Vezető szerkesztő: Gólya Ági
Szakmai vezető: Golovics Milán
Cégértékelések:
Duzsik Virág, Golovics Milán, Gólya Ági, Harsch Leila, Szűcs József Ádám
Írta: Gólya Ági
Először van egybillió forint fölé becsült családi cég a listán, és két új szereplő is felbukkan.a A mezőnyben mindössze hat játékos értéke csökkent, ami jól mutatja, hogy a többnyire szoros többgenerációs összefogással irányított, külpiacokon is építkező cégbirodalmakon nem fog a repülőrajt elmaradása.
Kettős kép rajzolódik ki a legnagyobb magyar családi vállalkozások listáján. A cégek többségének növekedése töretlen, és az élmezőny a coviddal, inflációs válsággal és recessziós félelmekkel tarkított fél évtizedben is impozáns növekedést produkált. Milliárdoslistánkon évek óta erősödő jelenség, de egy ideje a családi listán is egyre kontúrosabb a NER térnyerése. Elég csak ránézni az első helyezettre: az alig tíz év alatt egybilliós vagyont felhalmozó Mészáros család behozhatatlanul elszakadt a mezőnytől.
Az élbolyon túl ott van azonban több mint kétezer családi cég, akiknek előbb-utóbb megoldást kell találniuk akkorra, amikor a már jellemzően hetven körüli alapító nem tudja vagy nem akarja továbbvinni a boltot. Tele van a tranzakciós piac eladó cégekkel, de szakmai becslések szerint évente úgy száz cég talál vevőre, és nem mind marad családi kézben. Ezt a tempót követve huszonöt évbe is telhet, mire mindegyik gazdát cserél, így könnyen előfordulhat, hogy a most hetvenes tulajdonos kilencvenévesen is cégtulajdonos marad.
A kormány sem az üzletbarát szabályozás útját járja, és FDI-rendeletekkel, állami elővásárlási joggal, általános jogbizonytalansággal nehezíti meg a tranzakciókat. A következő évek nagy kérdése az lesz, hogyan navigálják a családi vállalkozások ezt a bizonytalanságot, és milyen alternatív megoldásokat találnak a megteremtett érték megtartására.
Száznegyvenhét százalékos éves növekedéssel tartja első helyét a tíz éve még a lista középmezőnyében debütáló Mészáros család. A tőzsdei érdekeltségeket tömörítő Opus Global Nyrt.-ről szinte minden évben leírjuk, hogy rekordokat döntött, és ez 2024-ben sem volt másképp. Az évet 382 forinton kezdte az árfolyam, majd több mint harminckét százalékos emelkedéssel 505 forinton zárta. Ezzel párhuzamosan 48 milliárdos rekord adózott eredményt ért el, és 334 milliárd forinttal gazdagította a tulajdonosokat.
Az Opusban futnak össze a tőzsdén forgó érdekeltségek és a Magyarország ellátásának negyven százalékát lefedő energetikai portfólió is. Az Opus Tigáz és Titász a cégcsoport mérlegfőösszegének negyvenhárom százalékát, árbevételének harmincegy százalékát adja.
Nagyot nőtt a Talentis Agro Zrt.-ben összefutó, több mint hatvan céget tartalmazó mezőgazdasági portfólió értéke is. Magyarországon több mint ötvenezer hektáron gazdálkodnak (övék a legnagyobb hazai mezőgazdasági portfólió), és ezzel a szegmenssel kezdte meg a csoport a nemzetközi terjeszkedést is. Korábban felvásárolták Horvátország legnagyobb almatermelőjét, és ott vannak Romániában és Szlovákiában is. A csoport konszolidált exportszámai is nőttek, a teljes bevétel huszonhárom százaléka jött külpiacokról.
Érezhető, ahogy a külföldi terjeszkedést vette célba a cégcsoport mind az agrár, mind az építőipari területen, augusztusban például Szlovákia egyik vezető építőipari vállalatába, a Doprastav a.s.-be vásárolta be magát a Talentis Group egyik leányvállalatán keresztül.
Mészáros Lőrinc és gyerekeinek (Beatrix, Ágnes, Lőrinc) Fejér B.Á.L. nevű építőipari cége javított a jövedelmezőségén: 2023-ban 139 millió forint volt a profit, tavaly már 2,19 milliárd. Ez a cég a Budapest–Belgrád-vasútvonal munkálatainak legnagyobb alvállalkozója, és ők építenek ötvenhét lakásos luxuslakóparkot is a családi fészek Felcsúton. A több mint négyszáz céget magába foglaló cégbirodalom nem minden cégében kapott helyet családtag, de a legfontosabb érdekeltségekben a második generáció is pozíciókhoz jutott. Ifjabb Mészáros Lőrinc felügyelőbizottsági tagként és társtulajdonosként érvényesül, míg Lőrinc nagyobbik lánya, Mészáros Beatrix többek között az MBH Bankban a leányvállalatokat irányító vezérigazgató-helyettes.
