A tőkevesztéstől megmenekült a jegybank, a forint gyengülése nem csak a realizált nyereségen, de az átértékelődésen keresztül is segített.
Mi történt? 2024-ben újabb 788,7 milliárd forintos veszteséget ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), írja a Portfolio. Két év alatt így már több mint 2500 milliárdos az MNB negatív mérlege.
Részletek. A 2023-as 1763,2 milliárd forintos veszteség után tavaly is tetemes, 788,7 milliárdos mínusz keletkezett az MNB-nél, derül ki a jegybank éves jelentéséből.
Ezzel az utolsó két évben érte el az MNB az elmúlt 15 év két legrosszabb eredményét.
Az nem újdonság, hogy a veszteség elsődleges oka a magas kamatkiadás, a negatív fordulat az elszálló inflációval és a felemelt kamatokkal volt párhuzamos.
Megint besegített a forint gyengülése. A kamateredmény mellett évek óta megszokhattuk, hogy egy másik fő tétele van a jegybanki gazdálkodásnak, ez pedig a devizatartalékon elért eredmény. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MNB folyamatosan nyereséget könyvel el a devizatartalék átváltásán, vagyis akkor, amikor többnyire az államnak ad el devizát.
December végén például ez az átlagos bekerülési árfolyam 374,76-nál állt szemben a 410-es aktuális piaci árfolyammal. Vagyis ezekkel az adatokkal számolva minden egy eurónyi összeg átváltása mintegy 35 forintos realizált nyereséget okoz a jegybanknak.
Mekkora ez a 2500 milliárdos veszteség? Ha a korábbi évekből indulunk ki, akkor 2013-2020 között nyolc év alatt nagyjából 800 milliárd forint volt a nyereség, vagyis nagy eséllyel hosszú évekig, vagy akár évtizedekig is eltarthat a negatív tőke ledolgozása.
Spórol az MNB. Varga Mihály első intézkedései a spórolásról szóltak. Megszüntette az alapítványi rendszert, eladott balatoni ingatlanokat, az MNB-ben dolgozók létszámát pedig jelentősen lecsökkentette.
