni kapacitásaikat az AI miatt, mint az Amazon, a Meta, a Google, az Oracle vagy a Microsoft. Éppen ezért okozott komoly meglepetést, amikor kiderült, hogy ez utóbbi konszern váratlanul leállította az adatközpontok bővítésére vonatkozó terveit.
Lefújta a bővítést a Microsoft. Kép: Microsoft
Nem kürtölte szét a nagyvilágnak, hanem egy piackutató cég munkatársai bukkantak rá arra, hogy a jelenlegi trendekkel szembe menve a tárgyalások korai/középső szakaszában több 100+ MW-os ügyletből is kiszállt a Microsoft. Emellett több mint 1 GW bővítéssel kapcsolatos terveiről mondott le a cég.
Hogy ez milyen nagyságrend, azt jól mutatja, hogy a becslések szerint a vállalat 2024 májusában közel 5 GW kapacitással rendelkezett. Illetve az is, hogy 1 GW adatközpont kapacitás nagyjából Tokió (1028 GW) vagy London (996 MW) teljes operatív IT-terhelése.
Megkongatták a vészharangot
Tehát minden jel arra utal, hogy a Microsoft behúzta a féket, ebből pedig egyes iparági elemzők arra következtetnek,hogy a redmondi óriás kételkedik abban, hogy a generatív mesterséges intelligencia iránti igény növekedni fog. Tehát nem hisz abban, hogy a generatív AI az egész modern emberi civilizációt átformáló, az élet minden részére kiható technológiai jelenség lesz.
Ez pedig óriási figyelmeztetés mindenkinek, hiszen a tech szektort ma már nem a jelen eredményei, hanem a jövő ígéretei mozgatják.
Olyan területekre áramlik a tőke, aminél a befektetők bíznak abban, hogy folyamatosan nő a felhasználók/vásárlók/előfizetők száma. Amennyiben pedig egy ilyen kaliberű szereplő mégis elkezd kihátrálni, az másokat is erre késztethet. Hógolyóként indíthat el egy lavinát, aminek eredményeként kipukkadhat az eddig teli tüdőből fújt lufi.
Nem egy szerverterem, hanem egy drága, komplett ökoszisztéma. Kép: Microsoft
Itt tényleg e szegmens egyik legnagyobb cápájáról van szó. Az egész AI őrületet a ChatGPT-vel berobbantó OpenAI fő részvényese, legnagyobb támogatója és infrastrukturális partnere, hiszen az OpenAI rendkívül drága modelljeit futtató szerver-architektúra tulajdonosa.
Ha valaki, akkor a Microsoft pontosan látja a trendeket. Már csak azért is, mert saját maga is rendelkezik genaratív AI-alapú szoftverekkel, amelyek értékesítési adatait is tökéletesen ismeri. Mint ahogyan azt is, hogy a saját egyéb rendszereibe ágyazott mesterséges intelligencia szolgáltatások iránt milyen az igény.
Magyarán: az a szereplő, amely vitathatatlanul több adattal rendelkezik, mint bárki más az iparág egészségéről és növekedési lehetőségeiről, úgy döntött, hogy drasztikusan le kell lassítania terjeszkedését.
Az OpenAI a baj, nem az AI
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egyelőre mindez spekuláció. A Microsoft egy szóval sem erősítette meg a teóriát, miszerint elvesztette érdeklődését a mesterséges intelligencia iránt. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a Microsoft nem az AI-ból, hanem az OpenAI-ból szeretett ki.
Az OpenAI stratégiája viszonylag egyszerű: folyamatosan azzal kampányol, hogy fejleszti a modelljét, annak újabb, nagyobb tudású verzióit adja ki. Ám úgy, hogy az erőforrásigénye is brutálisan nő, és ami ennél is rosszabb, hogy ezzel együtt értelemszerűen a költségek is.
Az OpenAI pedig folyamatosan masszívan veszteséges, 2024-ben például 5 milliárd dolláros mínuszt termelt. Egész egyszerűen nem talál annyi ügyfelet, amennyi hajlandó lenne kifizetni az egyre okosabbnak mondott szolgáltatásokért kért, folyamatosan növekvő árat. Ráadásul azzal kapcsolatban is jogos kérdések merülnek fel, hogy az új verziók tényleg annyival jobbak-e, mint amennyivel többet fogyasztanak.
A drága modellek égetik a pénzt, a hatékonyság itt is kifizetődő.
