Egy apró, de annál jelentősebb változást hozott a szenteste a Földforgalmi törvényben, aminek hála rászabadulhatnak a tőkeerős kisbefektetők (vagy más spekulánsok) a termőföldpiacra. Egy olyan időszakban, amikor az agrárvállalkozások amúgy is nehéz helyzetben vannak. Ráadásul a módosítás pont attól a Fidesztől érkezett, amelyik előszeretettel hangoztatja, hogy a föld minden, csak nem befektetési termék.
„Ezentúl bárki, akinek van hatvanezer forintja és egy hónapja az »Aranykalász« begyűjtésére, vásárlóként jelenhet meg a magyar termőföld piacon. Ne legyenek kétségeink: sokan lesznek.
A magyar földpiac gyakorlatilag megnyílt a pénzügyi befektető magánszemélyek előtt.”
– írta meg Szabó László a Hold Alapkezelő társalapítója a Holdblogon bő egy héttel ezelőtt, azóta pedig számos piaci szereplő nyilatkozott a 444-nek, de reagált a hírre a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára is.
De mi is történt pontosan? Egy apró, de annál jelentősebb változás a Földforgalmi törvényben. A Földforgalmi törvény 13. paragrafusa alapvetően azt írja elő, hogy a földvásárlónak „magának kell művelnie a megvásárolt földet, és nem engedheti át másnak”, írja a 444. Tehát, a termőföld nem lehet pénzügyi spekuláció tárgya, és mint ilyen, ahogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) fogalmaz, „nem befektetési termék, hanem nemzeti erőforrás”.
Ezt az említett paragrafussal érték el eddig a hatóságok, illetve azzal, és ez utóbbi továbbra is feltétel, hogy a földszerzés feltétele a „Földműves státusz” megszerzése. Ennek a legegyszerűbb és leggyorsabb módja egy Aranykalászos gazda tanfolyam elvégzése.
A változás az, hogy december 24-étől, a paragrafus legújabb alpontja szerint az is saját művelésnek számít, ha valaki haszonbérletbe adja a földet.
Miért fontos ez? Mert így jutunk el odáig, hogy gyakorlatban bárkit csupán hatvanezer forint választ el attól, hogy befektetési céllal vásároljon földet. Ráadásul, ahogyan azt Szabó kifejti, a módosításnak logikailag semmi értelme, hiszen azt mondja ki, „hogy amennyiben a vevő a föld használatát haszonbérbe adással adja át másnak, azt a törvény szempontjából valójában nem is adja át másnak, hanem saját maga műveli, azaz megfelel a törvényi előírásoknak.” Az pedig különösen érdekes, hogy az a Fidesz kezdeményezte a változtatást, amelyik folyamatosan hangoztatja, hogy a termőföld nem lehet spekuláció tárgya.
Szokásos módon, társadalmi egyeztetés nélkül. A módosításról a december 16-án kihirdetett, az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló XCVII. számú törvény rendelkezett. Csakhogy, ahogy erre a 444 cikke felhívja a figyelmet, a törvény eredeti tervezete ezt a változtatást – tehát azt, hogy mostantól az is saját művelés, ha valaki haszonbérletbe adja a földet – nem tartalmazta. Erről először egy, a Font Sándor vezette mezőgazdasági bizottság által november 25-én tárgyalt módosító javaslatcsomagban lehet csak olvasni, nyilvános társadalmi vita, vagy egyeztetés nem volt a kérdésről.
Miért baj egyáltalán ez? Szabó szerint az agrárvállalkozások nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis a tőkeerős pénzügyi befektetők valószínűleg sok helyen túl fogják licitálni a helyi gazdákat. Egy olyan időszakban, amikor a magyar mezőgazdaság amúgy sincs a legjobb állapotban, a 444 összegzése szerint 2024-ben és az idei első három negyedévben sorozatos visszaesések látszanak a GDP-adatokban a „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” nemzetgazdasági ágnál.
Nincs itt semmi látnivaló. Legalábbis Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára szerint, aki az Agroinformnak reagált a hírre.
„A helyi gazdálkodókat elővásárlási jog illeti meg, a szerződéseket a kormányhivatalok szigorúan vizsgálják, és ami talán a legfontosabb: a helyi földbizottságok – amelyek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében működnek – vétójoggal rendelkeznek minden vevővel szemben.”
Ezzel pedig élnek is majd minden olyan esetben Cseh Tibor András szerint, ahol „akár csak a gyanúja is felmerül a spekulatív, befektetési szándéknak”, tehát a főtitkár állítása szerint nem lesz probléma abból, hogy a tőkeerős befektetők megjelenhetnek a piacon.
Eddig is voltak kiskapuk. Persze a befektetők eddig is elérhették – trükközésekkel, és kiskapuk kihasználásával – ,hogy földhöz jussanak, hiszen alapvetően 300 hektár földbirtoka eddig is lehetett a mezei kisbefektetőnek, ha vállalta, hogy megműveli azt. Ezt tudták megoldani sokan szolgáltatási megállapodásokkal úgy, hogy közben nem kezdték meg a saját művelést.
Raskó György agrárközgazdász, aki az Antall-kormány idején az agrártárca közigazgatási államtitkára volt a 444 kérdésére úgy reagált a módosításra, hogy „A törvény most utánament a gyakorlatnak, még ha ezzel ellenébe is ment annak, ami az eddigi szellemisége volt, és ami a preambulumában olyan kitételekben jelent meg, hogy segíti a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válását, nem is beszélve arról, amit a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agráriumról írtak”.
Lehet valamennyi gazdasági racionalitás a döntés mögött. Raskó György a 444-nek adott válaszában megemlíti, hogy vannak agrár- és közgazdasági érvek is amellett, hogy a haszonbérbe adást megkönnyítsék. Az ugyanis növelheti a termelékenységet, ha a földet a hivatásosok művelik, és nem az Aranykalászos végzettséggel igen, de azon kívül semmilyen tapasztalattal, szaktudással, eszközállománnyal nem rendelkező befektetők, akik 300 hektárig eddig is szerezhettek termőföldet.
Mit érdemes tudni a Magoszról? Ahogyan arra a 444 emlékeztet, a Fidesz leuralta az agrárkamarát: a korábbi elnök a Fidesz politikusa volt, a mostani elnök pedig a tavalyi megválasztásáig az agrártárca helyettes államtitkára volt. Így az egy nagy kérdőjel, hogy a helyi bizottságok mennyiben fogják korlátozni a független szereplők belépését a piacra, és mennyiben teszik meg ugyanezt a kevésbé függetlenekkel.