A családi érdekeltségek körül azonban nem alakult minden ilyen felhőtlenül. Az állami vasúti tenderek állandó győztesének számító V-Híd Építő Zrt.-ről júliusban tárta fel a 444, hogy a céghez tartozó beruházások jelentős többségénél előfordult, hogy az alvállalkozók szerződés nélkül dolgoztak, és kifizetésük is késett. A cikk megjelenése után hivatalos indoklás szerint közös megegyezéssel távozott a vezérigazgató, a korábban több fontos kormányzati pozíciót is betöltő Sárváry István, sajtóértesülések szerint azonban Mészáros Lőrinc rúgta ki.
A leggazdagabb selfmade magyar, Felcsuti Zsolt MPF csoportja – amely soha nem üzletelt az állammal – 1,4 milliárd eurós konszolidált árbevétellel zárta 2024-et. Az MPF csoportba három holdingcég tömörül: a hűtő-fűtő berendezésekhez alkatrészeket gyártó FÉG-HVAC AG, a szerszámgyártó MP Widenta AG, valamint a nemzetközi iparcikk-nagykereskedelmi MPF Meta AG. A cégek elsősorban olyan termékek gyártására és forgalmazására specializálódtak, ahol kevés a versenytárs. A világ harminc országába exportálnak, és a bevétel több mint kilencvenöt százaléka a külpiacokról jön.
2025 tavaszán Donald Trump példátlan büntetővámokkal fenyegette meg az Egyesült Államok kereskedelmi partner országait, a bizonytalanság azóta is tart. Az MPF csoport magyarországi vállalatai is külön bekezdést szenteltek aktuális beszámolójuk kiegészítő mellékletében a kibontakozó vámháború hatásainak. Azt írják, egyik partnerük sem jelezte, hogy csökkentené a megrendeléseket. Arra számítanak, ha a vámokat tényleg bevezetik, az elsősorban áremelkedést fog hozni, és ők kevésbé árérzékeny szegmensekben érdekeltek.
Ugyanakkor az amerikai választások után a dollár erősödésére számítottak, amit pozitívan értékeltek, de a kiszámíthatatlan vámháború inkább a dollár gyengülését okozta. Ennek ellenére a 2025-ben lebonyolított forgalmuk alapján hosszabb távon továbbra sem számítanak a kereslet visszaesésére az amerikai kontinensen. „Ha a vámtarifa bevezetése mögötti folyamatokat áttekintjük, akkor egyértelműen megállapítható, hogy ez is egy politikai játszma része, amely nagyfokú adóátrendeződést eredményez az amerikai piacon” – írták a beszámolóban.
Felcsuti Zsoltot augusztus elején kérdeztük az EU Amerikával kötött megállapodásáról: „Vevőink számára és ebből adódóan a számunkra is a legnagyobb problémát a kiszámíthatatlanság jelenti. Amerikai partnereink szerint a tizenöt százalékos vám csak részben alkalmas a Trump által felvetett problémák kezelésére. Természetesen, ezt a megállapodást az EU részéről nehéz lenne sikertörténetnek nevezni.”
Csányi Sándor a magyar agrárium legnagyobb befektetője, a Bonafarm csoport 2026 végéig 120 milliárd forintnyi beruházást hajt végre az országban. Harminckétezer hektáron gazdálkodnak, hozzájuk tartoznak a legismertebb háztartási élelmiszermárkák, a Pick, a Herz, a Mizo és a Valdor. Az agrárbirodalmat Csányi Sándor nagyobbik fia, Csányi Attila vezeti.
Most már a határon túlra is jutna a Bonafarm tőkéjéből, július végén bejelentették, hogy a csoport megállapodást írt alá a holland multinacionális tejipari cég, a Royal Friesland Campina romániai leányvállalatának megvásárlásáról. Ezzel a Bonafarm a harmadik-negyedik legnagyobb helyi szereplő tulajdonosa lenne a román tejpiacon. 2023-ban az üzbég agrártárcával egyeztek meg két csirkefeldolgozó üzem építéséről.