Sam Altman az OpenAI főnöke a legfrissebb, 2025 februárjában piacra dobott, minden korábbinál drágább GPT 4.5-ről annyit tudott mondani – konkrétumok említése nélkül –, hogy érződik benne valamilyen mágia. Andrej Karpathy, az OpenAI egyik alapítója, egykori fejlesztője, és a Tesla Mesterséges Intelligencia részlegének korábbi igazgatója pedig úgy nyilatkozott, hogy semmilyen triviálisat nem tud mondani az új verzió előnyeiről. Nincsen olyan kézzelfogható, azonnal látható, szembeötlő óriási javulás, amit bárki azonnal meglát. De azért nagyszerű dologról van szó – állítják.
Hát, ez azért kicsit kevésnek hangzik. Ezen a ponton azért az ember megértené, ha a Microsoftnak aggodalmai támadnának az üzleti modell életképességét illetően.
Pláne úgy, hogy az év elején berobbant a DeepSeek, a kínai „csoda mesterséges intelligencia”, amely papíron jóval hatékonyabb, mint az OpenAI megoldása. Tehát ugyanolyan teljesítményhez sokkal kevesebb számítási kapacitásra, hardver-erőforrásra van szüksége, azaz olcsóbb. Vannak persze kétségek azzal kapcsolatban, hogy a beharangozott képességei valóban száz százalékosan fedik-e a valóságot, de a DeepSeek megjelenése így is elég volt, hogy gyakorlatilag azonnal bevigyen egy óriási ütést az Nvidia árfolyamának.
Merre mehet a Microsoft?
A Microsoft természetesen nem a DeepSeek mostani feltűnése miatt döntött az adatközpont bővítés leállítása mellett. Ám az biztos, hogy a vállalat más lehetőségeket is kíván keresni, amit jól jelez, hogy szabad utat adott az OpenAI-nak, hogy a jövőben a nagy rivális Oracle adatközpontjait használja, erre pedig a ChatGPT-t fejlesztő cégnek korábban nem volt lehetősége a kizárólagosságot biztosító szerződések miatt.
Az egy dolog, hogy a Microsoft már egy ideje dolgozik egy saját, OpenAI-tól független modellen, amelynél nyilván a már említett hatékonyságra helyezik a hangsúlyt. De van néhány más tényező is, ami arra utal, hogy valójában nem akarja elengedni a mesterséges intelligenciát úgy, ahogy azt néhány szkeptikus, AI-ellenes elemző jósolja.
A cég régóta dolgozik azon, hogy a Windowsba integrált mesterséges intelligencia szolgáltatásokat, vagy legalábbis azok egy részét, ne a felhőn keresztül lehessen elérni. Intenzíven együttműködnek ebben a hardver és számítógép gyártókkal is, aminek köszönhetően megszülettek a Copilot+ AI PC-k, amelyek erre már képesek.
Az AI PC kora eljött.
Ez már egy működőképes konstrukció, amit bizonyít, hogy a 2024-es debütálást követően más processzorgyártók is jelentkeznek kompatibilis termékekkel 2025-ben. Így például a pletykák szerin az AMD és az Nvidia is belép erre területre a Qualcomm mellé idén.
Ráadásul a mesterséges intelligencia előretörésével eddig nagyot húzó Nvidianak is szüksége lenne arra, hogy új utakat keressen. Mások is kezdik megkérdőjelezni az egyre hardverigényesebb AI evolúció létjogosultságát. Erre utal, hogy idén már közel 15 százalékot zuhant a részvényárfolyam. Ebből 3 százalékot ráadásul épp a napokban, miután Jensen Huang CEO egy megnyugtatónak szánt beszédben ismertette a cég új videókártyákra, szervekre épülő stratégiáját.
Egy kis valódi mágia
Ám akad még itt valami, amiről mintha szinte senki sem akarna tudomást venni, legalábbis rajtunk kívül. A Microsoft teljesen váratlanul bemutatott egy olyan saját tervezésű kvantumchipet, amely az állításuk szerint minden korábbi hasonló megoldásnál stabilabb, megbízhatóbb és jobban skálázható.
A Majorana 1 még prototípus fázisban van, ám a cég tervei szerint éveken belül érkezhetnek azok az eszközök, amelyekben egy ilyen forradalmi eszköz zakatol.
Egy valóban jól működő kvantumszámítógép a hagyományos hardverek tömegeit válthatja ki gigantikus számítási kapacitásának köszönhetően.
A már említett skálázhatóság révén pedig alkalmas lehet arra, hogy a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokat is ellásson. Ha pedig ez így van, akkor rögtön megmagyarázhatja, hogy a Microsoft miért is dobta az adatközpont bővítési terveket, amelyek létrehozása amúgy is általában 3-6 évet vesz igénybe. Úgy számolhatnak, hogy mire azok elkezdenének dolgozni, már készen fog állni a csoda kvantumchipet használó számítógépük.
