Ha kifut az utolsónak tűnő gigantikus állami hátszéllöket, ugyan mitől emelkedne tovább az amúgy is túlértékelt lakáspiac? Adjunk el, amikor jönnek az Otthon Start-os, nem túl árérzékeny vevők? Ács világa.
Surányi. Bajnai. Péterffy. A pénz egyenlő a szabadsággal? Gyere el a Forbes Money Summitra október 14-én!
Természetesen beindult a tippverseny, hogy mennyire löki még feljebb az ingatlanárakat a 3 százalékos Otthon Start, már csak azért is, mert súlyosan átpolitizálódott a kérdés. A piaci vélekedések az 5 és 20 százalék közti széles sávban szóródnak, a jegybank is mondott egy merész 10–20-at arra az esetre, ha nem pörög fel gyorsan az újlakásépítés. Persze a kormányzati narratívába nem illik az, hogy lakhatássegítés szempontjából az egész program a többségnek pont semmit se ér, ha elszállnak az árak, blöffölik hát lelkesen a nagy nullát.
Amit eddig látunk, az alapvetően papírforma. Hatalmas ugrás a keresleti oldalon, megemelt kínálati árak az eladók részéről. Az biztosnak látszik, hogy aki gyorsan lépett és megkötött előszerződéssel a zsebében sétált be szeptember elején a hitelt igényelni, az rövid távon jól jár. Pár hónapig biztos eltart, amíg jön a tömeg, rábukhatnak a magasabb áron kínált lakásokra is, aki bizsergető majdnem-ingyenpénzt érez a zsebében, kevésbé árérzékeny.
A következő hetekben jönnek majd az olyan bukták, hogy nem adja a bank a hitelt, vagy csak nagyobb önrész mellett. Lesznek, akik így kiesnek a vételi oldalról, de a többség valószínűleg áthidalja a lyukat más forrásból, a kereslet pár hónapig fenn marad. Persze, fogalmam nincs, hogy meddig tolják fel az árakat a vevők, de ha valakinél nem az ott lakás, hanem kiadás, befektetés a cél, én már nem kezdenék ma hitel- és lakáskergetésbe.
Ahhoz, hogy befektetési céllal kijöjjön a matek, vagyis mondjuk 5–10 éves időtávon megverjük a 7 százalékos éves állampapírhozamot, kevés, hogy jóval piac kamatszint alatti a finanszírozási költség és a jelenlegi albérletárakon ki tudjuk adni a kérót. Kellene legalább évi 3-4 százalékos áremelkedés is az ingatlanpiacon. Ez az, amiben egyre kevésbé hiszek.
Attól, hogy eddig megvolt, még nem biztos, hogy így marad a következő sok évre is. Sok tényező mozgatja az árakat, de az eddigi fő felhajtóerő szinte teljesen eltűnik. Az hagyján, hogy eleve túlértékelt a lakáspiac, meg az eddigi erőteljes reálbérnövekedés is összemegy, de az Otthon Start után szinte biztosan leáll az eddigi erős hátszél: az állami támogatás.
Ez a 3 százalékos hitel egy politikai termék, része a választás előtti osztogatásnak. Most mindenki rohan felvenni, mert egyértelmű, hogy a választásig tuti kitart, de hogy utána mi lesz? Megszűnik, vagy kiherélik, tök mindegy, döglődő gazdaságban nem lesz rá tartósan költségvetési forrás. Most még löki az árakat fel, ki tudja, mennyivel, de mitől lenne folytatás? Évek óta nagyrészt az állami támogatások fűtik a piacot, ha ez évekre szublimál, inkább a pangás, stagnálás lehet jellemző. Persze, ha varázsütésre beesik a sokszor elhalasztott vágyálom, a repülőrajt, akkor ez változhat, de egyszerűen nem látom, mi tudná még tartani 2026-tól a kraftot a lakáspiacban.
Ilyenkor inkább eladni jó – persze, szigorúan ha valakinek van befektetési célú ingatlana. Ha a következő hónapokban mindent felszívnak a 3 százalékos vevők, hadd vigyék jó drágán! A kockázat- és maceramentes állampapír 7 százaléka egy darabig fennmaradhat, és mivel az infláció idén 4,5 százalék felett lesz és jövőre is várhatóan csak egy kicsivel alatta, ez nem rossz ajánlat.