A csoport magyarországi érdekeltségei jórészt erősödni tudtak 2024-ben, noha a kormány által bevezetett árréssapka nagy nyomást gyakorolt rájuk. Költségeiket nem tudják csökkenteni, de a kormányzati döntések miatt az áraikat sem tudják emelni. A Bonafarm csoportszinten 323 milliárd forintról 381 milliárdra növelte árbevételét, és az exportértékesítést is 59 milliárdról 91 milliárdra tornázták. A legnagyobb leánycégek közül a Mizo is jó évet zárt, adózott eredménye 136,6 millió forintról 1,8 milliárd forintra nőtt.
A legnagyobb érdekeltségek közül az MCS Vágóhíd nem tudott kitörni a mínuszos működésből, és a Pick eredményei is enyhe visszaesést mutattak. Az árrésstopról az Economx-nek küldött válaszuk szerint „piaci szereplőként nem örülnek, hogy adminisztratív eszközökkel történik olyan állami beavatkozás, ami az árképzést befolyásolja, de tudomásul veszik a döntést, és bíznak abban, hogy minél előbb kivezetik, amikor az élelmiszer-infláció elkezd csökkenni.” Egyelőre nem lett igazuk, bár az élelmiszer-infláció csökkenésnek indult, a döntés továbbra is érvényben van.
A Csányi család három éve vagyonkezelő alapítványba szervezte ki a családi vagyon túlnyomó részét. A Unityben Csányi mellett felesége és öt gyermeke alkotják a kuratóriumot nyolcvanadik életévük betöltéséig, és ők az alapítvány kedvezményezettjei is. Tizennyolc éves korában a négy unoka is kuratóriumi taggá válik.
261-ről 299 milliárd forintra nőtt a Duna Aszfalt csoportszintű bevétele, de bezuhant az adózott eredményük, miután a mérleg költségsorain gyakorlatilag minden tétel megnőtt. Míg 2023-ban negyvenmilliárdnál is több profitot könyveltek el, 2024-ben 28,6 milliárdra csökkent az eredmény az állami útépítő tenderek favoritjánál.
Bevásárlásra is költöttek rendesen, harmincmilliárd forintot fordítottak felvásárlásokra Kelet-Közép-Európában. 2025 elején megállapodást kötöttek a brassói székhelyű Euro Strada SRL megvételéről.
A felvásárolt cég árbevétele 2023-ban forintban számolva meghaladta a tizenegymilliárdot, nettó profitja pedig a félmilliárdot. Májusban a nyolcvanfős csehországi Valcano többségi tulajdonrészét vásárolták meg. Ezenkívül megszerezték Lengyelország építőipari és ingatlanfejlesztési piacának egyik jelentős szereplőjét is, a Mota-Engil Central Europe cégcsoportot.
Jól fizető projektből itthon sem volt hiány. A csoport Magyarország legnagyobb vidéki forgalmi csomópontját építi az M44 gyorsforgalmi út és az M5 autópálya kapcsolódásánál, és folytatódnak a rekordösszköltségű, 756 méteres mohácsi Duna-híd építési munkálatai is. Utóbbi várhatóan háromszázmilliárd forintba kerül majd az adófizetőknek.
A Gránit Pólushoz olyan ingatlanok tartoznak a fővárosban, mint az évente húszmillió látogatót vonzó Westend, a Müpa, a Papp László Sportaréna vagy a Crown Plaza Hotel. Romániában, Horvátországban, Lengyelországban és Szlovákiában is voltak beruházásaik, sőt a Seychelle-szigeteken is dolgoztak egy luxusüdülőhely létrehozásán.
A Gránit Pólus pályázott a Nyugati pályaudvar fejlesztésére – és benne az aluljáró felújítására – is, de a Demján Sándor által megálmodott Westend 2 projekt még mindig várat magára. A bevásárlóközpont tavaly ünnepelte a huszonötödik születésnapját, de az eredeti elképzelésnek része volt egy felújított városrész is, kéthektáros közparkkal és a Városligetig húzódó zöldfolyosóval.
2025 elején a cégcsoportot nyolc évig vezető Ágházi Gyulát Gyertyánfy Miklós váltotta a vezérigazgatói poszton.
A cégcsoport egyik legfontosabb termelőcégének, a Hell Energy Magyarországnak árbevétele harmincöt milliárd forinttal, 196 milliárd forintra nőtt 2024-ben, amihez majd húszmilliárdos adózott eredmény társult. Nem lassul tehát a növekedés a Hellnél, miközben a termékpaletta is egyre bővül: energiaitalokon kívül már kávé- és tejalapú italokat és funkcionális italokat is gyártanak.
