A harmadik országbeli vendégmunkások jellemzően olyan munkakörökben dolgoznak, ahová rendkívül nehéz magyar munkavállalót találni.
Mi történt? A törvényi változások értelmében 35 ezerben maximalizálta a kormány a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát 2025-ben. Egyúttal jelentősen csökkentették azoknak a harmadik országoknak a listáját, ahonnan behozható külföldi munkaerő. A változások hatására a munkáltatók óvatosabbak lettek a külföldi munkaerő-kölcsönzésben, de az alacsony gazdasági növekedés miatt egyes iparágakban a munkaerő-kereslet egyébként is visszaesett. Az elmúlt 2-3 hónapban a munkáltatók 18 százalékánál nőtt, míg 45 százalékánál csökkent a kereslet a harmadik országbeli munkavállalók iránt, a többi cégnél nem tapasztalható változás a külföldi munkaerő-igény terén, derül ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kutatásából.
Honnan jönnek? A harmadik országbeli vendégmunkások jellemzően jelenleg is olyan munkakörökben dolgoznak, ahol egyébként is rendkívül nehéz magyar munkavállalót találni. Külföldi munkaerő-igény esetén a törvénymódosítások életbe lépése óta eltelt időszakban a minősített kölcsönzők legnagyobb arányban a Fülöp-szigeteken toboroznak munkavállalókat Magyarországra, de Ukrajnában is jelentős a toborzói tevékenység.
Törvényi háttér. A külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendeleten karácsonykor szigorított a kormány, nem csak a kiadható vendégmunkás engedélyek számát limitálták, hanem a törvényváltoztatás alapján a minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek évente újra kell minősülniük, hogy megtarthassák státuszukat. Ennek egyik feltétele továbbra is, hogy az éves átlagos statisztikai állományi létszámuk elérje a legalább 1000 főt, melyből 500 főnek magyar munkavállalónak kell lennie. További követelmény, hogy az év közbeni létszámnövekedés legalább 30%-át magyar vagy ukrán munkavállalók kell, hogy adják.
