Az állami egészségügyi kiadások az uniós sorrend végén kullognak, viszont a saját zsebből fizetett magánellátás összegét nézve már előkelő helyen állunk, de ettől nem mindenki boldog.
Mi történt? Tavaly az összes egészségügyi kiadás 27 százalékát a lakosság közvetlenül, a saját zsebéből fizette. Ezzel az Unión belül a 7. – 8. legmagasabb arányt értük el. Emellett önkéntes egészségpénztárakon vagy egészségbiztosításon keresztül a lakosság további 3 százalékkal finanszírozta az egészségügyet, így az egészségügyi kiadások 30 százalékát a lakosság állta – derül ki a GKI kutatásából.
Ha a saját zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat az elkölthető bruttó jövedelem százalékában vizsgáljuk, akkor némileg hátrább, a 12. helyen állunk az uniós rangsorban. Ez kedvezőbb, hiszen az elkölthető jövedelmünk kisebb hányadát fordítjuk egészségügyi kiadásokra, mint sok más tagország, azonban a V4-ek közül így is az elsők vagyunk.
2022-ben Magyarországon az állami kiadások a teljes egészségügyi ráfordítás 73 százalékát tették ki, ami az uniós országok között az alsó harmadba sorolta az országot, a V4-ek közül pedig ez volt a legalacsonyabb arány. 2022-ben a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó állami egészségügyi kiadás Magyarországon az uniós országok között az öt legalacsonyabb közé került, a V4-ek körében a legalacsonyabb volt.
Kontextus. Magyarországon a teljes egészségügyi kiadásokon belül a lakosság közvetlen hozzájárulása az uniós átlagnál magasabb, míg az állami ráfordítások uniós szinten alacsonyak. Ez azt jelenti, hogy a háztartásoknak kiemelt szerepük van az ellátás finanszírozásában: az állami egészségügyi rendszeren felüli többletköltségeket főként közvetlenül, kis részben pedig egészségpénztárakon és biztosításokon keresztül fedezik.