Mára közel hatvan országba exportálnak, és Magyarországon kívül többek között Romániában, Görögországban és Horvátországban is piacvezetők. 2024 májusában szikszói gyárukban új gyárrészt adtak át, amivel évente akár tízmilliárd italosdobozt is képesek kezelni. A tulajdonos testvérpár a nulláról építette fel a globális márkát, azonban a bővüléshez már az állam bőkezű segítsége is kellett. A Hell Group Holding nevű anyacég konszolidált beszámolója szerint 2024-ben 1,3 milliárd forint állami támogatást hívtak le.
A márka reklámarca évekig Bruce Willis volt, azóta több világsztárt igazoltak le kampányaikhoz. Eva Mendes a dobozos ásványvíz arca lett, Megan Fox a jegeskávéké, míg Willist Michele Morrone olasz színész váltotta. A márka egy ötállomásos, négy országot érintő profi ökölvívógála-sorozatot is indított augusztusban.
Az utóbbi évben a műtrágyaárak havi szintű emelkedése, valamint a rendkívül súlyos madárifluenza-helyzet tépázta a szektort, de a Master Good számain nem látszanak a viszontagságok. 236-ról 244 milliárd forintra nőtt a csoport árbevétele, profitja hétmilliárd forinttal lett több az egy évvel korábbinál.
A legnagyobb hazai csirkefeldolgozó eddig is nagy gondot fordított a költséghatékonyságra, energetikai kitettségüket napelemparkkal csökkentik. Tavalyi áramfogyasztásuk több mint huszonöt százalékát állították így elő. Tízmilliárd forintos beruházással építik fel Európa legnagyobb szervestrágyagyárát is, ezzel évi százezer tonnára nő a kapacitásuk. Szükség is lesz rá, hiszen a Master Good 2029-re egy akkora csirkefeldolgozó felépítését is tervezi, amekkora a mostani is Kisvárdán. Jelenleg ők dolgozzák fel a hazai csirkevolumen ötven százalékát.
A 2020-ban megnyitott vietnámi üzemüktől azonban megszabadulnak, Bárány Péter korábban azt mondta a Forbesnak, hogy nehéz volt ilyen távolról hatékonyan menedzselni a céget, inkább eladnák egy helyi befektetői csoportnak, amíg pozitív szaldóval tudnak kiszállni.
Kasza Lajos gyártóóriása javított az eredményein, az adózott eredmény főként pénzügyi műveleteknek köszönhetően 3,6-ról 17,7 milliárd forintra nőtt, és szépen teljesített az export is, 58 helyett 69 milliárdot hozott a cégcsoportnak. A Jász-Plasztik tevékenységi köre szerteágazó, termékeik között találunk csomagolóanyagokat, vakolatot, festéket, hőszigetelő lemezeket, és sokunk autójában is az ő akkumulátoruk van.
Magyarországon és Romániában is gyártanak, és beszállítójuk több multinak is. Kasza Lajos és Kasza János unokatestvérek a 80-as években kezdtek fröccsöntéssel foglalkozni, előbbi ma is a cég ügyvezetője, de a vezetéshez a második generáció is csatlakozott.
Lecsengett a BIF nagy tőzsdei ralija. Járt az árfolyam 785 forinton is, de 2024-ben már csak 400 és 600 forint között mozgott. 2024 nyarán az addig tízszázalékos tulajdonos MBH Bank kiszállt a BIF-ből, de nem derült ki, hogy kinek és milyen árfolyamon adták el a részvényeket. A BIF irodaépületekből, szállodákból, parkolóházakból és luxusingatlanokból álló portfóliót menedzsel, az igazgatóságot Ungár Anna, Schmidt Mária lánya vezeti.
A bérbevételek több mint egymilliárd forinttal nőttek, mint beszámolójukban írják, részben az áremelések és indexálások miatt. A céghez tartozik a budapesti Üllői úti BIF Tower Irodaház, az Óbuda–Békásmegyeren épülő Harsánylejtő Projekt néven futó lakóparknegyed, valamint a nagy múltú Városmajor Posta átalakítása is, oda irodaházat és hétszintes parkolóházat is építenek. A tőzsdén forgó BIF 64 százaléka a Schmidt-Ungár család vagyonkezelőjének tulajdonában van, ezen keresztül 2024-ben közel hatmilliárd forintot vettek fel a tulajdonosok, Schmidt Mária és két gyereke.
Jelentősen csökkent a Varga család építőipari holdingjának árbevétele, 2024-ben 188,5 milliárd forintot könyveltek el, ami húsz százalékos csökkenésnek felel meg. Javultak viszont az exportszámok, a bevételből már 21 milliárd forint jött külpiacokról, jelen vannak Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Németországban is. Itthon a cégcsoport egyik leányvállalata 2,3 milliárd forintért kezdett gurulóút-felújításba idén nyáron a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tizenhétezer négyzetméternyi területén.
