Lecsökkentette a kórházi klímaprogramra szánt összeget a kormány a tavalyi krízis után, pedig az orvosi kamara szerint jócskán lenne még tennivaló.
Mi történt? A tavalyi klímakrízis után a kormány megfelezte a kórházak hűtésére szánt összeget. Ez azokból a számokból derült ki, amiket a HVG adatigénylése nyomán Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) adott ki – írja a lap.
2024-ben összesen 5,04 milliárd forintot fordítottak a kórházak hűtési rendszerére. Ez az összeg tartalmazza a hűtési és légtechnikai berendezések, hálózatok fejlesztését, cseréjét, a klíma- és légtechnikai berendezések és hálózatok javítását és a tervezett megelőző karbantartásokat.
Idén ennél kisebb összegről számoltak be: az ez évi hűtésrekonstrukciós projektre 2,3 milliárd forintot terveztek be.
Ez kevés? Ez a 2,3 milliárd forint nem csupán a 2024-es összeghez képest tűnik kevésnek – írja a hvg. A KEF közlése szerint ugyanis a kormány 2017 óta több mint 18 milliárd forintot költött a kórházi klímaberendezések fejlesztésére és korszerűsítésére. Ez évi átlagban 2,25 milliárdot jelent, ha pedig a 2025-ös kiugrást nem számítjuk, akkor csak 1,8 milliárdot.
Ennyi pénzből pedig – ahogy a tavaly nyári helyzet is mutatta – nemhogy extrém hőségre, de még sima nyári melegre sem sikerült felkészíteni a kórházakat.
Kontextus. A kórházak, rendelők, hűtése nagyobb kihívást jelent, mint egy lakás klimatizálása, de technikailag megoldható, csak pénz kérdése – áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) állásfoglalásában. Svéd Tamás főtitkár szerint akármilyen klímaberendezés nem alkalmas a feladatra, alapvetően a beáramló levegőnek a szűrése és hűtése (télen fűtése) a feladat, amit számos helyen megoldanak meleg égövi országokban is.
Hozzátette, a kórházak többsége elavult, toldozott-foldozott, mind energetikailag és logisztikailag, mind a szakmai követelményeket tekintve túlhaladott, a kor követelményeinek rég nem megfelelő, ezért ideje lenne új intézményeket építeni.
