Régóta mondjuk, hogy az önismeret az üzlet része. A szembenézés pedig egy boldog országé vajon? A magyar társadalom épp egy izgalmas folyamatban van. Szabó Andrea, Orvos-Tóth Noémi, Kepes András és Jaksity György segítségével beszéltük át, mi történt velünk, létezik-e megbocsátás, mit hagyjunk hátra és mit ne felejtsünk el, egyszóval: hogyan nézzünk tükörbe? A friss Forbes magazin egyetlen témáról, a szembenézésről szól.
Mindig a győztesnek kell gesztusokat tennie. A kérdés az, hogy hol van a gesztusok határa, mi számít gesztusnak, mi bölcs belátásnak és mi együttműködésnek. De a gesztusoknak is csak egy tisztességes elszámoltatás után van helyük
– mondja Kepes András.
Miért hagytuk, ami megtörtént velünk? Hogyan maradhatott fenn ilyen sokáig a NER? Miért volt olyan a Fidesz-érában élni, mint egy bántalmazó kapcsolatban? És felmenthetjük-e magunkat az önvád alól? Képes András íróval, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, Szabó Andrea szociológussal és Jaksity György Concorde-alapítóval beszélgettünk az elmúlt tizenhat évről és a magyar társadalom jövőbeli reményeiről.
Fotó: Mohai Balázs, címlap: Nur Mohammed
A 2026. júliusi Forbes kiemelt interjúi a szembenézésről: Kepes András, Orvos-Tóth Noémi, Szabó Andrea, Jaksity György (3 kép)
De nemcsak velük. Olyan lapszámot készítettünk, ami elgondolkodtat, segít annak feldolgozásában, hogy egy korszakot magunk mögött hagytunk, és kapaszkodókat nyújt talán ahhoz is, hogyan kössünk egymással új szerződést, hogyan bízzunk meg egymásban és dolgozzunk össze egy szabadabb, fenntarthatóan fejlődő, felelős országért.
Miről szól még a júliusi lapszám?
Lányi András és egy piac, amit letarolt Mészáros Lőrinc köre: Milyen az, amikor az aktuális kormányzat kegyeltjével bútorozol össze, mert úgy érzed, hogy az üzleti racionalitás ezt diktálja, és ez a növekedés záloga? Írta: Fekete Emese
Ezzel a szektorral kicsesztek – a Mito-sztori: Amikor egy cég története a gazdasági világválság hajnalán, tornyosuló pizzásdobozok között indul, kevesen jósolnak neki nemzetközi karriert. A Mito mégis megcsinálta, és most újabb nagy dobásra készül. Az alapítók szerint a Balásy Gyula-interjúból annyit lehet tanulni, mint egy bántalmazó kapcsolat tanulságaiból: leginkább azt, hogyan ne csináljuk. Pedig a reklámszakmának enélkül is bőven van mivel szembenéznie – a társadalmi és gazdasági szerepének újraértelmezésétől a technológiai korszakváltás kihívásaiig. Írta: Vaszkó Iván
Interjú – Jelasity Radován, az Erste vezére már megélt egy rendszerváltást: látott olyat, hogy egy várost – Belgrádot – azzal plakátolnak tele, hogy „vége van”, és azt mondja: a múlt hibáiból akkor is tanulni kell, ha az némi vegzálással, számonkéréssel és kellemetlen kérdésekkel jár. Interjú Nagy Márton telefonhívásáról, a banki prudenciáról és arról, miért nem adja ki senkinek Kármán András telefonszámát. Kérdezett: Ács Gábor
A többség mellénk állt. Egy heteró személyhez képest kétszer akkora utat kell megtennie egy LMBTQ személynek, ha el akarja érni a céljait, állítja Kanicsár Ádám András, LMBTQ-aktivista, író és újságíró. Szerinte az elmúlt tizenhat évet az előző kormány elvette tőle és a közösségétől, a lemaradásukat pedig nem tudja, mikor lehet behozni. Kérdezett: Péller András
Léghajót, hogy elmehessünk: Ötvennégy kötet, számos nyelvre lefordított mű és nemzetközi jelenlét ide vagy oda, Tóth Krisztina csak évtizedekkel pályakezdése után mondhatta el magáról, hogy kizárólag az írásból él. Ebben nagy szerepet játszott első házassága, és az, ahogyan a szakmában a nőkkel bánnak Magyarországon. De a legnagyobb traumát pár éve kellett átélnie, amikor sorozatosan vegzálták őszinte véleményéért egy irodalmi-oktatási kérdésben. Írta: Tornyos Kata
DrMáriás: Kellett hozzá 30 év, hogy megszeressem Magyarországot. „Felveszem még a bohócjelmezt, hátha megjön a fotós” – mondta az interjú előtt. Nem is nekem, inkább magának, miközben nyakába akasztotta gumis-kapcsos nyakkendőjét. Máriás Béla, azaz DrMáriás magára társadalomsebészként hivatkozik, a szikéje a metsző kritika. Egész életét egyetlen performance-nak tartja, és ezzel nehéz vitatkozni. Műtermében találkoztunk, és beszélgettünk hatalomról, menekülésről, kelet-európai identitásról és arról, hogy festményeihez mindig tartozik történet. Írta: Zomborácz Iván
