Magyarország pontosan szembe megy az Európai Unió energetikai céljaival, jobban függünk az orosz kőolajtól, mint a háború előtt.
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
Mi történt? Magyarország az idei első félévben a kőolaj 92%-át Oroszországtól vásárolta, miközben az Európai Bizottság 2027 végére tervezi az orosz olaj- és gázimport teljes megszüntetését. Ez a szám jelentősen emelkedett a háború előtti 61%-ról 2025-re, ami azt mutatja, hogy az EU-s kivezetési törekvések ellenére Magyarország egyre inkább függ az orosz energiahordozóktól – írja a G7.
Ki jár jól? A Mol-csoport és a Normeston nevű közvetítőcég révén az importból származó bevételek egy része Putyin közeli üzleti köréhez juthat. A Normeston tulajdonosi és pénzügyi kapcsolatai, amelyek ciprusi, belize-i, svájci és dubaji céghálón keresztül működnek, több ponton vezetnek Putyin-barátokhoz, például Gennagyij Timcsenkohoz és más Lukoil-vezetőkhöz. A közvetítőcég szerepe a magyar és szlovák orosz olajimportban az elmúlt évtizedben is jelentős volt, a 2012–2023 közötti időszakban a magyar import ötödét, hozzávetőleg 1550 milliárd forint forgalmat bonyolított le.
Hol a probléma? A Normeston a háború kitörése után ismét kulcsszereplővé vált, mivel az ukrajnai konfliktus és a szankciók miatt közvetlen orosz pénzáramlás nehézkessé vált, így a svájci bejegyzésű cég a Putyin-közeli körök számára eurómilliárdokat biztosíthat. Ez a bevétel akár titkosszolgálati vagy egyéb fedett műveletek finanszírozására is felhasználható.
Mi lesz? A Barátság olajvezetéket ért ukrán támadások és az uniós nyomás miatt azonban kérdéses, meddig maradhat fenn a magyar-orosz olajimport, és mennyire tartható a Normeston szerepe a jövőben. Mindez rámutat a tranzakciók átláthatatlanságára és az EU-val való esetleges konfliktusokra a kormány energiafüggősége miatt.
Mindeközben. Ez Európai Unió egészét nézve az orosz olaj részesedése az uniós importból drasztikusan visszaesett: a 2021-es 27 százalékról 2024-re mindössze 3 százalékra.
