Csúcsot döntött a SpaceX az egyszerre fellőtt műholdak számában, pedig sokan panaszkodnak, hogy kezd megtelni a Föld körüli pálya.
Rekordot döntött Elon Musk cége, a SpaceX: a Falcon 9-es rakéta egyszerre 143 műholdat vitt fel az űrbe, ami a valaha volt legtöbb, egy körben fellőtt szatellit. A Transporter-1 névre hallgató küldetés tíz műholdat vitt fel Musk StarLink projektjének keretében, a maradék 133-at pedig különböző ügyfelek megrendelésére.
A most nyugdíjazott rekord az indiai PSLV rakétáé volt, amely bő három éve 104 szatellitet vitt Föld körüli pályára.
A mostani küldetés volt az első, a SpaceX által beharangozott, egyfajta fuvarmegosztásos rendszerben, amelynek lényege, hogy inkább kisméretű szerkezetek tucatjait viszik fel rendszeresen egyszerre ahelyett, hogy egy nagyra koncentrálnának.
Népszerűek a miniműholdak, a nagy rakétagyártók is beszállnak
A méretben telefontól a kisméretű hűtőig tartó miniműholdak irtó népszerűek lettek az utóbbi években. Ahogy egyre olcsóbb megépíteni a kis műholdakat, egyre több cég száll be erre a piacra és kínál szolgáltatásokat a Föld körül keringő műholdjaikról. A kereslet növekedésével több, rakétatechnológiával foglalkozó cég is bejelentette: kisebb méretű hordozókat is terveznek, kifejezetten arra, hogy a miniműholdakat pályára állítsák. A CNN tudósítása két céget emelt ki, Rocket LAb és a Virgin Orbit is sikeresen állította pályára a miniműholdakat cipelő minirakétáit.
Idén szintet lép a milliárdosok űrversenye
A Falcon 9-es viszont kifejezetten nagy méretű hordozó, nagy tömegű felszerelést, kémműholdakat vagy épp a Dragon úrhajót szokta felvinni. A vasárnapi küldetés remek példája annak annak, hogy
a SpaceX is egyre nagyobb szeletet akar a miniműholdak piacán.
S hogy miért felemás a rekord? Szakemberek évek óta panaszkodnak, hogy annyira telítetté válik a műholdak pályája, hogy egyre nagyobb a komolyabb balesetek kockázata. Az összeütköző és darabokra eső műholdak törmeléke a Föld felszínén élőkre nem jelent veszélyt, hiszen a törmelék valószínűleg be sem lép a légkörbe, ha be is lép, hamar elég. Ehelyett a maradványok inkább évtizedekig keringenek a bolygó körül és veszélyeztetik a többi műholdat, adott esetben az emberi jelenléttel járó küldetéseket is.
Tudósok arra is panaszkodnak, hogy a műholdak miatt egyre nehezebb a világűr vizsgálata, ebben pedig Elon Must StarLink projektjének nagy szerepe van.
Earlier this week, while observing with DECam on the Blanco 4-meter telescope at the Cerro Tololo Inter-American Observatory (CTIO), a Program of NSF's NOIRLab, astronomers Clara Martínez-Vázquez and Cliff Johnson noticed something interesting. One of their images, the 333 seconds-exposure seen here, contained at least 19 streaks that they quickly surmised were due to the second batch of Starlink satellites launched last week. The gaps in the satellite tracks are due to the gaps between the DECam CCD chips in the 2.2-degree field. At the same time, the CTIO all-sky camera recorded the satellites which were even visible with the unaided eye. Several frames from that camera can be seen in this timelapse video from CTIO. Links Gemini North Cloud Camera timelapse video of the passage of the Starlink satellite cluster over Maunakea. This sequence was obtained on the night of 12-13 November. CTIO all-sky camera
Forrás: Wikimedia Commons
Bejárták a világsajtót a képek, ahogy az obszervatóriumok felvételeit megzavarják a műholdak: tömegesen húznak át az objektív előtt, nehéz kiszűrni őket a megfigyelésekből. Ráadásul a SpaceX még sehol nem tart: a vasárnapi fellövéssel alig több mint ezer műholdat állítottak eddig pályára, pedig a amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) már 12 ezret engedélyezett, a SpaceX pedig még további 30 ezret szeretne.
