Fél éve mutattuk be a gimnazista Péteri Zsombort, aki mikrovállalkozóként használt mászóköteleket hasznosít újra és öveket készít belőlük. A cikk megjelenése után Zsombor több megkeresést is kapott, hívták a tévébe a startupok világáról és fenntarthatóságról beszélgetni, cégek keresték meg nagyobb rendeléssel – most a korábbinál is nagyobb lendülettel fejleszti a CLMB márkát.
„Még azon a héten jött tíz vásárlás, ami karácsony után megdöbbentő. Az előző években ebben az időszakban baromi nagy apadás volt, ehhez képest most januárban többet adtam el, mint előző augusztusban vagy októberben” – meséli Zsombor, mekkora figyelmet irányított a CLMB-re a róla szóló cikkünk. A forgalom azóta is nő: az év elején még havi huszonkét darabos célt tűzött ki, ám ezt olyan hamar sikerült megugrania, hogy a célszámot ötvennégyre emelte. Volt, hogy ezt már sikerült jócskán túl is teljesítenie, de még elégedetlen.
Egyelőre még nem érte el a gyártási kapacitás csúcsát, ezért még az állandó alapanyagbeszerzés továbbra is a nagyobb probléma. A használt, az előírt élettartamukon túlszaladt mászóköteleket jellemzően mászótermektől gyűjti be – ezzel mindenki jól jár, a termek örülnek, hogy megszabadulnak a hulladéktól, Zsombor tud miből gyártani, a műszálas, nehezen lebomló anyag pedig nem a kukában végzi, hanem új formában tovább használható.
Jelenlegi számításai szerint az iskola és a napi dolgai mellett havonta körülbelül száz övet tud legyártani, de már szembesült azzal, hogy a folyamatban ő a szűk keresztmetszet.
A Clmb projektben fontos az újrahasznosítás, Zsombor számára a Patagonia és a Jones Snowboards fenntartható modellje a követendő példa
A Clmb projektben fontos az újrahasznosítás, Zsombor számára a Patagonia és a Jones Snowboards fenntartható modellje a követendő példa. Fotó: Sebestyén László
„Úgy szoktam ellenőrizni, hogy kulccsal megkarcolom”
A Forbes cikke nyomán két cég is megkereste egy-egy ötven darabos rendeléssel, és az egyikre igen rövid határideje volt, még úgy is feszes volt a tempó, hogy a nagy részét raktárról ki tudta szolgálni. A másik rendelés még nem ért véget, az egy hosszabb folyamat.
„Ez egy nagyobb kaliberű dolog, akarnak dobozt, közös logót, én viszont egyikkel sem foglalkoztam előtte” – mondja Zsombor, és megmutatja az egyik dupla brandes prototípust, majd hozzáteszi, hogy ez még nem az a verzió, amit a megrendelő elképzelt. „Vannak még dizájnproblémák vele, nincs kész.”
Ez már egy új övtípus, melyre a műanyag helyett már fém csat kerül – ezt korábban is kérték már tőle, és némi kutatás után végül egy angol cégnél találta meg a megfelelőt, aminek jó a kidolgozása és tartós a felületkezelése.
„Úgy szoktam ellenőrizni, hogy kulccsal megkarcolom. Ha lejön a festék, az rossz, erről viszont még nem jött le”
– mutatja a már elkészült darabot. A legnagyobb kihívás végül a dobozgyártó megtalálása volt, kevés cég vállal itthon ötven darabos sorozatot.
Fiatalokat vonna be
Zsombor sokat merített a Patagonia alapítóinak történetéből, a fenntarthatóság és a környezetvédelem számára is fontos, és a fejlesztési stratégiában is a Patagonia alapítóját követi, aki a legjobb mászófelszerelést akarta elkészíteni.
„Relatív, hogy kinek mi a legjobb, de az ő elképzelésük szerint a fenntartható és környezetbarát cucc a legjobb, ha amúgy működik, hasznos, és nem szakad szét. Én is valami ilyesmit akarok, hogy nem szúr a vége, jól néz ki, könnyen állítható a csat, de nem enged ki. Ilyen apróságokon múlik, és az egészet úgy akarom megcsinálni, hogy ez legyen a legjobb a piacon a kategóriában.”
A Clmb használt mászókötélből készít öveket, de van már Clmb kutyanyakörv is
A Clmb használt mászókötélből készít öveket, de van már Clmb kutyanyakörv is. Fotók: Sebestyén László
A számos terve között ezt tartja a legfontosabbnak, legyen jó és önazonos a termék. Még nem tudja, hogyan tudja növelni a gyártókapacitást – azt viszont igen, hogyan nem.
„Ha kiviszed Kínába a gyártást, akkor ki kell küldeni a köteleket, majd hazahozni a terméket, ez mind költség és környezeti terhelés. Akkor már lehetne új kötélből is gyártani, de onnantól elveszik a varázsa, nem lesz meg a környezettudatosság” – magyarázza, miért kizárt ez az opció. Sokkal inkább hazai fiatalok bevonását tervezi, de egyelőre nem ez az első, ahogyan a külföldi terjeszkedést is hátrébb sorolja prioritásban.
„Most első a fejlesztés. Sokkal okosabb, ha már a kész és tényleg pöpec terméket akarom sorozatgyártani, vagy nagyobb számban eladni. Legyen meg először, lássuk meg, hogy mik a buktatói a dolognak, és majd utána lehet a többin gondolkodni.”