A KÉSZ csoport több mint negyven éve gmk-ként kezdte a működését, majd kisszövetkezetté alakultak. A rendszerváltás után, 1991-ben jegyezték be a Könnyűszerkezet-építő és Szolgáltató Kft.-t, azaz a KÉSZ-t. A felhalmozott vagyon és a cég sorsáról családi alkotmányt fogalmaztak, ami kimondja, hogy a kedvezményezettek hétköznapi mértékű járadékot kapnak, és a cégben csak akkor juthatnak pozícióhoz, ha előtte végigjárják a szamárlétrát.
Az orvosdiagnosztikai berendezéseket fejlesztő és gyártó 77 Elektronika Kft. négymilliárd forintos, teljesen saját forrásból finanszírozott beruházást indított Budapesten: egy helyre költöztetik a teljes budapesti gyártókapacitást, és technológiai korszerűsítés is zajlik. Az új egység a Fehérvári úti telephelyen jön létre nyolcezer négyzetméteren, ez a korábbi gyártóbázis több mint két és félszerese.
A Zettwitz család évtizedek óta orvosszakmai etalonnak számító mérőműszereket gyárt, a világ száz országába exportálnak. 2024-es számaik enyhe növekedést mutattak, az évet 3,4 milliárd forint adózott eredménnyel zárták. A cégcsoport rendszerint visszaforgatja bevételeinek hat-hét százalékát kutatás-fejlesztésre.
A Sánta család tulajdonrésze 72,5 százalékra nőtt a Continental Dohányipari csoportot tulajdonló cégben, miután a harmadik generáció tagjai tulajdonrészt szereztek a Ventas Kft.-ben. A cégcsoporthoz tartozik a sátoraljaújhelyi dohánygyár, a nemzeti dohányboltok ellátásának állami koncesszióját tulajdonló Országos Dohányboltellátó Kft., valamint a szolnoki Dofer Dohányfermentáló Zrt. Leányvállalatok működnek Olaszországban, Németországban, Romániában és Szlovákiában is, a csoport exportbevétele nő, 2024-ben meghaladta a 24 milliárd forintot. A teljes árbevétel hétmilliárdos növekedéssel 84 milliárd forint lett.
A család a dohánytermék-kiskereskedelem átszervezésének egyik nagy nyertese volt 2013-ban, a BAT dohányipari konszernnel elnyert állami koncesszió tíz év alatt összesen ötvenöt milliárd forint hasznot termelt a tulajdonosoknak. Az államkasszába összesen 36,5 milliárd forint koncessziós díjat fizettek be. Sánta János interjút adott a Forbesnak (50. oldal), amiben a család jól dokumentált kormányzati kapcsolatairól is kérdeztük.
A Lévai család étrend-kiegészítőket és funkcionális élelmiszereket gyártó cégcsoportja az infláció és a kiskereskedelem lejtmenete miatt vásárlóerő-csökkenésre és stagnálásra számított. A szállítások lelassultak, és számos alapanyag megdrágult, köztük a fehérjepor is, de a várakozásokat felülmúlva megdöntötték 2023-as rekordjukat, és 93,7 milliárd forintos árbevétellel zárták 2024-et.
Javult a jövedelmezőség, huszonöt új terméket dobtak piacra, és már 103 országban vannak jelen, a spanyol, francia, szlovák, román, izraeli és lengyel piacokon két számjegyű növekményt értek el. Éves beszámolójukban azt írják, hogy sikerük főként célzott beruházásaiknak, az automatizációnak és a tőkelekötéseknek köszönhető.
2024 év végéig kilencmilliárd forintot költöttek beruházásokra és innovációra, szadai üzemükben nemrég évente 55 millió darab komplex proteinszelet előállítására alkalmas gyártósort adtak át. Az év egyik legnagyobb marketingdobása is hozzájuk köthető, többéves partnerséget kötöttek az FC Barcelonával, ők látják el a férfi és a női első csapatot sport- és táplálékkiegészítő termékekkel.
Bige László cégcsoportja kiesett a százmilliárdos mezőnyből, miután még mindig nem sikerült kitörniük az évek óta tartó eladósodottsági spirálból. A 2013-as kétszázmillió eurós kötvénykibocsátás következményei a 2025. májusi lejárati határidő után ott tartanak, hogy a Nitrogénművek feszített tárgyalásokon ismét megállapodott kötvényesei nagy részével a futamidő meghosszabbításáról 2028. június 30-ig. A fedezetre azonban a cég egyes fontos eszközeit, bankszámláit, követeléseit, készleteit, sőt egyes leányvállalatok részvényeit is fel kellett tennie. A megállapodással levegőhöz jutott a cégcsoport, azonban a hosszú távú megoldásra ez még nem lesz elég.
