A komplett mesterséges intelligencia (MI) iparág erőviszonyait átírhatják a kínai szereplők legfrissebb, történelmi léptékű fejlesztései és az állami stratégiaváltás.
Régóta általános érvényű szabály, hogy az Nvidia hardverek megkerülhetetlenek az MI-szolgáltatások fejlesztése és futtatása során. Az amerikai cég kétségtelen dominanciáját pedig időről-időre könyörtelenül ki is használta az Egyesült Államok éppen regnáló adminisztrációja annak érdekében, hogy megőrizze az ország vezető szerepét mesterséges intelligencia fronton. Ha kell, akkor erővel, azaz szankciókkal, korlátozásokkal tartja vissza legnagyobb riválisát, Kínát.
Nem csoda, hogy a távol-keleti ország vezetése az iparági szereplőkkel együtt évekkel ezelőtt kinyilvánította, hogy hajlandó elképesztő erőforrásokat mozgósítani a hátrány ledolgozása érdekében.
Sokan, sokszor kétségbe vonták azt, hogy van-e erre valódi esély. A nyári tech-uborkaszezon közepén egyetlen nap alatt három olyan bejelentés is érkezett, amelyek alapján a távol-keleti ország kész függetleníteni magát a közeljövőben.
Az első saját GPU
Az eredetileg grafikus feladatok elvégzésére szánt GPU-k, azaz videókártyák fontos szerepet játszanak a mesterséges intelligencia fejlesztésében és működtetésében, mivel több ezer párhuzamos feldolgozó maggal rendelkeznek, ami sokkal jobban passzol az MI-számításokhoz, mint a soros felépítésű processzorok.
Lisuan Tech
Egy jól működő, nagy teljesítményű, versenyképes GPU kifejlesztése olyan óriási feladat, amibe például még az Intelnek is beletört a bicskája. E területet jelenleg az Nvidia uralja, és ide robbant be most egy kínai cég. A Lisuan Technology bemutatta ugyanis első különálló grafikus termékcsaládját, a 7G100-as sorozatú, „eXtreme” fantázianéven futó kártyákat.
És hogy miért óriási dolog ez? Mert ez az első alkalom a világtörténelemben, amikor egy kínai gyártó teljesen saját tervezésű GPU-val áll elő, amelyben a számítási magtól az utasításkészletig minden házon belül készült.
Ráadásul az első eredmények kifejezetten bíztatónak tűnnek: a Lisuan beszámolója szerint a különféle benchmark teszteken a termék hozza, sőt olykor felül is múlja az Nvidia RTX 4060 GPU-t. A vállalat belső demóin a Black Myth: Wukong és a Shadow of the Tomb Raider című játékok 4K felbontásban, magas grafikai beállítások mellett 70–80 képkocka/másodperces sebességgel futottak, ami kiválónak számít a mai mezőnyben.
Ez a hardver komoly kihívást jelenthet az Nvidia-nak. Kép: Lisuan Tech
A vállalat tervei szerint 2025 augusztusában a külső tesztelők is megkapják a kártyákat. Amennyiben a harmadik fél által végzett vizsgálatok is megerősítik az állítólagos teljesítményt, valamint, hogy a vezérlő szoftver megfelelően működik, akkor már szeptemberben megkezdődhet tömeggyártás. Azaz a negyedik negyedévben elérhetővé válhat az az első kínai GPU, amely érdemi versenyre kelhet az Nvidia-val a mesterséges intelligencia, valamint a felhő alapú renderelés és a játékok piacán.
A Huawei atombombája
Talán nem véletlen, hogy ugyanazon a napon, július 26-án, amikor a Lisuan bejelentette az első kínai GPU-t, a Huawei is ledobott egy atombombát. Az amerikai kormányok által kőkeményen sanyargatott konszern egy olyan saját MI-adatközpontot mutatott be, amellyel az iparági elemzők szerint teljesítmény terén utolérte az Nvidia-t.
Szalai Péter // Forbes
Mindezt úgy, hogy a már említett szankciók miatt gyengébb komponensekre épül, mint az Nvidia GB200 NVL72 rendszere, amely 36 Grace processzor és 72 Blackwell GPU teljesítményét összefésülve jelenleg a legerősebb megoldás a piacon. A Huawei CloudMatrix 384 titka a saját fejlesztésű, misztikus Supernode architektúra, amely a chipek közötti szupergyors kapcsolat megteremtésében játszik kulcsszerepet.
A hivatalos sanghaji bemutatón a cég munkatársai a pontos működéssel kapcsolatos információkat nem árultak el. Viszont
az általa kínált számítási kapacitás már elérhető a Huawei felhő alapú rendszerén keresztül, és ennek alapján a szakértők biztonsággal állítják, hogy a kínai cég valódi kihívója lehet az eddig uralkodó amerikai riválisának.
Pingpongozás a legfelsőbb szinteken is
Néhány nappal azután, hogy a Trump-adminisztráció közzétette az erőfölény megtartását célzó mesterséges intelligencia tervcsomagját, a kínai állam minden korábbinál ambiciózusabb koncepcióval állt elő. Azaz nem csupán a piaci szereplők, hanem a legfelső politikai szinten is folyik a pingpongozás.
Li Qiang, kínai miniszterelnök bejelenti egy új globális MI-szervezet megalakítását. Fotó: Xinhua/Wang Ye
Li Qiang miniszterelnök bejelentette, hogy létrehoznak egy szervezetet a mesterséges intelligencia területén folytatott együttműködés előmozdítása érdekében. A tervek szerint ennek központja Sanghajban lenne, és olyan országok vennének benne részt, mint Oroszország, Németország, Franciaország vagy Dél-Afrika.
Ezzel Kína aktív szerepet vállalna az MI-technológiák fejlesztésére és szabályozására irányuló nemzetközi erőfeszítések koordinálásban. Az ország ezzel alternatívaként határozza meg magát az Egyesült Államokkal szemben, amelynek vezető szerepe az MI területén jelenleg megkérdőjelezhetetlen.
Ezzel párhuzamosan a kínai külügyminisztérium a neten közzétett egy cselekvési stratégiát a globális mesterséges intelligencia irányítására vonatkozóan. Ebben a kormányokhoz, kutatóintézetekhez, civil szervezetekhez, vállalkozásokhoz intézett felhívást, amelyben sürgette az együttműködést, a kutatási eredmények megosztását, többek között egy határokon átívelő nyílt forráskódú, azaz szabadon felhasználható közösségen keresztül.
A harc tehát élesedik a két legnagyobb, legbefolyásosabb ország között a mesterséges intelligencia fronton. Ez önmagában nem újdonság, az viszont az, hogy Kína egyre több olyan konkrét, kézzel fogható termékkel, hardverrel, szoftverrel és technológiával rendelkezik, amelyek segítségével csökkentheti az Egyesült Államok befolyását vagy, ha úgy tetszik zsarolási potenciálját más országok felett. Ez pedig új szintre emelheti az évek óta egyre nagyobb intenzitással zajló kereskedelmi háborút a két nagyhatalom között.
