A Fidesz szerint semmi újat nem tudtunk meg, Répássy ugyanakkor elmondta, mi volt a megállapodás a Sándor-palota és az igazásgügyi tárca között.
Mi történt? A Fidesz-frakció is reagált Magyar Péter keddi, a kegyelmi ügyről tartott rendkívüli sajtótájékoztatójára, vette észre a Telex. „Magyar Péter mai sajtótájékoztatója csak egy újabb Facebook-esemény volt. Ezen a sajtótájékoztatón sem tudtunk meg semmi újat. K. Endre kegyelmi kérvényét az akkori igazságügyi miniszter nem támogatta, de a köztársasági elnök döntését követően mégis ellenjegyezte. A kormány tagjai a kegyelmi ügyről annak kirobbanásakor, 2024 februárjában értesültek. Felháborodásunkat jól mutatta, hogy a kormány egyetértett az érintettek lemondásával” – írta a Fidesz-frakció.
Miért nincs igaza a Fidesznek? A Fidesz reakciójával ellentétben a dokumentumból először derült ki a nyilvánosság felé, hogy Varga Judit nem javasolt kegyelmet K. Endrének, Novák Katalin azonban megváltoztatta a döntést. Ezt eddig senki sem árulta el. Az is kiderült a dokumentumból, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása miatt a Sándor-palota kérte az ügymenet felgyorsítását.
Az IM korábbi államtitkára is nyilatkozott. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi kegyelmi ügyekért felelős államtitkára a Telex megkeresésére azt mondta, ha volt is lobbi K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban, ahogy arra kedd reggeli sajtótájékoztatóján utalt Magyar Péter, az nem az Igazságügyi Minisztériumban volt, a kegyelmi főosztály eredetileg nem véletlenül nem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének előterjesztését.
Répássy szerint általánosságban elmondható, hogy a minisztérium kegyelmi főosztálya tipikusan csak súlyos, gyógyíthatatlan, vagy végstádiumú betegség esetében javasolja a kegyelmi kérvény előterjesztését. „Az soha nem vezet kegyelmi döntésre, hogy valaki vitatja a bíróság döntését” – hangsúlyozta Répássy. Bár személyiségi jogi okok miatt K. Endre kérelmét és a kérelmezőre vonatkozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosságra hozni,
Répássy annyit elmondott, K. Endre kegyelmi kérvényét a felesége nyújtotta be, aki személyi körülményekkel magyarázta a kérelmet, valamint azzal, hogy K. Endre ártatlannak vallotta magát.
Répássy szerint egyik indok sem felelt meg azoknak a kritériumoknak, amiket egyébként hivatalba lépése után Sulyok Tamás elnöki határozatban is leírt. Ez az elnöki határozat a kegyelemgyakorlás feltételeiről szól, leírja, hogy milyen esetekben lehet indokolt az elnöki kegyelem. K. Endre esete ebbe egyáltalán nem tartozott bele, mondta Répássy.
Miért írta alá Varga Judit? Arra a kérdésre, hogy Varga Judit ennek ellenére végül miért ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi döntését, Répássy azt mondta, K. Endre ügyéről nem, de általánosságban az volt a megállapodás közte és az igazságügyi miniszter között, valamint a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszi az igazságügyi miniszter. Répássy elmondása szerint például azt is tudták előre, hogy a köztársasági elnök a Hunnia-ügyben is több embernek fog kegyelmet adni, mint amennyit a miniszter javasolt, de ebben a tekintetben is az volt a megállapodás, hogy nem vitatják az államfő döntését.
Répássy a Telex kérdésére azt is mondta, a köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit, K. Endre esetében sem tett így, ezért az egykori államtitkár szerint írásos indoklás nincs a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között sem.
