A Flock Safety egy bűncselekmények nélküli országot ígér Amerikának és már most ijesztő, hogy mire képes. Mások inkább baljós disztópiát látnak abban, hogy egy tech milliárdos követné 340 millió ember minden lépését.
Több mint 80 000, mesterséges intelligencia (AI) által vezérelt kamerával az Egyesült Államokban a Flock Safety mára a rendőrség egyik legfontosabb partnerévé vált a megfigyelésekben, és nem mellesleg egy 7,5 milliárd dolláros vállalkozássá is. Most Garrett Langley vezérigazgató célkeresztjében a rendőrségi technológiákat gyártó óriás, az Axon, valamint a kínai dróngyártó DJI áll, miközben egy nemes, bár elérhetetlennek tűnő célt követ: minden bűncselekmény megakadályozását az Egyesült Államokban.
Amerika olyan hely kell legyen, ahol mindenki biztonságban érzi magát
Egy ablaktalan helyiségben Atlanta elővárosában, Dunwoody rendőrkapitányságán Tim Fecht hadnagy megnyom egy gombot, és egy rovarszerű, kínai gyártású DJI-drón hangtalanul felemelkedik az állomás tetejéről. Már megkapta a koordinátáit: a 911-es segélyhívóvonalon jelezték, hogy egy helyi bevásárlóközpontból egy férfi lopott. Magasan a komplexum fölött Fecht ránagyít egy telefonját nézegető férfira, majd a vonatra váró emberek csoportját vizsgálja. Bár több száz méternyire vannak, a rendőrség műveleti termében az óriási kijelzőn kristálytisztán látszanak. Ez a tanteremnyi helyiség tele van monitorokkal, amelyek valós idejű bűnügyi adatokat villantanak fel: kamerák és rendszámfelismerő eszközök képei, lövésérzékelő jelentések, digitális térképek, amelyek mutatják a rendőrautók helyzetét a városban. Ahogy újabb 911-es hívások érkeznek, a mesterséges intelligencia azonnal legépeli őket egy másik képernyőn. Fecht mindehhez néhány kattintással hozzáfér.
Húsz percre Dunwoodytól, egy irodában a Flock Safety kamerái és lövésérzékelői múzeumi darabként sorakoznak (a lövésérzékelők olyan speciális mikrofonokkal vannak felszerelve, amelyek a lövések speciális hanghullámait érzékelik, természetesen AI segítségével feldolgozva a hangmintákat és azonnal jelzik is a térképen, ha ilyet rögzítenek).
A céget, melynek 2024-es forgalmát 300 millió dollárra teszi az amerikai Forbes, a 38 éves Garrett Langley társalapító vezeti. A 2017-ben alapított Flock-ot a legutóbbi tőkebevonáskor a befektetői 7,5 milliárd dollárra értékelték. Nem alaptalanul. A társaság csendben épített ki egy több mint 80 000 kamerából álló hálózatot az Egyesült Államok autópályáin, főútjain és parkolóiban. Ezek nemcsak a rendszámokat rögzítik, hanem az autók jellegzetes jegyeit is – törött ablakokat, horpadásokat, matricákat. Langley becslése szerint a kamerák évente egymillió bűncselekmény felderítésében segítenek. Hamarosan még többen számíthatnak rájuk: augusztustól a Flock kamerái ugyanis már az égbe emelkednek a saját, „Made in America” drónjaikon. Az atlantai irodák közelében idén nyitott gyárban készülnek, és céljuk, hogy kemény konkurenciát támasszanak a kínai DJI dróngyártónak, mely jelenleg uralja a piacot.
Langley jóslata egészséges önbizalomról árulkodik:
kevesebb mint tíz éven belül a Flock kamerái – a földön és a levegőben – gyakorlatilag minden bűncselekményt felszámolnak az Egyesült Államokban.
Ez úgy hangzik, mint egy újabb „az AI mindent megold” technológiai vezető álma, de Langley – a magánéleti aggályokat hangoztató jogvédők és az egyik legnagyobb rivális, a 2,1 milliárd dolláros bevételű Axon ellenállása dacára – szentül hisz benne. Meggyőződése, hogy Amerika olyan hely lehet (és kell is, hogy legyen), ahol mindenki biztonságban érzi magát. És amint az országot behálózza a Flock amerikai gyártású megfigyelőtechnológiája, így is lesz.
