A Nemzetgazdasági Minisztérium hajlandó egyeztetni az FDI-rendeletben érintett szakmai szervezetekkel. A Forbes.hu több, a tárgyalások részleteit ismerő forrástól úgy tudja, hogy elindult egy ilyen folyamat, de igazi, szakmát támogató előrelépés nem várható. Közben azonban az is kiderülhet, mi állt az ideiglenes állami elővásárlási jog váratlan elrendelésének hátterében.
A Forbes.hu úgy tudja, hogy zajlik egy hivatalos egyeztetés a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA), a Startup Hungary, az IVSZ és a Magyar Fintech Szövetség között az FDI-rendelet kapcsán.
Ez az a váratlan jogszabály-módosítás, ami június végén kimondta, hogy jóval hosszabbak lesznek a határidők egy külföldi befektető tulajdonszerzését engedélyező ügyletekben, valamint tiltó döntés esetén elővásárlási jogot kap az állam az eladósorban lévő cégre – iparágtól függetlenül.
A szakma egyik javaslata, hogy az engedélyeztetés csak bizonyos méretű tranzakció fölött legyen elvárás, és ne legyen kötelező erejű minden iparágra.
Úgy tudjuk, az NGM egyelőre a méretarányos irányt tartja megvalósíthatónak, az iparági szűrésben azonban nem gondolkodnak.
Ahhoz, hogy a méretarányos irány valóban könnyebbséget hozzon a gyakorlatban, tízmillió eurós nagyságrend körül kellene meghúzni az alsó határt, és ez még a kompromisszumos megoldás – ahogy azt a témában jártas forrásainktól hallottuk.
Ismét eljutott hozzánk egy témában írt hírlevél is, amiben a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) értesíti a tagságát egy személyes találkozóról Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkárral és Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkárral, a Nemzetgazdasági Minisztériumból.
Megkérdeztük a HVCA-t, hogy mi zajlott az egyeztetésen és milyen javaslatokat vittek még az NGM elé, de csak szűkszavú válasz érkezett tőlük: „A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) egyik legfontosabb feladata a hazai és nemzetközi szabályozói környezet alakításában való aktív részvétel. Az Egyesület értelmezést kért a Minisztériumtól az életbe lépett rendelettel bevezetett jelentősen meghosszabbított határidőkre és az elutasítás esetén megjelenő állami elővásárlási jogra.
A szakmai egyeztetésen hangsúlyoztuk, hogy az FDI szabályozás területén az ökoszisztéma számára kiemelkedően fontos a kiszámíthatóság, a transzparencia és a gyors ügyintézés; ezért kértük ezen szempontok maximális érvényesítését legalább az augusztusban hatályba lépő törvényben.”
Ahogy ugyanis arról már korábban beszámoltunk, a június végétől hatályos rendeletmódosítót – a hosszabb határidőkkel és az állami elővásárlási joggal együtt – augusztus 19-én felváltja egy törvény, aminek a pontos tartalma máig nem ismert. Megírtuk azt is, hogy
több iparági forrás szerint a módosító célzottan egy most zajló, nagy élelmiszeripari tranzakció miatt született.
Az ügylettel kapcsolatban a minisztérium formális és informális csatornákon is megüzente a feleknek, hogy minden rendelkezésre álló határidőt ki fognak használni.
A történetbe újabb fejezetet nyithat egy készülő EU-s szabályozás, ami a most igen fragmentált tagországi szabályokat valamelyest egységesítené. Ennek tartalmáról vagy időzítéséről azonban még semmit nem tudni.
Az NGM érdemben nem válaszol
A HVCA-tól legalább jött válasz, az NGM-et ugyanis többen, többször kerestük a Forbes szerkesztőségéből részletes kérdéssorral, ám érdemben nem kaptunk választ. Július 8-án a kormany.hu-n ugyan közzétettek egy állásfoglalást a témában, amiben azt igyekeztek elmagyarázni, miért lépett hatályba egyik napról a másikra a rendelet.
Ez volt az első olyan alkalom, ahol a minisztérium bármit nyilvánosan reagált az igen pongyolán megfogalmazott jogszabályra, ami rengeteg kérdést hagyott az érintett iparágak képviselőiben.
A szöveg szerint „a kormány célja az államérdek védelme és a lakosság ellátásbiztonságának megerősítése” volt a rendelettel. 2022 és 2025 között 8 tagállam vezetett be befektetés-ellenőrzési rendszert, a hosszabb határidőkre pedig azért volt szükség, mert amíg 2020-ban 62 jogügyletről érkezett bejelentés, addig 2024-ben az ügyek száma 162-re emelkedett.
Csakhogy a legfontosabb kérdésekre (például hogy tényleg egy most zajló tranzakció miatt hozták-e a rendeletet, vagy hogy mi értelme annak, hogy másfél hónapig marad érvényben, netán arra, hogy az állam pontosan milyen szervezetet jelölhet ki az elővásárlási jog érvényesítésére) most sem tértek ki.
A fentebb idézett hírlevélből mindenesetre kiderült még, hogy a találkozón szóban is megerősítették az NGM képviselői, amit pár hete még csak megüzentek: augusztus 19-én visszaáll a 30 munkanapos döntési és a 15 napos bejelentési határidő. A tiltó döntés esetére pedig nem lesz alkalmazható az állam elővásárlási joga.
Ugyanebből a tájékoztatóból kiderült az a részletszabály is, az elővásárlási jog – ebben a hátralévő másfél hónapos időtartamban –
csak akkor érvényesíthető, ha az ügylet pénzben meghatározott és teljesítendő adásvétel, tehát olyan, amit az állam teljesíteni tud a maga eszközeivel.
Ugyanakkor olyan esetekben, amikor az állam vagy az általa kijelölt szervezet nem tud teljesíteni (üzletrész vagy részvénycserés tőkeemelés vagy valamilyen vevő által vállalt szolgáltatás) az elővásárlási jog nem gyakorolható. Ezek szerint magáncég nem jelölhető ki az elővásárlási jog érvényesítésére, hiszen az jellemzően képes lenne a nem készpénzes tranzakciók teljesítésére is.
Ismét kerestük a minisztériumot a kérdéseinkkel, ám érdemi választ ezúttal sem kaptunk: csupán a már idézett állásfoglalást ajánlották figyelmünkbe.
Az FDI-rendelet eddigi történetét a Forbes Deal legutóbbi adásában is átbeszéltük Zsiborás Gergő főszerkesztővel:
