A juniorok munkáját kiválthatja az AI, de ha nem lesznek kezdők, akkor kiből lesz majd senior? Világsiker építő tech óvállalkozók arról, hogy az adat vagy az intuíció számít-e a döntéshozatalban.
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak segédeszköz, hanem stratégiai tényező a döntéshozatalban is. De vajon hol tart Magyarország ezen az úton? Erről beszélgetett Bojár Gábor, a Graphisoft és az budapesti Aquincum Institute of Technology (AIT) alapítója és Scheidler Balázs, az Axoflow társalapítója az Etele Cinema csordultig telt mozitermében kedden, az idei Forbes Tech Summiton.
Bojár a Graphisoft sikerével elsők között mutatta meg, hogy lehet globális technológiai sztorit építeni Magyarországról, Scheidler a Balabit IT-biztonsági óriást építette fel adta el jelenlegi startupja, az Axoflow előtt.
Forbes Deal
„Ami zajlik, jóval több, mint az ipari forradalom volt”
Bojár Gábor nemrég volt a Forbes podcastjének vendége. A Graphisoft alapítója, aki nemcsak technológiai és üzleti sikereiről mesélt. Az induló tőke megszerzésétől a retró Trabant-élményeken át – szó esett a politikai hitvallásáról, a polgári értékek fontosságáról, és az oktatás ügyének támogatásáról is.
Az adást itt lehet megnézni.
„Látják, nem lehet bízni a ChatGPT-ben” – tréfálkozott a közönséghez kiszólva Bojár. A negyedik Tech Summit Lead in Tech című paneljében Fekete Emese főszerkesztő-helyettes azzal fordult ugyanis a vendégeihez, hogy az AI chatbot szerint ők mindketten adatvezérelt gondolkodók.
A félórás beszélgetésen többek között arra keresték a választ, hogy hogyan hoznak döntést a magyar tech agyak, tényleg segít-e ebben az AI, vagy már akár dönt is helyettünk a technológia.
Intuíció vs. logika
A kedden elhangzottak különösen érdekesek voltak, hiszen két különböző megközelítéssel érkeztek a színpadra a vállalkozók. A Graphisofttal globális techsikert elérő Bojár ugyanis bevallotta, hogy ő nem adatvezérelt, hanem inkább intuitív vezető. „Érzelmi alapon döntök, aztán utólag keresem hozzá az adatokat” – mondta és hozzátette, hogy a kollégái szerinte sokkal racionálisabbak, ami így is van jól. Az AI-t ugyan nem használja aktívan, de budapesti magánegyetemén, az AIT-n már 3-4 éve tanítanak mesterséges intelligenciát. „Nem én tanítom, de bejárok, hogy kicsit értsem, miről van szó” – magyarázta mosolyogva.
Ezzel szemben Scheidler egyetértett azzal, hogy ő egy adatvezérelt gondolkodó, de ettől még az intuícióban is hisz. Azt vallja, hogy valamennyire mindig információ hiányosan döntünk, így a megérzésekre is támaszkodni kell, mert az ösztön fontos iránytű. Ezt startup alapítóként is megtapasztalta:
„Az ember azért kezd bele, mert hisz abban, hogy amit csinál, az jó lesz. Ez nem fenntartható pusztán adatalapon.”
Tanácsadó, nem döntéshozó
Később rátértek arra is, hogy jelenleg hol tart az AI. Bojár szerint az igazi forradalom nem a mesterséges intelligencia létrejötte volt, hanem az, amikor mechanikusból adatalapúvá vált. „Az intuíció is adat, de az ember csak a saját tapasztalataiból dolgozik. Az AI abban különbözik, hogy milliónyi adatból von le következtetéseket.”
Szerinte az AI nem a vezetőt helyettesíti, hanem tanácsadóként működik: segít megérteni, mi történne, ha racionális helyzetben döntenénk.
Scheidler a saját tapasztalataival egészítette ki a beszélgetést: ő ugyanis nap mint nap használja a mesterséges intelligenciát a munkájában. Példaként említette, hogy mivel cégük amerikai központú, az ottani adózási szabályokat már AI segítségével elemzi. „Nem dönt helyettem, de gyorsítja a gondolkodást” – mondta. A technológia a hatékonyságot és a kapacitást növeli, de a felelősséget soha nem veszi át az embertől.
Fekete Emese, Bojár Gábor, Scheidler Balázs a Tech Summiton. Fotó: Kaiser Erika.
Van, amit figyelmen kívül hagy az AI
Bojár egy saját történettel demonstrálta, hogy néha igenis van helye az érzelmeknek a döntés meghozatalakor. A Graphisoft csapata a kilencvenes években Steve Jobs Next gépeire akart fejleszteni, miután a legendás vállalkozót kirúgták az Apple-től.
„Tudtam, hogy rossz ötlet, mert a Next semmivel sem volt kompatibilis, de a csapat lelkesedett, ezért teret adtam nekik” – kezdte a sztorit. Végül vezetőként arra jutott, hogy néhányan dolgozhatnak a projekten, mert nem akarta, hogy elveszítsék a lelkesedésüket. Persze nem lett belőle siker, amire kollégái is rájöttek, amikor nem vásárolt tőlük senki, de nem bánta meg a döntését, mert ahogy mondta: a hit hegyeket mozgat meg, amit szerinte az AI sosem értene meg.
Itt is megmutatkozott a két vendég közötti különbség, ugyanis Scheidler szerint ő ugyanebben a helyzetben szigorúbb lett volna.
Az oktatás a kulcs
„Az ország nagy bűne, hogy elhanyagolta az oktatást”
– sarkos kijelentést tett Bojár és kifejtette, hogy az informatikai forradalom alapja a matematika, amiben régen világszinten erős volt Magyarország. A tudás ápolásához viszont elkerülhetetlen lett volna, hogy jobban megbecsüljék a tanárszakmát, annak érdekében, hogy a legtehetségesebbek menjenek pedagógusnak, akik most magukévá tudnák tenni az AI-t és átadhatnák a szükséges tudást.
Ennek ellenére a szakember biztos abban, hogy most is sokan képesek erre, mégis többet kellene ezzel a területtel foglalkozni. „Megszakad a szívem, hogy ezt kihagyjuk” – mondta elkeseredetten.
Ekkor szóba került, hogy ők tesznek azért, hogy elismerjék a tanárok munkáját, ugyanis 2001-ben az Ericsson Magyarországgal, és a Richter Gedeonnal közösen létrehozta a Graphisoft a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, amivel arra szeretnék emlékeztetni az embereket, hogy korábban olyan pedagógusok oktattak, akik Nobel-díjas diákokat neveltek.
Scheidler ehhez a diákok szemszögéből kapcsolódott, ők különösen a pályakezdőkre fókuszálnak. Miután a moderátor felvetette, hogy sokan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia kiválthatja a junior pozíciókat, Scheidler elmondta: a szoftverfejlesztésben ez valóban megtörténhet, ugyanakkor szerinte a cégek előbb-utóbb felismerik, hogy ha nincsenek juniorok, akkor idővel nem lesznek mediorok és seniorok sem.