A Nitrogénművek problémáit a makrogazdasági környezet, az olcsó versenytársak és a magas hazai adók is tetézik. Augusztusban péti gyáruk nem kapott újraindulási engedélyt a kormányhivataltól, az indoklás szerint azért, mert nem felelt meg az előírásoknak. A műtrágyagyártás fő alapanyaga, a földgáz ismételten drágult tavaly, és a szén-dioxid-kibocsátásra is igen magas adót fizet a cég, csak 2024-ben például 12,3 milliárd forintot. Az adózási gyakorlatot meg is támadták az Európai Unió Bíróságán.
Érzi a csökkenő keresletet, mégis mérsékelten nőni tudott a magyar szeszesital-piac legnagyobb szereplője, így 24 milliárd forintos árbevétellel zárta 2024-et. A Zwack papírjait tőzsdén jegyzik, és míg tavalyi listánk összeállításakor 24 ezer forint körül forgott egy részvény, most 33 ezer forint körül jár. Átlag felett nőtt az Unicum és a Kalumba márkák árbevétele, 2024 év végén részlegesen bevezettek egy új ízt, valamint piacra léptek a luxuskategóriás Unicum Trezor XO-val. Utóbbinál az érdeklődés olyan nagy volt, hogy az egy évre rendelkezésre álló készletet pár nap alatt értékesítették.
Exportjuk tizenöt százalékkal nőtt, és a jövőben célzott imázskampányokkal szeretnék erősíteni a külpiaci jelenlétet addig, hogy az árbevétel legalább tizenöt százaléka külföldről jöjjön. A cég 2025. január 1-től átlagosan 4,7 százalékot emelt az árain, amit éves beszámolójukban a jövedéki adó emelésével és a növekvő alapanyag- és beszerzési költségekkel indokoltak. A 185 éves céget a hatodik generációt képviselő Zwack Sándor és Zwack Izabella vezetik.
*A Zwack Unicum Nyrt. 50 százalék fölötti részesedését a magyar Zwack és a német Underberg család közösen tulajdonolja, konszenzussal gyakorolják jogaikat. Tekintettel a márka több évszázados magyar és családi jellegű gyökerére, valamint a Zwack család befolyására a cég ügyeiben, az előző évekhez hasonlóan idén is családi cégnek tekintjük.
A cégcsoport leginkább épületgépészeti és fürdőszoba-szakáruházairól ismerős, de vannak autókereskedéseik, valamint komoly szereplők a malom- és tejiparban is. 1993 óta hat malommal őrölnek az Alföldön, tíz országba exportálnak, és háromszázezer tonna az éves kapacitásuk. A tervek szerint év végén átadják Magyarország első bulgurüzemét, és új malom is épül Karcagon. Az épületgépészeti üzletág elsősorban a magyar piacon erős, 57 milliárdos árbevételük 99 százaléka jött a hazai piacról.
Az egyik legnagyobb múltú magyar családi vállalat autóalkatrész-kereskedő üzleteit az ország legeldugottabb szegletein is megtalálni. 2001 óta Romániában és Szlovákiában is nyitottak boltokat. Több mint nyolcszáz beszállítótól hatmillió darabot meghaladó raktárkészletük van, kilencvenháromezer négyzetméter üzemi területen. Árbevételük 80,6-ról 88 milliárd forintra, adózott eredményük hatról nyolcmilliárdra nőtt 2024-ben. A tulajdonos testvérpár kerüli a nyilvánosságot.
A tulajdonos testvérpár, Kenyeres Zoltán és Imre évek óta távol maradnak a reflektorfénytől, a Mogyi Kft. ennek ellenére egyre csak fejlődik. 2024-ben nyolcmilliárdot javítottak az árbevételükön, ami így 57 milliárd forintra nőtt, az adózott eredmény ennél mérsékeltebben, egymilliárddal, 6,4 milliárd forintra nőtt. A cég öt termelő- és raktározóüzemet működtet az országban, mindegyikben van laboratórium.
Kenyeres Zoltánnak van egy új vállalkozása is, a Kenyeres Birtok organikus, extenzív szürkemarhatartással, feldolgozással foglalkozik és streetfoodhálózatot épít. Egyelőre Baján, Cegléden, Szombathelyen és Kecskeméten van egységük.
Szabados Márk, a cég ügyvezető igazgatója – aki csomagoló diákként kezdett a Mogyinál – 2024-ben megkapta a Menedzserszövetségtől az Év Fiatal Menedzsere Díjat.
