Hogyan találkoztál nem szigetesként a Szigettel?
1995-ben voltam kint először. Azt hiszem, mint Pestiest-környéki haver pultoztam a VIP-jükben. Aztán fel is léptem a Pestiest Színpadon az Est FM-es rádióműsorunk tagjaival, olyan délután fél négy körül. Akkor dedikáltam először és utoljára személyi igazolványt.
Mit hiányolsz, ami akár a te szervezésed alatt morzsolódott le?
Van pár zenei műfaj, ami kevésbé erős. A metál-hard rock vonal szerintem gyengült. Azt gondolom, volna rá közönség, csak nehéz jó minőségű és mennyiségű fellépőt találni a műfajból. De benne lehet, hogy már nem ezt diktálják a trendek. Idén különösen figyelnünk kell rá, hogy csökkentsük a rizikót, hogy ne kössünk le olyan neveket, akikkel nagyon mellélőhetünk.
Két veszteséges év után idén mennyire elnézők az amerikai befektetők?
Nyilván tudják, hogy nem mi tehetünk a két évről. Kerülik a kockázatot, költségvetésben nem engedhetünk meg most olyan luxusokat, amiket szívesen megtennénk, akár kockázatos fellépőkkel vagy új színpadokkal. Ettől még lesz új műfaji helyszínünk, a Dropyard, ahol rap, hiphop és trap megy majd. Minden fellépő a maga nyelvén fog előadni, amolyan hiphop Bábel tornya lesz.
Mint fesztiválszervező, hogyan ébredtél az orosz–ukrán háború első napjára?
Van ugye a vicc, amikor Józsi bácsit felviszik vadászrepülővel, a feje tetejére áll a repülő, a végén pedig maga alá csinál, és az is a nyakába kerül. Ilyen érzés volt. Borzasztó nehéz évek voltak. Már láttuk a kiutat ebből a morális, gazdasági nehézségekkel teli időszakból. Aztán a háború teljesen elképzelhetetlen sokk volt, és nem csak nekünk. Tényleg úgy ébredtünk, hogy bassza meg, most mi lesz. Nem mindenki tudott sérülésmentesen átpréselődni ezen a három éven.
Miben nehezebb idén fesztivált szervezni, mint három éve?
Minden más lett. Nemzetközileg is megváltoztak a jegyvásárlási szokások, a nyugat-európai piacon olyan jól ki van dolgozva a vócserrendszer, hogy több millió fesztiválozó zsebében már több mint két éve ott van az a jegy, amit idén fog elsütni, így viszont már nem fognak másik fesztiválra is jegyet venni. Szerencsére csak sikerült átütni az ingerküszöböt, külföldi bérleteladásaink szinte jobban állnak, mint valaha. Viszont a magyar piacon az utolsó pillanatra hagyják a jegyvásárlást. Hiába hirdetünk meg egy-egy óriáskoncertet hónapokkal hamarabb, az utolsó két hét dönt.
