Változóban a trendek: a technológia mellett már az extra művészeti szolgáltatásokba is elkezdte lapátolni a pénzt néhány szereplő.
A televíziógyártók évtizedeken át leginkább csak a technológiára költöttek, ám ez mára megváltozott. A közelmúltban már egyre több jel utalt arra, hogy a különféle kapcsolódó szolgáltatások egyre fontosabb szerepet játszhatnak, ami hatással van a modellek értékesítésére.
2025-ben pedig nagyon úgy fest, hogy trendfordulóhoz értünk.
Az Art Basel a luxus, high-end műtárgypiac egyik kiemelt nemzetközi eseménye, ahol súlyos összegeket kell fizetnie a kiállítóknak minden egyes négyzetcentiméterért. 2025-ben, a Samsung itt rakott össze egy szuperlátványos standot, valamint ezt az eseményt választotta ki arra, hogy belökje új termékvonalának szekerét.
Igen, egy ultra prémium kategóriás művészeti expót, és nem egy technológiai szakvásárt, mint ahogy eddig korábban tette. A cég egyébként jól megadta a módját, ugyanis nem csak egy látványos, dizájnos standot épített fel, hanem a nyolc kiemelt „partner”, azaz szponzor egyikeként volt jelen a rendezvényen.
A művészet a tévés univerzum egyik pillérévé vált.
De a döntés mégis érhető, hiszen az említett termékvonal az Art TV névre hallgat. Az ennek részét képező modellek megkapták a vállalat exkluzív Art Store szolgáltatáscsomagját, amely egy komplex képzőművészeti szekció a televízión belül. Ez tartalmaz közel 3500 alkotást, festményt, grafikát, illusztrációt, fotót, rézkarcot, plakátot, amelyek egyetlen gombnyomással a képernyőre varázsolhatóak. A digitális reprodukciók minősége tökéletes, tehát például ultranagy felbontásúak, és a színhűség is kifogástalan. A televíziók képernyőjére optimalizálták őket, azzal a céllal, hogy azok egyfajta képkeretként funkcionáljanak a szobában.
Sztárok a fedélzeten
Ehhez hasonlót láttunk már korábban, de ami a pláne idén a kezdeményezésben, az egyrészt a kínálat nagysága, másrészt a minősége. A cég ugyanis számos nagy művésszel vagy egykori művész hagyatékát kezelő szervezettel, illetve nagy művészeti intézménnyel működik együtt.
Többek között a magyar Szépművészeti Múzeum, a Louvre, a madridi Prado Múzeum, a bécsi Albertina Múzeum, a londoni Tate Modern, az Amszterdamban található Van Gogh Múzeum, a szentpétervári Ermitázs Állami Múzeum is ott van a partnerek között.
RM, azaz Kim Nam-joon, a K-pop egyik legnagyobb sztárja is népszerűsíti ezt a speciális vonalat.
Az Art Store emellett különféle érdekességeket és információkat is tartalmaz a képekről. A kínálatot neves kurátorok és műgyűjtők segítségével állították össze, és ha minden igaz, akkor ők is megosztják a gondolataikat a művekről. Komoly hozzáadott értéket jelenthet ez is, hiszen ennek révén olyan alkotások is az ember látókörébe kerülhetnek, amelyekről korábban nem is hallott.
Hogy a Samsung mennyire komolyan veszi ezt az irányt, tökéletesen jelzi, hogy az Art TV vonal népszerűsítéséhez leigazolták a K-pop egyik legnagyobb élő csillagát.
Az RM művésznéven futó Kim Nam-joon a közel 100 millió eladott lemeznél járó BTS nevű fiúbanda tagja, és ő is okoskodik a tévében az alkotásokról.
Ő a karaktere szerint műgyűjtő, és a művészetek nagy rajongója, a cél vele pedig nyilván az, hogy a tömegek és a fiatalok figyelmét is magára irányítsa a cég.
A Samsung az Art Store nem ennyire nagyszabású verzióját csak a Frame nevű dizájntévéjén tette elérhetővé. De 2025-re több más QLED, Neo QLED és Micro LED készülék csatlakozik, és emiatt született meg az Art TV elnevezés.
