Nem csak közzétette a „kékplakátokat”, hanem a tervezésükben is aktív szerepet vállalt Balásy Gyula cégbirodalma. Az Átlátszó olyan dokumentumokat szerzett meg, melyek bizonyítják, hogy a milliárdos nem mondott igazat.
Mi történt? Az Átlátszó birtokában lévő dokumentumok azt bizonyítják, hogy Balásy Gyula nem mondott igazat a hétfői, Kontrollnak adott interjújában.
A május 4-én megjelent interjúban Balásy azt állította, hogy cégei nem vettek részt a „kékplakátos” kampány tervezésében. Azt mondta, hogy kész terveket kaptak, ezeket a cégei pusztán grafikailag megvalósították, illetve közzétették.
Az Átlátszó azt írta, hogy az évek óta birtokukban levő, közadatigényléssel megkapott iratok szerint Balásy cégei készítették a kommunikációs stratégiát és a grafikai tervezést is.
Kontextus: Balásy Gyula cégei a Rogán Antal alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH) kapták a megrendeléseket. 2016-tól gyakorlatilag monopol helyzetbe kerültek ezen a piacon. Hozzájuk köthető a „kékplakátos„ kampány. Ezek az egész országot elárasztó óriásplakátok, melyeken kék háttér előtt jelentek meg a végtelenségig leegyszerűsített propaganda szövegek. Ilyenek voltak a „Stop Soros„, az „Üzenjük Brüsszelnek”, vagy a „Tisza=Háború” plakátok.
Hogyan tovább? Balásy Gyula cégei elestek szinte minden megrendelésüktől a Tisza kétharmados győzelmével. Balásy Május 4-én a Kontroll nevű lapnak adott exkluzív interjút, amiben arról beszélt, hogy a cégeit mind átadja az államnak. A Kontroll alapító tulajdonosa és ügyvezetője, Magyar Márton, a Tisza-elnök Magyar Péter öccse.
Az RTL Híradónak nyilatkozott a Transparency International jogi igazgatója, aki szerint nehéz értelmezni, hogy mit jelent a cégek átadása az államnak. Ligeti Miklós arról beszélt, hogy a jogi megoldás a helyzetre egy ajándékozási szerződés lehet, vagy egy olyan adásvételi szerződés, melyben a vételár egy forintban lenne meghatározva.
Ligeti arról is beszélt, hogy a felajánlott cégek valószínűleg nem érnek 200 milliárd forintot, ahogy azt Balásy állítja. Szerinte állami megrendelések nélkül ezekben a cégekben „se jövedelem, se bevétel, se profit nincsen”.
