Ítélet született a Google trösztellenes perében: az amerikai tech óriások együtt ünnepelnek. Összefoglaljuk, miről szólt a per, mi volt a tétje és miért lett egy megbocsátással egyenértékű az ítélet – ahelyett, hogy feldarabolták volna a céget, leválasztva róla a Chrome böngészőt és az Android operációs rendszert.
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
Az ügy középpontjában az állt, hogy a Google számos termékben alapértelmezett keresőmotorként szolgált – nemcsak a saját termékeiben, mint az Androidon és a Chrome-ban, hanem évek óta kizárólagos, több milliárd dolláros szerződéseket kötöttek olyan eszközgyártókkal, mint az Apple.
Ezáltal a Google egyeduralkodó lett a keresőszolgáltatók piacán, mind az okostelefonokon, mind a böngészőkben. Ami viszont a bíróság szerint olyan tisztességtelen előnyt biztosít számára, amely inkább a fogyasztói szokásokon, mint a választáson alapul.
2020-ra az összes amerikai mobileszközökön végzett keresés 95 százaléka a Google-ön keresztül történt.
A tech óriás a 2020-as első vádemelés óta végig tagadta a jogsértést, mondván, piaci dominanciája annak köszönhető, hogy keresőmotorja jobb termék, mint másoké, és a fogyasztók egyszerűen jobban kedvelik.
Nem véletlenül figyelt mindenki erre a perre
A modern internetkorszakban kevés monopóliumügyet vizsgáltak olyan alaposan a Szilícium-völgyben – és azon túl –, mint az Egyesült Államok kormányának és a Google-nek a perét a keresési piac uralásáról.
Az ügy azért nagyon fontos, mert a Szilícium-völgy több tech óriása is küzd az amerikai kormány trösztellenes pereivel. A 1998-as Microsoft per óta nem érezte magát ennyire fenyegetve a big tech szektor.
Különösen az után lett izgalmas az ügy, hogy a benne eljáró bíró tavaly kimondta: a Google tisztességtelen módszereket alkalmazott az online keresési piacon a monopolhelyzetének megteremtéséhez, és aktívan azon dolgozott, hogy fenntartsa a dominanciáját.
Ez után sokan arra számítottak, hogy szigorú ítélet fog születni, ami újraosztja a lapokat az online keresési piacon.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma például olyan javaslatot is benyújtott, hogy az Android operációs rendszert a bíróság felügyelje – annak érdekében, hogy a vállalat ne használja fel ökoszisztémáját a keresési szolgáltatásai és a keresőszöveges hirdetések (Google Ads) monopóliumának fenntartására. Emellett komolyan felmerült a cég feldarabolása is.
A nagy várakozások ellenére végül olyan jogorvoslat született, ami lényegében a megbocsátással egyenértékű. Az eredmény összességében a Google és a tech ipar nagy szereplőinek a győzelme.
Bár a szövetségi bíró elrendelt néhány jogorvoslatot, amelyek akár változást is hozhatnak, ezek inkább csak annyit jelentenek, hogy a Google-nek a jövőben egy kicsit többet kell iparkodnia a fogyasztók bevonzásán.
A Google veszteségei
A bíróság kimondta, hogy a Google mostantól nem köthet kizárólagos szerződéseket keresőmotorja, a Chrome, valamint a Google Asszisztens és a Gemini alkalmazásnak a használatára sem. Ugyanakkor a Google továbbra is fizethet olyan cégeknek, mint az Apple és a Samsung, hogy alapértelmezettek legyenek a termékeik, vagyis csak a kizárólagosságot tiltották meg a számukra.
Ez azt jelenti, hogy a telefongyártók szabadon előre telepíthetnek vagy népszerűsíthetnek más keresőmotorokat, böngészőket vagy mesterséges intelligencia asszisztenseket a Google termékei mellett.
A másik, talán súlyosabb veszteség a Google számára, hogy bizonyos adatokat meg kell osztaniuk a versenytársaikkal. Ilyen például a Google keresési indexe és a webes tartalomkészlete – a kettő együtt nagyjából az internet térképeként működik.
Az ítélet azt is engedélyezni fogja bizonyos versenytársaknak, hogy a Google keresési eredményeit sajátjukként jelenítsék meg.
Mi történt a tőzsdén?
A legrosszabb forgatókönyv elkerülését pozitívan értékelte a piac. Az anyacég, az Alphabet árfolyama hat százalékot emelkedett a tőzsdezárás utáni órákban – írja gyorselemzésében az Erste Market.
A csalódott hangok
Amikor 2020-ban az Igazságügyi Minisztérium pert indított a Google ellen, sokan azt várták, hogy a bíróság kikényszerítheti a technológiai ökoszisztéma átalakítását és a piaci erőviszonyok újraegyensúlyozását a webes keresésben. Mindezt egy olyan korszakban, amikor a mesterséges intelligencia már alapvetően megváltoztatja az emberek online keresési szokásait. Ez nem történt meg.
A telefongyártók túlnyomó többség is meg fogja tartani a Google-t, már csak az ismertsége és népszerűsége miatt, így a kívánt változás elmarad.
Mivel a per még a generatív MI-eszközök széleskörű elterjedése előtt indult, ezt a területet szinte egyáltalán nem is érintette. Pedig a végeredmény kritikusai szerint kulcsfontosságú lett volna biztosítani, hogy a Google keresési dominanciája ne terjedjen át a mesterséges intelligencia területére.
Közel sincs vége
A Google ellen hamarosan újabb per kezdődik, ebben a cég online hirdetési technológiák terén kialakult monopóliumát fogják tárgyalni.
