Rákosrendező nem jött össze, a dubaji befektető a belvárosban vigasztalódhat. A négyzetméterár alapján elég jó üzletet kötött.
Mi történt? Ahogy korábban írtunk róla a Forbes.hu-n, a kormány tendert hirdetett több értékes ingatlanra, köztük a már nagyrészt kiürített Belügyminisztérium Széchenyi téri épületét is eladásra kínálta. A Válasz Online szúrta ki, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. oldalára felkerült az adásvételi szerződés: a vevő az Eagle Hills Hungary Zrt.
Kik ők? Az Eagle Hills Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő építőipari cégcsoportja, a magyar céget eredetileg a Rákosrendezőre tervezett „Mini/Maxi Dubaj” projektre hozták létre, de az a terv meghiúsult, mert a főváros élt az elővásárlási jogával. Vélhetően a budapestiek többsége és a kormánypárti szavazók sem rajongtak az ötletért, hogy Budapest közepén a Mátráról is látható felhőkarcolók épüljenek, ezért végül a projektet a kormány is elengedte.
Hogy szerezték meg az ingatlant? Ahogy a Válasz Online írja, a három műemlék házból álló hatalmas tömb a szeptember 17-i árverésen körülbelül 50,8 milliárdért kelt el, és mindössze egy jelentkező volt, aki már korábban letette a 12,7 milliárd forintos biztosítékot. Ez kellően magas volt ahhoz, hogy ne alakuljon ki verseny az ingatlanért.
Jó üzlet volt? Az Eagle Hills jó áron jutott hozzá a pesti Duna part egyik legszebb épületéhez, ami nagyon régóta kormányzati épületként működött. Az állam által a választások előtt dobra vert ingatlanok közül kétségtelenül ez volt a legértékesebb, és nemcsak piaci, de talán eszmei alapon is, az épület története miatt. De nézzük a számokat! A pályázatból tudjuk, hogy a három tömb teljes beépített alapterülete összesen 41 000 négyzetméter, az épület állaga pedig karbantartott.
Ezek alapján a 1,2 milliós négyzetméter ár nem tűnik soknak.
Mit lehet tudni az épületről? Eredetileg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza volt, a banképület tervpályázatát Alpár Ignác építész nyerte el, de később Quittner Zsigmondot is bevonták a projektbe, az építkezés 1902-ben indult és hét évig tartott. Mint banképület a 20. század eleji Magyarországon, nagyvárosi reprezentációs funkcióval készült – Alpár Ignácot gyakran „banképítésznek” is nevezték a korszakban.
A Duna part ikonikus épülete 1949-ig volt bankszékház, az államosítás után kapott államigazgatási funkciót, a Belügyminisztérium 70 évig működött itt a 2024-es kiürítésig.
Hogyan tovább? Az eddigi tulajdonos magyar állam az épületeket január közepéig át is adja (egy kisebb részt kivéve, ott még egy évig maradnak). Az Eagle Hills valószínűleg több száz milliárdos beruházás keretében luxusszállodává alakítja majd az ingatlant, így konkurenciát kap a szomszéd Gresham-palotában működő Four Seasons. A pályázat fontos kikötése volt, hogy mivel az épületek kiemelt műemlékek, azok értékeit meg kell őrizni.
A történetben meghúzódó Nagy Márton-szál. A Válasz Online azt is kiszúrta, hogy az adásvételi szerződést a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda készítette, a lap ezt korábban úgy azonosította, mint a nemzetgazdasági miniszter bátyja, Nagy Szilárd korábbi ügyvédi irodáját, amely mostanában sorra nyeri el az ügyvédi, tanácsadói megbízásokat az állami szervektől.