„Beszéltem sok aktivistával, akik szerint a bűnözés a modern társadalom ára. Én nem így gondolom” – mondja. „Lehet bűnözésmentes város és polgári szabadságjogok is. Mindent elérhetünk.” Ahol a Flock működik, teszi hozzá, az átlagos bűnöző – vagyis a 16–24 év közötti, nem erőszakos bűncselekményeket elkövetők – „nagy valószínűséggel el lesznek kapva”.
Ez most még nincs mindig így. Dunwoodyban a rendőrök a high tech eszközök ellenére sem tudják azonosítani az említett tolvajt. Fecht és főnöke, Patrick Krieg őrnagy viszont gyorsan felsorolják azokat az eseteket, amikor szerintük a Flock kulcsszerepet játszott. Ilyen volt az egyik ATM-fosztogató banda, amely gyógyszertárakat is kirabolt az egész keleti parton, amíg a Flock kamerái le nem követték az egyik menekülő járművüket; de volt olyan fegyveres férfi is, aki egy zsúfolt szórakozónegyed felé tartott, és akit drónfelvétel alapján, a nyakán lévő tetoválásról azonosítottak és tartóztattak le még mielőtt baj történhetett volna. A július 4-ei felvonulást és ünnepséget Georgia államban már a Flock technológiáját használva biztosították.
Ebben a sztoriban minden benne van, ami egy 2025-ös amerikai üzleti sikerhez minimum feltétel: AI, drónok és rendvédelem. A modell ugyanakkor nem ismeretlen: a Flock a megfigyelési kapitalizmus egyik újabb sikerterméke lehet. A kifejezést Shoshana Zuboff amerikai szociológus tette ismertté. Lényege, hogy a technológiai cégek az emberek online tevékenységeiből származó adatokat – keresések, kattintások, helyadatok, közösségi médiás interakciók – gyűjtik és elemzik. Az így létrejövő „viselkedési többletet” hirdetőknek és partnereknek értékesítik, hogy előre jelezzék és befolyásolják a felhasználók döntéseit.
Az adat így maga válik árucikké: a felhasználó nemcsak fogyasztó, hanem termék is.
Kritikusai szerint a modell nemcsak adatvédelmi kockázatokat hordoz, hanem a demokráciát is veszélyeztetheti, ha a viselkedésmanipuláció politikai célokra is kiterjed.
Így épített országos hálózatot
Langley mindeközben derűs hangulatban van, szinte lebeg. Amikor az amerikai Forbes interjút készített vele, egy családi európai nyaralásról tért vissza, a cég árbevétele pedig robbanásszerűen, 70%-kal nőtt az előző évhez képest.
A cég még nem termel profitot, és ez egyelőre nem is cél, hiszen a növekedésre fókuszálnak és márciusban is erre vontak be 275 millió dollárt, a stratégiával pedig mélyen egyetért a kört vezető, és neves befektető, az Andreessen Horowitz is. Langley szerint a Flock százmilliárd dolláros vállalkozássá alakítása „nagyon is elérhető cél”. Ilya Sukhar, a korai befektető és a Matrix kockázati tőketársaság partnere – aki a Flock igazgatóságában is bent ül – egyetért. „Közhelynek hangzik, de tényleg úgy érzem, hogy még csak most kezdjük. Nem nehéz elképzelni, hogy eljutunk erre a szintre.”
Minden egyes Flock rendszámfelismerő kamera 3000–3500 dollárba kerül, plusz díj jár a FlockOS-ért, azért az operációs rendszerért, amely a böngészőből vagy mobilappon keresztül elérhetővé teszi az összes adatot, a felhasználók vagy kamerák számától függően. Az 50 ezer lakosú Dunwoody rendőrsége például évente körülbelül 500 000 dollárt fizet a 105 kamerából, lövésérzékelőből, DJI-drónból és az azt irányító szoftverből álló rendszerért.
A Flock növekedését nem csak az 50 államból 49-ben jelen lévő, 5000 rendőri ügyfél hajtja (Alaszkában még nincs kamerájuk). A vállalatnak ezer vállalati ügyfele is van, köztük olyan tőzsdei óriások is, mint a FedEx, a Lowe’s vagy az Egyesült Államok legnagyobb bevásárlóközpont-tulajdonosa, a Simon Property. Ezen kívül lakóparkok, társasházak, kisvállalkozások, iskolák is használják a szolgáltatást, például az atlantai Zsidó Szövetség, amely 64 Flock kamerát szerelt fel különböző ingatlanjain, köztük egy közösségi központban, ahol a közelmúltban nőtt az antiszemita fenyegetések száma. Ezek az ügyfelek dönthetnek úgy is, hogy hozzáférést adnak a rendőrségnek a kameraképeikhez – sokan meg is teszik –, így tovább bővül a megfigyelési hálózat, amelyet a rendfenntartók használhatnak.
