A költségvetési bevételek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok mérséklődése és az áfabevételek visszaesése miatt összesen 680 milliárd Ft-tal csökkennek 2026-2030 között mai árakon.
Mi történt? A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat mutatja be. Cikksorozatuk Forbes.hu-nak is eljuttatott első részében Magyarország népességcsökkenésével foglalkoznak.
Kontextus. A népesség számának alakulása gazdasági szempontból létfontosságú, mivel meghatározza a foglalkoztatottak számát, az adóbevételek nagyságát, a nyugdíjkiadások összegét és például egészségügyi kiadások jövőbeli alakulását is. Egy nő élete során átlagosan 1,3 gyereket szül hazánkban, ami jobbnak számít, mint a V3-as országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország) átlaga, de így is jelentősen elmarad a népesség fenntartáshoz szükséges 2,1-es értéktől. Emiatt Magyarország népessége évről évre csökken, s az elmúlt években az újszülöttek aránya is csökkenni kezdett a teljes népességen belül. A folyamat 4-5 évvel később kezdődött el nálunk, mint a V3-ak esetében, és a népességcsökkenés, az elöregedés felgyorsulását jelzi. Hazánkban kiemelkedően magas öregedési index (147), amely a 100 fő 14 év alattira jutó 65 évnél idősebbek számát mutatja.
Miért fontos ez? A KSH adatai szerint népességfogyással együtt a foglalkoztatottak száma is csökken: 2026 első negyedévében 65 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma 2030-ra 4 millió 388 ezer főre (-5,2%) esik vissza 2025-höz képest demográfiai okokból. Mindez már rövid távon is alacsonyabb bevételt és jelentősen nagyobb kiadást jelent a költségvetésnek. Míg a munkaerő-kínálat szűkülése erősíti a munkavállalók alkupozícióját és élénkíti a bérnövekedést, addig a vállalatok számára ez jelentős költségnyomást és toborzási nehézséget jelent. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia és az automatizáció térnyerése éppen ellentétes irányú folyamatokat indít el, ugyanakkor e két ellentétes hatás végső eredője és pontos mértéke egyelőre bizonytalan.
Mi következik ebből? A költségvetési bevételek
a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok mérséklődése és az áfabevételek visszaesése miatt összesen 680 milliárd Ft-tal csökkennek 2026-2030 között mai árakon. Ugyanakkor a nyugdíjkiadások emelkednek: várhatóan 230 milliárd forinttal több lesz a nyugdíjkifizetés
a demográfiai változások miatt a mai rendszer alapján 2025-ös árakon. Amennyiben további jóléti intézkedések történnek, úgy a kiadások tovább emelkednek.
Mi jön ezután? 2010 óta a bevándorlás dinamikája folyamatosan ellensúlyozni tudta az elvándorlást. Ennek eredményeként a migrációs mérleg minden évben pozitív volt, ami átlagosan évi közel 18 000 fős többletet eredményezett a népességben. Az elkövetkező években a nettó migráció népességnövelő hatása csökkenhet, mivel a bevándorlás nagyrészt vendégmunkásokat jelent, akiknek számát az új kormány mérsékelni kívánja. A GKI szerint összességében a régiós trendekkel összhangban hazánkban sem várható fordulat a demográfiai folyamatokban; sőt, a kedvezőtlen mutatók további gazdasági nehézségeket vetítenek előre. Mivel e trendek rövid távon nem fordíthatók meg, a hangsúlyt a demográfiai hatások kezelésére és az adaptációra érdemes helyezni.
