A Magyar Nemzeti Bank júniusi jelentése részletesen foglalkozik a kormány árrésstopjainak inflációs hatásával. A jegybank szerint idei előnyük jövőre hátrányukká válhat.
Mi történt? Az MNB friss inflációs jelentése szerint a tavasszal bevezetett árrésstopok 0,8 százalékkal mérsékelhetik a 2025-ös pénzromlást, írja a Portfolio. A hatás jelentős részét (0,5 százalékot) az élelmiszerek árrésének korlátozása okozza, a háztartási cikkek, banki és telekommunikációs díjak pedig fejenként 0,1 százalékot tesznek hozzá.
Mit kell még tudni? A jegybank a jelentésben többször hangsúlyozza, hogy a hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések csak rövid távon tudják csökkenteni az inflációt, kivezetésük után jöhet a feketeleves.
Az intézkedések csak a drágulás időpontját halasztják el, az áremelkedési ütem az ősz közepére átmenetileg 5 százalék közelébe ugorhat, de hatásukat leginkább jövőre fogják érzékeltetni.
Kontextus. A legtöbb bejelentett árrésstop (élelmiszer, drogériás, stb) határidejét a kormány augusztus 31-ig hosszabbította meg májusban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azonban arról is beszélt: nem kizárt, hogy az árrésstopok valamilyen formában ezután is velünk maradjanak.