Langley-nek és társalapítóinak nem volt korábbi tapasztalata a rendőrségi technológiák terén, amikor 2017-ben céget alapítottak. A Georgia Tech műszaki egyetem három egykori hallgatója – Langley mellett Matt Feury és Paige Todd – korábban egy olyan applikáción dolgozott együtt, amely koncert- és sporthelyszíneken tette lehetővé VIP-helyekre való jegyfrissítést. Az appot az atlantai Cox Enterprises felvásárolta, ma már nem létezik. A Langley lakóhelyén történt, megoldatlan rablás ihlette az első Flock-prototípust: egy vízálló dobozba helyezett Android-telefon kamerája fotózta az autókat, az alkalmazás pedig kikereste a rendszámokat. Nyers megoldás volt, de működött.
Amikor Ilya Sukhar 2018-ban először fektetett be a Flockba, a cég még küzdött az alapítók által megálmodott eszköz létrehozásával: időjárásálló, napelemes, állandó működésű kamera, amely gyorsan, pontosan fényképez, és az interneten keresztül az Amazon felhőszolgáltatásába továbbítja az adatokat, hogy azokat méretarányosan lehessen vizsgálni és összehasonlítani. „Időbe telt, míg mindezt kidolgoztuk” – mondja Sukhar. 2020-ra azonban minden a helyére került, és a Flock gyorsan építette ki országos hálózatát. A rendőrök pedig lelkesen fogadták az ötletet: tetszett nekik, hogy egy országos kamerahálózatban kereshetnek gyanús járműveket.
Egy magyar családi cég a világ élvonalában
Ha rendszámfelismerés, akkor a terület egyik technológiai élmenője több évtizede egy magyar családi cég, az ARH. A Kertész testvérek által alapított társaság kínai és arab karaktereket is nagy pontosággal képes leolvasni, a világ számos pontján használják a Magyarországon fejlesztett szoftvereiket és hardvereiket. A társaság a Forbes legfrissebb listáján is szerepel >>>
Ha mindenkit meg lehet figyelni, mi lesz a jogainkkal?
De nem mindenki osztja a rendőrség lelkesedését a Flock gyors terjeszkedése iránt. Adatvédelmi aktivisták szerint a cég példátlan méretű tömeges megfigyelési disztópiát épít. A DeFlock nevű aktivista csoport például közösségi térképen gyűjti a rendszámfelismerő kamerák helyét: már több mint 29 000-nél járnak, kétharmaduk Flock-kamera. Emellett Discord-csatornát is üzemeltetnek, ahol arra biztatják a felhasználókat, hogy helyben akadályozzák a kamerák telepítését. A csoport alapítója, a coloradói Will Freeman szerint a Flock működése „ellentétes a negyedik alkotmánykiegészítés szellemével”, mert „állandó keresésnek minősül”. Azzal vádolja Langleyt, hogy „az egész országot megfigyelés alá akarja vonni, miközben hasznot húz belőle”. Más aktivisták kevésbé szavakban, inkább tettekben fejezik ki ellenérzésüket: kamerákat rongáltak meg, loptak el, a cég dolgozóit pedig fizikai fenyegetések érték.
Langley azokat, akik fenyegetik a céget, „terroristáknak” nevezi, és annyira tart attól, hogy célkeresztbe kerülnek, hogy a Flock irodáin, gyártóüzemein és telepítő furgonjain szándékosan nincsenek logók.
A legsúlyosabb fenyegetést azonban szerinte az Axon jelenti. A Flocknak egyre szorosabb együttműködése volt a tőzsdén jegyzett és 59 milliárd dolláros piaci értékű társasággal, amely a Taser elektrosokk-fegyverek és testkamerák legismertebb fejlesztője, az Axon még be is fektetett a Flockba és kisebbségi részesedést szerzett. Az 1993-ban alapított piaci óriás akkor még azt ígérte, hogy népszerűsíti a Flock rendszámfelismerő kameráit, és integrálja saját technológiájába. Idén januárban azonban Rick Smith, az Axon vezérigazgatója és milliárdos társalapító felmondta a megállapodást, azzal vádolva a Flockot, hogy túlárazza termékeit és mesterségesen próbálja magához láncolni ügyfeleit. Áprilisban az Axon bemutatta saját kameráit, első ügyfelük pedig az atlantai rendőrség lett – egy korábbi Flock-felhasználó. Az Axon kamerái 20%-kal olcsóbbak, és az első évben a szoftvert ingyen adják.
