Az elmúlt 5 hónapban nagyon belehúzott a román tőzsde, de mi várható a következő időszakban?
Új csúcsra ért a román tőzsde: részvényindexe, a BET – amely a 20 legnagyobb likviditású és piaci kapitalizációjú cég papírjait tartalmazza – idén 28,8 százalékot emelkedett. Ez önmagában nem kirívó teljesítmény, mivel a lengyel WIG20, és a magyar BUX is emelkedett 27,9, illetve 25,9 százalékot. Ami érdekessé teszi a román sztorit, az az, hogy az emelkedés egy az egyben május vége óta, vagyis kevesebb mint öt hónap alatt jött össze. Előtte gyakorlatilag egy éven keresztül stagnált a piac a politikai bizonytalanságok miatt. A májusi elnökválasztáson így nemcsak a nyugatbarát erők, de a befektetők is nagyot nyertek. A kérdéseket az Accorde Alapkezelő szakértőivel Gyurcsik Attilával, és Szőnyi Dáviddal beszéltük át.
Megjelent a Forbes legfrissebb listája a leggazdagabb magyarokról! A listát itt böngészheted.
Az energiarár-robbanás nyertese
„A román alapunk 2017-ben indult, azóta az ügyfelek háromszoroztak a pénzükkel. Az orosz-ukrán háborút követő időszakban felülteljesített a román tőzsde, ami alapvetően hatalmas nyertese volt az háború kitörését követő energiaár-emelkedésnek”
– mondja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, és az Accorde Első Román Részvényalap kezelője.
Tavaly szeptember elejére éves szinten 40 százalékot emelkedett a BET, ezzel bőven verte a WIG20-at és a BUX-ot is. Sőt, a Bloomberg által vizsgált 90 index között is az első ötben volt. Hogy miért? A BET-ben túlnyomórészt energetikai vállalatok vannak, az OMV Petrom olajvállalat nagyjából 19, a Hidroelectrica villamosenergia-szolgáltató 12, a Romgaz gázipari vállalat 11, a szintén gázipari szereplő Transgaz pedig 6 százalékos súllyal szerepel. Ezek az energiaipari szereplők adják az index majdnem felét, de kisebb súllyal vannak további szereplők is, amelyek a szektorban tevékenykednek.
Fontos mozgatórugó még a Banca Transilvania teljesítménye. A BET legnagyobb szeletét, több mint 19 százalékát adja, és szintén szárnyal az árfolyama: május óta 25, az utóbbi két évben 71 százalékot emelkedett. Gyurcsik Attila szerint a román bankszektor egésze szépen nőtt, piacvezetőként pedig a Banca Transilvania ezen felül is jól hasznosította a felesleges tőkéjét, és jó akvizíciókkal tudott növekedni. Idén év elején például megvásárolta az OTP romániai leányvállalatát.
Politikai bizonytalanság és régiós lemaradás
Az emelkedésnek tavaly szeptemberben vége szakadt, és idén májusig csak oldalazott az index. „A román piacon szeptember óta kivárás volt azzal kapcsolatban, hogy mi is lesz a választásokon. Eközben viszont a régiós indexek szárnyaltak, most ezt a lemaradást hozza vissza a piac” – mondja Gyurcsik Attila.
Az elnökválasztás első fordulóját Calin Georgescu nyerte. Meglepetésre, hiszen az oroszbarát szélsőjobboldali politikus nem rendelkezett saját párttal, és nagyrészt a TikTok-on kampányolt. Volt esélye arra is, hogy megnyerje a második fordulót, idáig viszont nem jutottunk el, a román alkotmánybíróság törölte az eredményt, és elrendelte a választás megismétlését. A döntés azután született meg, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapította, a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta.
A politikai bizonytalanság csak tovább nőtt a májusban megismételt választásokig: az ellenzéki pártok fel akarták függeszteni az előző államfőt, májusban lemondott a miniszterelnök, de a központi választási iroda formai és alkotmányos kifogásokra hivatkozva el is tiltotta az indulástól Georgescu-t. Ezután George Simion lett a román szélsőjobb közös jelöltje, aki bár az első fordulót megnyerte, a másodikban már kikapott Nicusor Dan akkori bukaresti főpolgármestertől.
A piac már másnap díjazta a nyugatbarát fordulatot, hiszen május 19-én 4 százalékot emelkedett a BET, azóta pedig igyekszik behozni az eddigi lemaradását. Ehhez még hozzátartozik, hogy új kormány is alakult Romániában.
Calin Georgescu, az elnökválasztásból kizárt jelölt. Fotó: Calin Georgescu Facebook oldala
Hiány és megszorítások
Románia 2024-ben az EU legmagasabb GDP-arányos költségvetési hiányát hozta össze a maga 9,3 százalékával, ez egyébként a sorban második lengyelek 6,6 százalékánál is jóval magasabb.
Az elszálló költségvetés egyik fontos oka az úgynevezett áfarés mértéke. Az áfarés nagyon leegyszerűsítve azt mutatja meg, mennyi áfát nem tudott valamilyen oknál fogva beszedni az állam, pedig a termékek vagy szolgáltatások értékesítése után be kellett volna. Minél kisebb az áfarés, annál jobban működik az adott adórendszer, annál kevesebb az adócsalás. A legutóbbi 2022-es adatok alapján a román gazdaságban 30,6 százalékos volt az áfarés. Az EU-s átlag nagyjából 7 százalék, a magyar érték 2,3 százalék volt, és a második Máltán is csak 25,9 százalék.