Hulladékkereskedelemmel, -feldolgozással, -hasznosítással veszélyeshulladék-kezeléssel és -szállítással foglalkoznak, hozzájuk tartozik az ország 28 MÉH-telepe is. Telephelyeiken több mint 600 ezer tonna újrahasznosítható hulladék fordul meg évente. Amikor a Mohu Zrt. harmincöt évre megkapta az országos hulladékkezelés koncesszióját, az Alcufer piaci súlyát kihasználva elsők között egyezett meg a Mol-leánnyal. Emellett ők látják el a hulladékkezelési feladatokat többek között az esztergomi Suzuki-gyárban és a Rába Járműipari Holdingban is.
2023-ról 2024-re minden mutatójuk nagyot nőtt, adózott eredményben dupláztak, és az export már hatvan százalékát tette ki a 85 milliárdos árbevételnek. Az alapító Horváth Ferenc halála óta két fia, Ferenc és Ernő vezetik céget.
A cég története 1989-ben indult, amikor a Budapesti Műszaki Egyetemen pályázatot írtak ki egy karakterfelismerő szoftver fejlesztésére, és a Kertész testvérek ötlete vitte el az első díjat. A távfűtéses lakások egyedi fogyasztásmérőinek állását a lakók kézzel töltötték ki, és az általuk fejlesztett – a kézírást értelmezni tudó – leolvasó hozta az első megrendeléseket.
1994-ben ők készítették a világ első rendszámtábla- leolvasó készülékét is. Az ARH termékeit már legalább száz országban használják, rendszám-, okmány- és konténerkód-olvasó berendezéseik Chilétől Tajvanig, Izlandtól Új-Zélandig mindenütt megtalálhatók. 2013-ban ők kapták meg az e-útdíj-rendszer kifejlesztésének lehetőségét, és részt vettek a mobilparkolás fejlesztésében és a rendőrségi mobil traffipaxok szállításában is.
Csaknem száz hektáron terül el Magyarország legnagyobb logisztikai parkja, és 210 ezer négyzetméter bérbe adható felületével gyakorlatilag teljes kapacitáson működik. Tíz százalékán vasút, húsz százalékán konténerterminál működik, legnagyobb részét a BILK Logisztikai Zrt. hasznosítja.
A Csepeli Szabadkikötő révén a vízi, a Liszt Ferenc repülőtéren keresztül a légi szállítás is könnyen megoldható. Wáberer György a 2000-es évek elején kezdte zöldmezős beruházásban fejleszteni a logisztikai parkot, azóta a céget lánya, Wáberer Lívia vezeti.
A 90-es évek elején Ikarus buszok exportjával indultak, mára a Kravtex a legnagyobb magyar buszgyártóvá nőtt. Ma is a Volán a legjelentősebb megrendelőjük, augusztusban egyedüli ajánlattevőként ők nyerték a 869 darab buszra vonatkozó, 73,9 milliárd forintos tenderét. Nagyban függnek a hazai piactól, árbevételük túlnyomó része belföldi értékesítésből jön.
2024-ben a Kravtex fejlesztette és gyártotta az első magyar gyártású elektromos csuklós buszt, Krankovics István ügyvezető akkor azt mondta, készen állnak a szériagyártásra is. A buszgyártás mellett a csoport a mezőgazdaságban is aktív a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt.-vel, valamint a személyszállításban is érdekeltek a Panoráma Tourist Kft.-vel.
A csoport kis- és nagy nagyhaszongépjárművek bérbeadásával, szervizelésével foglalkozik, a furgontól a teherautón át a kukásautóig. Magyarországon piacvezetők, és jelen vannak a szlovákiai Szencenben, Prágában, Brnóban, illetve Belgrádban is. Az európai bővítést franchise-rendszerük alapozta meg. A Delta-Truck Kft. mint anyacég kizárólagos importőre a Ford Trucksnak, de számos más márkát is forgalmaznak.
Nyáron a Viarent Haszonjárművek Magyarországi Kft. megvásárolta az MHC Mobility magyarországi fióktelepének haszongépjárművekből álló flottáját és az ezekre a járművekre kötött bérleti szerződéseket, ezzel forgalmuk akár kétharmadával is nőhet.
Évtizedes tapasztalatuk van innovatív állatgyógyászati termékek kifejlesztésében, törzskönyveztetésében és piaci bevezetésében, de az elején állatvitaminokkal kezdték. Negyven országba exportálnak, az európai uniós országokon kívül ott vannak Kanadában, Vietnámban, Kazahsztánban és Szaúd-Arábiában is. 2024-ben tizenegymilliárd forintos árbevételükből 9,6 milliárd jött külpiacokról. Idén tavasszal állatgyógyászati hatóanyagok biológiai hasznosulásának javítását célzó fejlesztésre nyertek 450 millió forint állami támogatást a BME konzorciumával.