Majorana-1, a kvantumchip, ami fordulatot hozhat. Kép: Microsoft
Persze joggal mondhatja bárki, hogy ilyen fantasztikus bejelentésekkel már tele van a padlás. Számos más cég lengette már be, hogy elérte a kvantum áttörést, a kis startupoktól kezdve a különféle kutatóintézeteken, nagy multikon át egyes állami hivatalokig. Azonban a Majorana 1 másnak tűnik. Egyrészt a DARPA-val, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának legendás, kutatásokért felelős részlegével együtt fejlesztették ki. Az eredményeket a világ egyik legelismertebb tudományos folyóiratában, a Nature-ben publikálták, ami már önmagában hitelességet jelent.
Ráadásul a Microsoft az innovációinak kommunikációja terén hagyományosan a konzervatív utat követi. Teljesen idegen tőle a Tesla módszere, amely ugyebár régóta azzal ünnepli magát, hogy jövőre már tényleg érkezik az önvezető autója. Vagy, amit az OpenAI művel, az állandó, áttörést belengető ígéreteivel. E vállalatoknak létkérdés az érdeklődés fenntartása, hogy tudják fejni a befektetőket a jövőbeni csodálatos víziókkal.
A Microsoftnak erre nincs szüksége, hiszen a konszern háttere elképesztően stabil, és ráadásul rengeteg lábon áll. Természetesen van, hogy termékei elbuknak, elég, ha csak a Hololensre vagy a Windows Phonre-ra gondolunk. De azoknál a gond nem az eszközök diszkfunkcionalitásával volt, hanem hogy egyszerűen nem volt rájuk megfelelő fogyasztói igény.
A kvantumchip és az AI esetleges kapcsolatát erősíti, hogy a Microsoft a közelmúltban megismételte: 2025-ben 80 milliárd dollárt költene a mesterséges intelligenciára. Ez az összeg pedig annak fényében különösen nagy, hogy az adatközpont bővítést ugyebár lemondták.
Mindenesetre amennyiben az elméletem igaz, az földrengésszerű változásokat hozhat az IT szektorban. Megkezdődhet kvantumszámítógépek gyakorlati alkalmazása, olyan konkrét feladatokkal, amelyekhez az átlagember is kapcsolódni tud. Emellett a minden korábbinál fejlettebb generatív mesterséges intelligencia piacképes áron válhat tömegek számára elérhetővé. Végül, de nem utolsó sorban
a Microsoft ezzel egy tőkétől fortyogó területen válhat ismét trendteremtővé, amely új dimenziókba emelheti a vállalatot.
Mit mond a Microsoft?
E teóriával kapcsolatos kérdéseimet elküldtem a Microsoftnak. Szabó Pétertől, a Microsoft Magyarország ügyvezetőjétől az adatközpontokkal kapcsolatban a következő választ kaptam:
„Évek óta jelentős erőforrásokat fordítunk az innovációra, ezért vagyunk képesek megfelelni az ügyfeleink jelenlegi és jövőbeli elvárásainak. Az infrastruktúránkat egy átgondolt stratégia mentén újítjuk meg, vagy egyes területeken igazítjuk hozzá a változó igényekhez, miközben töretlenül növekszünk minden földrajzi régióban. Ez teszi lehetővé, hogy befektessünk és erőforrásokat allokáljunk azokra a területekre is, amelyek a jövőbeli fejlődésünket alapozzák meg. A több mint 80 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztő projektünk jelenleg is zajlik, a rekordszintű árbevétel-növekményünket pedig az ügyfeleink még jobb kiszolgálására fordítjuk.”
A Majorana 1 chippel kapcsolatban pedig azt tájékoztatás érkezett a vállalat hazai képviseletétől, hogy az nem függ össze az adatközpont bővítés esetleges lemondásával, sőt, a „kvantumchip” fontossága, szerepe nem mint a mesterséges intelligencia potenciális működtetőjeként értelmezhető. Ehelyett arra hívta fel a figyelmet, hogy kvantum-számítástechnika ezen a szinten olyan innovációkat generálhat, mint például a magukat megjavítani képes anyagok. Ilyenek például azok, amelyek önmaguktól megszüntetik majd a hidak repedéseit. További felhasználási területek a fenntartható mezőgazdaság és a kémia, ahol ugyancsak jelentős tudományos áttörések várhatók.