Langley keményen visszavág: szerinte az Axon monopolhelyzetével visszaélve próbálja kiiktatni a versenyt.
„Elhatároztam, hogy kiütöm őket” – mondja. „Jobb terméket fogunk szállítani alacsonyabb áron.”
Langley nem az első, aki ilyen vádakat fogalmaz meg. 2020-ban az amerikai versenyhivatal (FTC) megtámadta az Axon testkameragyártó riválisa, a VieVu felvásárlását, azzal érvelve, hogy a tranzakció gyakorlatilag monopóliumot hozna létre. Bár az eljárást három évvel később a jogvita elhúzódása miatt végül ejtették, három önkormányzat – Baltimore, Holmdel (New Jersey) és LaSalle megye (Illinois) – még mindig perli az Axont hasonló vádakkal. Az Axon tagadja a versenyellenes fellépést, egy befektetői prezentációban a cég azt állította, hogy a 11 milliárd dolláros rendőrségi technológiai piacnak kevesebb mint 15%-át tartja a kezében.
De vajon képes lehet egy AI-startup megszüntetni a bűnözést Amerikában?
A Flock 10 millió dollárt fektet kis atlantai vállalkozásokba – köztük egy tex-mex étterembe és egy szépségszalonláncba. „Az egyik módja a bűnözés megelőzésének az, ha gondoskodunk róla, hogy a fiataloknak legyen munkájuk” – mondja Garrett Langley vezérigazgató. Fotó: Jamel Toppin / Forbes
A Flocknak azonban saját szabályozási gondjai is vannak. Illinois állam vizsgálja, hogy a helyi rendőrök törvényt sértettek-e, amikor a Flock-felvételekhez más államok hatóságainak is hozzáférést adtak, például bevándorlási vagy az abortusztörvények megsértésének felderítésére. (Azóta a Flock frissítette eszközeit, hogy megakadályozza az államhatárokon túli adatmegosztást ott, ahol ezt törvény tiltja.) Tavaly pedig épp az amerikai Forbes tárta fel, hogy a cég rendszeresen elmulasztotta a megfelelő engedélyek beszerzését a berendezések telepítéséhez, így több helyi törvényt is megszegett. Langley elismeri, hogy a vállalat „még nagyon messze van a tökéletestől”, de szerinte amikor a közlekedési hatóságoknál a jóváhagyás akár 12 hónapot is igénybe vehet, „egyszerűen nincs értelme ennyit várni”. Úgy fogalmaz:
„olyan, mintha megbüntettek volna minket azért, mert megmentettünk egy gyereket attól, hogy elüsse egy autó – miközben szabálytalanul keltünk át az úton.”
Egyes hatóságok meg is próbálták betiltani vagy leszerelni a Flock kameráit. Idén Austin városi tanácsa például úgy döntött, hogy nem újítja meg a szerződést a céggel – az egyik képviselő a Forbes korábbi cikkére hivatkozott, valamint arra, hogy a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) is hozzáférhetett Flock-adatokhoz.
2023-ban Missouri állam Camden megyéjének bizottsága olyan törvényt fogadott el, amely megtiltja a rendőrségnek a rendszámfelismerő kamerák használatát. A már telepített Flock-kamerákat azonban nem szerelték le azonnal. Amikor Ike Skelton helyi biztos felszólította a céget, hogy távolítsa el az egyik kamerát, de az nem történt meg, saját maga szerelte le. A helyi ügyészség gyorsan vádat emelt ellene közműrongálás és a kormányzati működés akadályozása miatt, ha elítélik, nem indulhat újra közhivatali posztért. Skelton nemcsak az állásáért aggódik, hanem amiatt is, hogy a Flock egy olyan „megfigyelőrendszert hoz létre, amelyben soha, de soha nem fogjuk tudni, hogy követnek minket”.