Az Ecofamily (korábban EuroFamily) lánc mögött álló cég egy ajkai vegyesbolttal indult, 2008-ban egy veszprémi üzlet hozta meg az áttörést. Ma már 67 üzletből és forgalmas webshopból álló országos hálózatuk van másfél ezer munkavállalóval. Növekedésük szinte egyedülálló a külföldi multik és diszkontláncok uralta kiskereskedelmi piacon, árbevétel alapján az első tíz között vannak a magyarországi kiskereskedelmi láncok között. 2023-ban lépték át először a százmilliárdos árbevételt, ezt tavaly tovább növelték 111 milliárd forintra, adózott eredményük aránya azonban kicsit romlott. Az új egységek nyitása azért nem áll meg, hamarosan Komárom-Esztergomban és Hajdú-Biharban is indul új bolt.
Módszertan
Kik kerülnek fel a listára?
Tizenegyedszer állítjuk össze a legértékesebb családi cégek listáját. Családinak vettük azokat a cégeket, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között vérségi rokonság van (tehát a házastársak által tulajdonolt vállalkozásokat, ha más rokon nem tagja a menedzsmentnek, nem vettük számításba). A tulajdonviszonyokat tekintve legalább ötven százaléknak kell egy család kezében lennie.
Hogyan számolunk?
A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, EBITDA-alapon számoltunk, leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat szerint az EBITDA-t felszoroztuk egy iparági szorzóval. Itt Aswath Damodarannak, a New York University professzorának listájából indultunk ki, de hazai cégértékelési szakemberekkel és régiós testvérlapjainkkal együtt a szorzókat a régióra, illetve a magyar piacra szabtuk, ahol szükséges volt. Az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát.
A 2023-as lista óta a módszertant azzal frissítettük, hogy a legfrissebb EBITDA helyett az elmúlt három év EBITDA-jának átlaga alapján számoljuk ki a becsült cégértéket. Ennek az az oka, hogy több általunk megkérdezett M&A tanácsadó szerint az elmúlt időszak inflációs környezetében a piac is így árazza a magyar vállalatokat, az utóbbi hónapokban minden potenciális felvásárló, ha ajánlatot tesz, az elmúlt évek EBITDA-jának átlaga alapján áraz.
Nem termelő cégeknél (azaz például pénzügyi szolgáltatóknál, ingatlanfejlesztőknél) is az amerikai anyalap útmutatása alapján járunk el: itt a vállalkozásban felhalmozott értékből – leginkább az eszközökből – indulunk ki, és az összes kötelezettséget levonjuk.
Szintén az amerikai Forbes módszertanát követve, valamint magyar M&A tanácsadókkal egyeztetve egységesen tíz százalék likviditási diszkontot alkalmazunk a privát cégekre. Ennek az az oka, hogy ezek a társaságok kevésbé likvidek, mint a tőzsdei cégek, eladásuk az egyre inkább jellemző hatósági engedélyeztetési eljárások miatt költségesebb is.
Az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett vagy állami koncessziókat tulajdonló cégeket eszközalapon, tehát jelentősen diszkontált árazás mellett értékeltük. Az állami kitettséget az elmúlt három év közbeszerzésen elnyert megbízásainak összege alapján vizsgáltuk. Ahol ez elérte a legfrissebb éves árbevétel legalább nyolcvan százalékát, ott nem tartottuk indokoltnak a piaci, EBITDA-alapú megközelítést, mivel a pénztermelő képesség nagyban függ az állammal kötött szerződésektől. Ugyanígy vizsgáltuk a tendergyőztesek alvállalkozóit is.
Milyen adatokat használunk?
Publikusan elérhető információkból dolgoztunk, a cégek értékelésénél a nyilvánosan elérhető legfrissebb (2024-es üzleti év, illetve az EBITDA-átlagolás miatt az azt megelőző két év) adataiból indultunk ki. Ahol lehetett, konszolidált adatokat használtunk, ahol ilyen nem volt, magunk konszolidáltunk az elérhető adatok alapján. Tőzsdei cégeknél az augusztus 18-ai kapitalizációt vettük figyelembe, a becsléseinket ekkor zártuk.
A munkánkat az Opten és a Dun & Bradstreet céginformáció-szolgáltatók, valamint az Ingatlan.com adatai és kimutatásai segítették, a cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot. Jogi ügyekben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőivel dolgozunk.
