Az új „csiprendeletet” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be Strasbourgban. Az intézkedésekkel koordinálnák a tagállamok közötti gyártás és fejlesztés finanszírozását, és egy „egyedülálló ökoszisztémát” hoznánanak létre.
A globális csiphiány a koronavírus-járvány kezdete óta sújtja a világot, akadályozza az autógyártást, az elektronikai eszközök gyártását, már többször is leállást okozott, és a probléma azóta sem került megoldás közelébe a tengerentúlon. A Politico cikke szerint az EU ezzel a lépéssel enyhíteni szeretné a tagállamok kitettségét a kínai és amerikai csipgyártók felé, és lerövidítené az ellátási láncot.
Az elmúlt egy évben a kormányok is ráálltak a gyártás támogatására.
Az amerikai Kongresszus egy több tízmilliárd dolláros segélycsomagot fogadott el,
Kína és Japán szintén rengeteg pénzt öltek a fejlesztésbe. A világ csipellátásának legnagyobb része Tajvanról jön. Az EU egyelőre nem fedte fel, pontosan mennyi pénzt fordít a rendeletre, de 2030-ra 20 százalékot szeretne hasítani a globális piacból. Egyelőre sok a kritikus hang az intézkedés körül, több részét észszerűtlennek tartják és hiányolják belőle az USA és Kína nagyságrendjéhez felnövő állami támogatást.
State of the European Union – Debate
Ahhoz, hogy Európa egyáltalán labdába rúghasson, több tízmilliárd eurót kell fordítani a szektor támogatására.
Ennek egyik eredménye lehet a csipgyár, amelyet a tervek szerint francia, német, belga és holland közbenjárással az amerikai Intel szakmai segítségével épülhet a 2030-as években. A beruházás költségei körülbelül 80 milliárd euróra rúgnak majd.
Borítókép: Vishnu Mohanan/Unsplash
