Az Evergrande egykor Kína legnagyobb ingatlanfejlesztőjeként a gazdasági csoda szimbóluma volt, de aztán összerogyott a felhalmozott adósságok alatt. Részvényeit levették a hongkongi tőzsdéről, vagyonát felszámolják. Trump vámjai, az eladósodott önkormányzatok, a gyenge belső fogyasztás, a munkanélküliség és az elöregedő társadalom külön-külön is gondot okoznak, de a kínai gazdaságnak a legnagyobb pofont az Evergrande összeomlása adta.
Több mint tizenöt év kereskedés után a kínai ingatlanóriás Evergrande részvényeit levették a hongkongi tőzsdéről. Az Evergrande egykor Kína legnagyobb ingatlancége volt, 50 milliárd dolláros (17 ezer milliárd forintos) tőzsdei értékkel.
Ma már leginkább arról ismert, hogy központi szerepe volt a világ második legnagyobb gazdaságának válságában. Az, hogy kivezették a céget a hongkongi tőzsdéről, lényegében megpecsételte a vállalat sorsát, a szakértők két dologban egyetértenek:
- a kivezetés elkerülhetetlen volt,
- és hogy innen nincs visszaút.
Hogyan zuhantak ilyen mélyre?
Néhány éve az Evergrande Group a kínai gazdasági csoda egyik ragyogó példája volt, a csoport alapítója és elnöke, Hui Ka Yan szerény vidéki körülmények közül emelkedett fel, és 2017-ben a Forbes listáján Ázsia leggazdagabb embere lett.
Vagyona azóta a 2017-es 45 milliárd dolláros becsült értékről kevesebb mint 1 milliárdra zuhant. Huit maga alá temette az összeomló Evergrande, 2024-ben például 6,5 millió dollárra bírságolták és örökre kitiltották a kínai tőkepiacról, mert cége 78 milliárd dollárral túlbecsülte a bevételeit. Ma pedig már a felszámolók azt vizsgálják, hogy a személyes vagyonából vissza lehet-e szerezni még valamit a hitelezők számára.
Fotó: Zomborácz Iván / Forbes
Az Evergrande az összeomlásakor 1300 projektet vitt 280 kínai városban, a hatalmas birodalomhoz pedig elektromosautó gyár mellett Kína legsikeresebb focicsapata is hozzá tartozott. A Guangzhou FC-t 2024-ben zárták ki a bajnokságból, miután nem tudta törleszteni az adósságait.
Az Evergrande 300 milliárd dollárnyi (több mint százezer milliárd forint) hitelből épült, így a világ legeladósodottabb ingatlanfejlesztőjeként tartják számon.
A cég hanyatlása 2020-ban kezdődött, amikor Peking új szabályokkal korlátozta a nagy fejlesztők hitelfelvételeit. Ahhoz, hogy az Evergrande fenn tudja tartani a működéséhez szükséges pénzáramlást, elkezdte jelentősen áron alul kínálni az ingatlanjait. Ez vezetett odáig, hogy hamarosan nem tudta a felvett hitelek kamatait fizetni és csődöt jelentett.
Évekig tartó jogi huzavona után a hongkongi legfelsőbb bíróság 2024 januárjában elrendelte a cég felszámolását, mivel az Evergrande nem tudott életképes tervet bemutatni a több milliárd dolláros külföldi tartozás rendezésére. A végzéssel felfüggesztették a cég részvényeinek a kereskedését, így várható volt, hogy ki fogják vezetni őket a tőzsdéről.
Mire idáig ért a történet, a cég elveszítette a tőzsdei értékének 99 százalékát. 2025 augusztusára nyilvánvalóvá vált, hogy semmilyen esély nincs a cég átalakítására és újraindítására.
Az Evergrande adóssága mintegy 45 milliárd dollár és eddig mindössze 255 millió dollárnyi eszközt értékesítettek a hitelezők kártalanítására. Innentől a legfőbb kérdés, hogy mely hitelezőket fizetik ki és mennyit kaphatnak a csődeljárás során.
Kína egyre súlyosabb problémái
Trump vámjai, az eladósodott önkormányzatok, a gyenge belső fogyasztás, a munkanélküliség és az elöregedő társadalom külön-külön is gondot okoznak, de a kínai gazdaságnak a legnagyobb pofont az Evergrande összeomlása adta, ami más ingatlanfejlesztőket is magával rántott.
Mostanra az elemzők egyetértenek abban, hogy az ingatlanpiac visszaesése rántotta be Kínában a gazdasági féket, és végső soron erre vezethető vissza a fogyasztás visszaesése is.
Az ingatlanválság azért különösen aggasztó, mert ez az ágazat tette ki a gazdaság harmadát és jelentette a helyi önkormányzatok fő bevételi forrásait.
A szektorban sok dolgozót elbocsátottak vagy sokkal alacsonyabb fizetéssel tarthatták csak meg a munkájukat. Emellett rengeteg háztartást is keményen érintett, ugyanis tömegek fektették ingatlanba vagyonukat. A lakásárak bő 30 százalékos csökkenése sok kínai család megtakarításait megvágta.
Fotó: Zomborácz Iván / Forbes
A kínai gazdaság növekedése körülbelül 5 százalékra lassult, amivel ugyan a legtöbb nyugati ország elégedett lenne, de Kínában, ami 2010-ben is évi tíz százalék feletti növekedést produkált, ez súlyos lassulást jelent.
Meddig tart a válság?
Az Evergrande bukásával közel sincs még vége a kínai ingatlanválságnak. Noha a címlapokon az Evergrande szerepel, az év elején a hongkongi bíróság felszámolási végzést adott ki a China South City Holdings ellen is, amely az Evergrande után a második legnagyobb ingatlanfejlesztő, ami csődbe ment. Eközben a legnagyobb rivális, a Country Garden 14 milliárd dollárnyi adósság elengedéséről tárgyal.
Az egész ingatlanszektor bajban van tehát, hiába tett a kormány lépéseket a piac stabilizálására, az elemzői várakozások szerint további fejlesztőcégek fognak összeomlani.
Fotó: Zomborácz Iván / Forbes
Sőt, a piaci számítások és várakozások alapján a valódi mélypontot két év múlva fogják elérni, addig az ingatlanárak tovább csökkennek. Peking pedig egyértelművé tette, hogy nem fogja megmenteni az ingatlanszektort, mert azzal csak még nagyobb kockázatvállalásra és felelőtlen gazdálkodásra ösztönöznék az amúgy is eladósodott iparágat.
Hiába volt az ingatlanpiac annak a fellendülésnek a motorja, amely Kínát a 126. helyről a világ második legnagyobb gazdaságává tette, Hszi Csin-ping elnök ma már az Egyesült Államokkal való versenyre és ezzel együtt új, csúcstechnológiai ágazatokra összpontosít: a megújuló energiára, elektromos autókra, robotikára és a mesterséges intelligenciára.