A képalkotási technológia már nem elég
Azt nem árulták el, hogy a szolgáltatás kialakítása, futtatása, a művek beszerzése, digitalizálása, és a kurátorok juttatásai, valamint a marketingköltségek mekkorák voltak, de egészen biztosan rengeteg pénzbe került ez a projekt.
Arra világít rá mindez, hogy az iparág húsz éve piacvezető gyártója úgy véli, hogy a képalkotási technológia fejlesztése önmagában már nem elég.
Többet és mást kell kínálni, még akkor is, ha ez elképesztő erőforrásokat emészt fel. Az ilyen és ehhez hasonló extra szolgáltatások döntő fontosságúvá válhatnak egy-egy vásárlási döntés meghozatalakor. Tény, hogy a prémium kategóriás termékek képminősége már évekkel ezelőtt igen magas szintre jutott. Persze lehet küzdeni azért, hogy 10-20 százalékkal több képkocka kerüljön a kijelzőre, vagy nagyobb legyen a fényesség valamelyest, azonban a számokkal való bűvészkedés a potenciális vásárlók jó részét nem érdekli.
Híres képek digitális reprodukcióval próbálják ösztönözni az értékesítést.
Azzal viszont meg lehet fogni őket, ha ilyen látványos plusz funkciók kerülnek a televízióba, és vannak, akik hajlandóak ezért több pénzt is kiadni. Pláne, ha ehhez például egy kis lökést kapnak egy nagy sztártól, hiszen a K-pop már régóta nem csak a tinédzserek zenéje. Magyarországon is meglepően sok felnőtt rajong ezért a stílusért és a sztárokért.
Beszállnak a kínai riválisok
A képzőművészet elit, de niche vonalnak tűnik, ennek ellenére más is meglátta benne a fantáziát. A két nagy feltörekvő kínai cég, az eladott modellek számában jelenleg a globálisan második és harmadik helyet birtokló TCL és Hisense is megtette az első lépéseket ezen az úton.
Biztos, ami biztos, lemásolták a Samsung képkeretet idéző televíziójának dizájnját, és már mind a két vállalat árul ilyet. Emellett lekoppintották a koncepciót is, bár igaz, hogy a galériáik leginkább mesterséges intelligenciával készített képeket tartalmaznak egyelőre Monet, Van Gogh és Picasso helyett.
De hát valahol el kell kezdeni a dolgot. Ráadásul a TCL most azt jelentette be, hogy a kifejezetten fiataloknak szánt Iffalcon albrand kínálatában is elérhetővé tesz egy ilyen terméket. A Muarl fantázianevű készülékkel tehát a dél-koreai riválishoz hasonlóan megpróbálják az ifjabbakat is megcélozni.
A világ egyik legnagyobb gyártója, a kínai TCL is belépett a művészeti területre termékeivel.
Ez lesz a jövő?
Nem láttuk jönni, hogy a tévés iparágban a képzőművészeti alkotások nyitnak új frontot, és festményekkel esnek egymásnak majd a nagy piaci szereplők. Látva a vehemenciát, pedig nem kell nagy bátorság annak megjósolásához, hogy ez a vonal csak a kezdet, és hamarosan teljesen más tematikájú kezdeményezések is megjelenhetnek a televíziókban.
Például adja magát a sport, tehát egy olyan szekció, ahol például híres focisták vagy kosarasok ajánlanak legendás mérkőzéseket, vagy kommentálják azokat. De elképzelhető speciális autós-motoros tartalom is, hiszen azokból is nagyon látványos anyagokat lehetne összeállítani, valamint rengeteg a nemzetközi sztár.
Egy biztos: A globálisan durván 250 milliárd dollárt termelő televíziós piac vezető szereplői egy pillanatig sem nyugszanak. Költségeket, időt és energiát nem kímélve folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amikkel újat tudnak mutatni, és a riválisaik fölé nőhetnek.
A technológia és a dizájn önmagában egyre kevésbé lesz elég, aki boldogulni akar, annak látványos extrákat is kell kínálnia.
