A Kráss Kontent egyetemi feladatnak indult, mára online tartalomgyárrá cseperedett, alapítói, Márky Anna, Gabnay Máté (a fotón) és Babaitisz Jorgosz két évvel ezelőtt szerepeltek a 30 sikeres magyar 30 alatt Forbes-listán. A Sávlekötő és az Egy asztalnál című műsorok után sebesebb tempóra kapcsoltak: új műsorokat gyártanak, 1200 fős eseményt rendeztek a Budapest Parkban, és már a hagyományos média is figyeli, mit lépnek legközelebb.
„Két éve még senki sem kopogtatott nálunk, csak mentünk előre magunktól” – mondja el Gabnay Máté, hogy mi változott leginkább 2023 óta. A Kráss ma már nemcsak a csatornáira dolgozik, két márka is rendelt tőlük műsort, így született meg az OTP Junior Piacralépők és a Pick Kalandkör. Népszerű zenei műsorukat is újragondolták, ebből lett a Sávlekötő Camp, Magyarország első alternatív zenei tehetségkutatója.
A műsortár bővülésével az év elején az alapítók belátták, hátra kell lépniük egyet, hogy a produkciós cég kettőt tudjon előre lépni. Átadták a rendezői és a főszerkesztői pozíciókat, az üresedésekre meglévő stábtagok és új kollégák léptek be. „Hálás vagyok, mert lehetőséget kaptam a mély vízben úszásra. A karrierem elején vagyok, mégis megbíztak egy komoly projekttel” – mondta Lippai Levente, az Egy asztalnál legújabb évadának rendezője.
Krááss Kontent – Gabnay Máté, Márky Anna
Mikor kerültek fel a listára?
2023-ban.
Mit írtunk róluk?
„2021 tavaszán készítették el az először egyetemi feladatnak szánt Sávlekötőt és a produkció másik sikeres formátuma, az Egy asztalnál pilotepizódját. Közben új formátokban gondolkodnak, műsort fejlesztenek, és a külföldi terjeszkedés lehetőségeit vizsgálják.”
Mit mondtak akkor?
„Az SZFE előtt, a Vas utcában, egy éjszakai őrségben fogalmazódott meg először Jorgiban és bennem, hogy meg kéne csinálnunk ezt a műsort.” (Gabnay Máté)
A cégvezetői feladatokat Máté és Anna viszik, de azért az alkotásból sem vonultak ki teljesen. Jorgosz zenei projektje mellett a Sávlekötőt, Anna az összes jelenleg futó műsort kíséri kreatív producerként, de Máténak is jut a kreatív döntéshozásból más teendői mellett. A stúdiónál most tizenöten dolgoznak állandóan, ugyanakkor előfordult, hogy egy intenzívebb időszakban kétszáz–háromszáz fő is dolgozott a kötelékükben.
2024 pénzügyileg próbára tette a csapatot. „Túlvállaltuk magunkat, nem voltunk tudatosak a fenntartási költségeinkkel kapcsolatban – mondja Máté. – A Sávlekötő Camp első évada majdnem meghaladta a teljes éves árbevételt. Hozzáteszi, hogy szellemi termékekbe is befektettek – ez pedig hosszú távon fog meglátszani. „Most a stabilizáció a cél – mondja Anna. – Ha már idén pozitívba fordulunk, örülünk, de azért jövőre várjuk.”
Nagy mérföldkő volt, hogy a tehetségkutató második évadának döntőjét élőben, a Budapest Park egyik kisebb színpadán rendezték meg. Négyszáz látogatóra számítottak, végül ezerkétszáz jegyet adtak el amellett, hogy az online közvetítés is a nyolcvanezres nézőszámot közelíti. „Már az első évadnál felmerült, de csak a másodiknál éreztük úgy, hogy készen állunk rá” – mondja Anna. Máté a visszajelzések és eddigi tapasztalatai alapján bízik benne, hogy egyszer a nagyszínpadon rendeznek döntőt.
A stúdió ennek ellenére nem tart hibrid irányba, fókuszuk a műsorkészítés és tartalomgyártás marad. Egyre több platformon kapnak rá lehetőséget, az utóbbi évben készítettek megbízásból dokumentumfilmet a Hungária zenekarról, és többször működtek együtt az RTL-lel is. A Mennyit keres? riportsorozat például a Házon kívül keretében jött létre.
Kováts Mihály, a Házon kívül főszerkesztője szerint azért is kezdtek együtt dolgozni a krássos csapattal, mert más vizuális nyelvet beszélnek, és máshogy építik fel az anyagaikat, mint a tévés világban szokták. „Nem tudtam, hogy ami a neten megy, az mennyire fog működni itt, de kiderült, hogy a kísérletezés jó döntés volt, a nézők szeretik az új részeket. Mindenképpen lesz folytatás.”
A Kráss alapítói nyitottak további tévés együttműködésekre. „Megvannak a képességeink, hogy ilyen műsorokat is tető alá hozzunk” – mondja Máté. Szerinte ma már alig van különbség a streamingszolgáltatók és a televíziós csatornák tartalmainak minőségében. Anna szerint a formátum és a tartalom mindig alakítható: „Nekünk mondandónk van. A végleges tartalmat pedig mindig az alakítja, hogy kiknek és milyen felületen tudjuk azt közvetíteni.”