A hiányt a kormány drasztikus megszorításokkal próbálja orvosolni. Az első ilyen csomag augusztus elsején lépett hatályba, benne az áfa és a jövedéki adó emelésével, és a közszférát érintő kiadások visszaszorításával. A lépések jelentős társadalmi ellenállással találkoztak, az állami alkalmazottak sztrájkkal fenyegettek, és az ellenzék is bizalmatlansági indítványokkal bombázza a kormányt.
Pedig gazdaságilag mindenképp szükség van a lépésekre, nélkülük Románia az államcsődöt kockáztatta volna Ilie Bolojan miniszterelnök szerint.
A hatásuk is látszik már, ugyanis bár a három nagy hitelminősítő mindegyikénél negatív kilátással, és a bóvli felett egyetlen szinttel szerepel a román gazdaság, leminősítésre sem az Accorde Alapkezelő szakértői, sem a piac nem számít, pont az említett megszorítási csomag miatt.
Múlt heti hír, hogy az Európai Bizottsággal is sikerült megállapodni az idei hiánycélról, ami így a GDP 8,4 százalékát teheti ki, és 2026-ra valamivel 6 százalék fölött alakulhat. Ez még mindig meghaladja az EU 3 százalékos korlátját, de Szőnyi Dávid, az Accorde junior portfóliómenedzsere szerint a fiskális konszolidáció ezen szakaszában a költségvetési hiány helyett fontosabb a nettó kiadások növekedését nézni. „Ebben a tekintetben a 2024-es 19,9 százalékos ütem az idei évben 2,8 százalékra lassulhat, amely elképesztő mértékű kiadáskontrollról árulkodik. Pontosan ez volt az oka annak, hogy végül sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal.”
Fotó: Nicusor Dan Facebook oldala
Fontos még kiemelni az euróárfolyamot. A román lej euróval szembeni árfolyama nem mozog teljesen szabadon, a jegybank úgynevezett irányított, vagy másnéven piszkos lebegtetési rezsimet működtet, vagyis csak akkor avatkozik be az árfolyam alakulásába, ha szélsőséges ingadozásokat észlel.
Az árfolyam elengedésének megvan a maga kockázata, egy hirtelen gyengülés megdobná az importált inflációt, ami augusztusban már majdnem 10 százalékra ugrott éves szinten.
A megugró infláció befolyásolja a kamatpolitikát is. „Az ugrás főleg az adóemeléseknek köszönhető, és mivel az infláció továbbra is a jegybanki cél fölött maradhat, a piac nem számít arra, hogy a jegybank kamatot vág. A jelenlegi 6,5 százalékos szint maradhat a következő hónapokban, de akár a következő negyedévekben is” – magyarázza Szőnyi Dávid.
Visszatérve az erős lejre, van, aki nem örül neki: az exportáló vállalatoknak már kifejezetten káros.
A beruházásbarát környezet a növekedés alapja
„A hosszútávú növekedés nem látszik, hogy sérülne a megszorításokkal, sőt, a költségvetés konszolidációjára szükség is van, a magas hiány sok befektetőt távol tart a piactól”
– mondja Gyurcsik Attila arról, milyen teljesítményre számíthatunk a román tőzsdétől a továbbiakban.
A megszorítások bár a tőzsdei vállalatoknak is kiadást jelentenek, közvetve, és közvetlenül is – a bankszektor forgalmi adóját például 4 százalékra növelték –, de a beruházásbarát környezet a hosszútávú növekedés alapja, ez pedig megvan a román gazdaságban jelenleg. Az európai uniós források zavartalanul érkeznek, az Európai Bizottság is áldását adta a kormány programjára, és a hitelminősítők oldaláról sem várható negatív meglepetés.
Forrás: Tradingview
A BET magját adó energiavállalatoknak az is kedvező, hogy az eddigi ársapkák a lakossági fogyasztók energiavásárlásaira vonatkozóan lassan eltűnnek.
Romániában négy és fél évig voltak érvényben a magyar rezsicsökkentéshez sok szempontból hasonló hatósági árkorlátozások, júniusban viszont döntött a kormány: a villamosenergiát már idén júliustól, a gázt pedig jövő márciustól a piaci áron kapják majd a háztartások.
A román tőzsde szempontjából fontos Banca Transilvania-val kapcsolatban is bizakodóak az elemzők, a román bankszektorban ugyanis bőven van tere a növekedésnek.
Az energiaszolgáltatókban, az OMV kivételével, a fő tulajdonos az állam, általában 70-80 százalékos részesedéssel. Ahhoz, hogy irányítsa ezeket a vállalatokat, nincs szüksége ekkora részre, így arról is felröppentek hírek, hogy esetleg értékesíthet a tőzsdén jegyzett energiavállalatokban meglévő tulajdonrészéből. Ez szintén felfelé tolta az árfolyamokat, hiszen megerősíti a piacot abban, hogy a kormány betartja a korábbi ígéreteit, és növelné az állami cégek hatékonyságát és átláthatóságát. Ezzel kapcsolatban Gyurcsik Attila nem túl optimista: „az ötlet gazdasági szempontból logikus, de a jelenlegi politikai környezetben nem sok esélyt látok rá. A szélsőjobb a privatizációban valószínűleg az állami vagyon elherdálását látná.”
