Tovább nő a globális ellátás bizonytalansága, miután újabb támadások érték a Közel-Kelet stratégiai energetikai infrastruktúráját.
Mi történt? Az olaj- és gázárak jelentősen emelkedtek csütörtökön, miután az Irán dél-parsi gázmezőjének támadása után a katari Ras Laffan LNG tároló és elosztó is célponttá vált. A Ras Laffanban keletkezett károk várhatóan 3–5 évig csökkentik az LNG-termelést mintegy 12,8 millió tonnával, miközben Katar a világ LNG-termelésének ötödét adja, írja a BBC.
Gyors hatás. A piaci reakció azonnali volt: a Brent hordónként 108 dollár fölé emelkedett, a gáz ára pedig 11,3 százalékkal nőtt egyetlen nap alatt, miközben a tőzsdék, köztük a FTSE 100, a Nikkei és a frankfurti index is visszaestek. A kötvényhozamok is emelkedtek, jelezve a befektetők aggodalmát a gazdasági turbulencia és a várható infláció miatt.
Háttér. Szakértők szerint a Ras Laffanban kieső gázszállítást nehéz lesz gyorsan pótolni, ami hosszú távon az árak további emelkedéséhez vezethet. A konfliktus hatásai nemcsak az energiaiparra, hanem a globális élelmiszerellátásra és a gazdasági növekedésre is kiterjedhetnek: a WTO előrejelzése szerint az idei globális árukereskedelem növekedése a korábbi 4,6 százalékról akár 1,4 százalékra csökkenhet a magas energiaárak tartós fennmaradása esetén. A nemzetközi közösség próbál lépéseket tenni az ellátás biztosítására, például a szankciók felfüggesztésével vagy az olajtartalékok felszabadításával, de a bizonytalanság továbbra is fennáll, miközben Irán a hazai energiaellátás védelmében korlátozza a gázexportot is.