Mindez azonban nem lassítja Langleyt. „Egy olyan termék megalkotásának következménye, amely valóban megváltoztatja az emberek életét, de útközben sokakat feldühítünk – mert amit teszünk, az tényleg számít” – mondja.
Jönnek a drónok, a jó amerikai drónok
A vállalat folyamatosan új termékeken dolgozik. Hozzáadja például az autóbalesetek érzékelését a Raven nevű lövésérzékelő rendszeréhez, valamint újabb fejlesztéseket a rendszámfelismerő kamerákhoz. Ennél is nagyobb dobás lehet a Nova, a cég jövőbeli „koronaékszere”, amelyet a Flock a 2025 februárjában felvásárolt Lucidus nevű, nashville-i startup technológiájára épít.
A Nova lényege, hogy a rendőrségi adatokat összekapcsolja mindenféle nyilvános információval – ingatlan- és lakottsági nyilvántartásokkal, társadalombiztosítási számokkal, hitelminősítési előzményekkel – és mindezt mesterséges intelligencia segítségével teheti részletesen kereshetővé.
Martin Howley, a Nova termékfelelőse azt meséli a Forbesnak, hogy egy nyomozópartner egy gyilkossági ügyben a Nova segítségével elemezte a drónfelvételeket, és meg tudták határozni azt a hatórás időablakot, amikor az áldozat testét egy adott helyre vitték. Így a rendőrök pontosítani tudták, mely Flock-kamerákon kell keresni a környéken közlekedő autókat. Egy, a Forbes által megszerzett e-mailben az Amazon Web Services (AWS) egyik rendészeti igazgatója úgy írta le a Lucidus technológiáját, mint „az egyik legcsodálatosabb eszközt, amit valaha láttam a bűnüldözés számára” – még mielőtt a Flock hozzájutott volna. Jay Stanley, az Amerikai Társaság a Szabadságjogokért (ACLU) vezető elemzője szerint a Nova egy jogi kiskaput kihasználva tudja összekapcsolni a különböző adatokat, de szerinte ez a felhasználás az adatvédelmi törvényeknek és az amerikai alkotmánynak is ellentmond.
A Flock termékkínálatának bővülésével együtt tágul a küldetése is. A cég szerint nemcsak bűncselekményeket tud megoldani, hanem a közlekedésirányítást és az útjavítások felgyorsítását is.
Langley egy jóindulatú amerikai panoptikumot képzel el, ahol mindenki biztonságban érzi magát, és a városok az összes rendelkezésre álló adatot felhasználják az életminőség javítására.
„Telepítettük a Flock-kamerákat bűnügyi célokra” – mondja Langley. „Miért ne mennénk át a közműosztályhoz, és mondanánk nekik: ne küldjenek embereket kátyúkat keresni. Nálam megvan az összes adat. Építsünk együtt jobb várost!”
Ami azonban a legjobban izgatja, az a Flock legújabb dobása: a drónprogram. Atlantától nem messze északra, egy 97 000 négyzetméteres, 10 millió dolláros gyártóüzemben mutatja be az egyik modellt. Maga a drón nem különleges, alig tér el a rendőrség által jelenleg használt eszközöktől. De amerikai gyártású – és ez fontos lehet, ha több állam követi Florida közelmúltbeli döntését, amely megtiltotta a kínai drónok rendőrségi használatát. Langley elismeri: egyetlen cég sem képes felülmúlni a DJI-t – egyelőre. De meg fogja próbálni.
A Flock első drónjai már augusztusban a vásárlókhoz kerültek. Egy teszt során Kalifornia Riverside megyéjében egy drón emelkedett fel a Flock telephelyének tetejéről, a város peremén. A kezelése böngészőn keresztül zajlik, csupán billentyűzettel és egérrel – olyan, mintha videojátékkal játszana az ember, ami nem is meglepő, hiszen a Flock az Overwatch nevű lövöldözős játék fejlesztőit is alkalmazta a rendszerhez.
A képernyőn szöveg jelenik meg, ami leírja, mit látunk: egy pszichiátriai központ, egy McDonald’s. Majd egy egyszerű egérgörgetéssel a kamera ráközelít két férfira, akik softballt játszanak egy pályán, több száz méternyire a dróntól. Az ütő először elhibáz egyet, majd nagyot csap. Fogalmuk sincs róla, hogy egy megfigyelőcég gyárából, több mint 2000 kilométerrel arrébb, éppen figyelik őket.
