Mit tud technikailag egy új tévé? És mire tudja használni egy bátor stratéga? Az Euronics boltjaiban szeptember utolsó hetétől például valódi kommunikációra egy fontos cél érdekében. Mert a verbális abúzus is bántás, a pánikbetegség kezelhető és a neurodiverzitás extra figyelmet kívánó állapot – és egyben érték. Az Euronics újmédiaként használja a boltok tévéfalait, és a tartalom nélküli demofilmek helyett társadalmilag fontos ügyekről vetít rajtuk – a televíziók képességeit ugyanúgy bemutató – kisfilmeket a Focus kampány keretében.
Film és élet
Három gyönyörű kisfilmmel robban be a kampány. Az egyiken egy foszforeszkáló testfestésbe öltöztetett táncos mozgását csodálhatjuk 4K felbontásban, elképesztően ragyogó színekben, majd a közeliken lassan kibontakoznak a művészi kalligráfiába rejtett szidalmak.
A második film mindössze egy csendélet, egy bouqet – egy sokszínű, változatos faktúrájú virágcsokor finom kameramozgásokkal, mindig tűélesen, a színek sokféleségében pompázva- majd hirtelen kifakul, levegőért kapkod és pánikrohamot kap.
A harmadik egy gyerek játszósarkába repít. A gyerekjátékok szuperközeliben és totálban váltakozva vannak folyamatos mozgásban – ahogyan a gyerek is. Szokványos? Úgy tűnik. Elsőre. De egy idő után észrevesszük: a kisgyerek játéktechnikája nem szokványos. Egy fel-le kapcsolgatott lávalámpa és egy, kerekeivel felfelé „tologatott” iskolabusz láttán gyanút fogunk: a gyerek más, mint a többi…
Beszédes számok
A filmek mögött az Euronics, 14 segítőszervezet, és támogatóként a televíziókat (is) gyártó TCL áll. És egy weboldal, a focusprogram.hu., amelyen át még több információ és konkrét segítség is elérhető. A komplex kampány indításának szükségességét Metykó Tibor, az Euronics chief customer officere számokkal támasztja alá. Ezeket a kampányhoz megrendelt 1200 fős reprezentatív mintán végzett kutatásból nyerte a cég.
A Focus programba emelt három ügy ismertsége: a megkérdezettek 34 százaléka nem pontosan tudja, mit jelent a verbális abúzus, a pánikbetegséget 74% ismeri, a neurodiverzitást viszont 10-ből 6-an egyáltalán nem ismerik – többségük csak az autizmus, ADHD és diszlexia kapcsán találkozott a fogalommal. A személyes érintettség a verbális abúzus esetén a legmagasabb: a válaszadók kétharmada találkozott már szóbeli bántalmazással. Pánikrohamot közel felük élt már át. Neurodivergenciában a megkérdezettek 73%-a szerint a saját környezetükben legalább 1-2 ember érintett.
„Az áruházainkban rengeteg ember fordul meg, ez pedig jó lehetőséget ad arra, hogy aktuális, sokakat érintő ügyekről is el tudjunk juttatni információkat a vásárlóknak. A verbális abúzus, a neurodiverzitás és a pánikbetegség mind ilyen téma, ráadásul rendkívül sok a félreértés körülöttük – mondta Metykó Tibor.
Motiváció és célok
És hogy miért épp egy elektronikai cikkeket forgalmazó családi vállalkozás érzi magáénak ezt a missziót?
„Szeretnénk arra ösztönözni azembereket, hogy törődjenek, foglalkozzanak magukkal, és kérjenek segítséget, ha erre szükségük lenne. Áruházainkban naponta több tízezer vásárlóval, sok-sok élethelyzettel találkozunk. Ezekben az interakciókban pedig rengeteg olyan ügy és jelenség előkerülhet, amelyek figyelmet érdemelnek. Fontos, hogy mélyebben is megismerjük ezeket az ügyeket”– mondja Fazekas Bálint, az Euronics ügyvezető igazgatója.
Mérhető-e a nem számszerű hasznosulás?
A kampány során fokozatosan más-más ügy és az adott ügyben szakértő segítő szervezetek kerülnek majd fókuszba. Arról, hogy az Euronics milyen eredményekre számít, miért vállalta fel ezt a társadalmi missziót és milyen az, mikor az eredmények nem feltétlenül a konverziók számában, hanem egyenesbe hozott életekben, szakszerű segítség közvetítésében jelentkeznek (és nem a cégnél, hanem a kampány célcsoportjában) – és hogy miért fontos egy brand számára, hogy imázst építve határozott karakterként definiálja önmagát, a print kiadásban kérdeztük Metykó Tibort és Fazekas Bálintot.
