Már az iparági bennfentesek szerint is túlfújt lufi a mesterséges intelligencia. A technológiai óriások továbbra is számolatlanul borítják bele pénzt, még úgy is, hogy eredményt egyelőre senki nem tud felmutatni. Az intő jelek ellenére miért nem menekülnek a befektetők?
Új Forbes-lista: AI25
Huszonöt magyar a mesterséges intelligencia forradalma mögött. A teljes listát itt találod.
Az elmúlt hetekben a Meta, a Microsoft, az Amazon, az Apple és a Google anyavállalata, az Alphabet is bejelentette, hogy növelik az MI-hez köthető kiadásaikat, a költés tehát nem lassul, a befektetők viszont továbbra is csak várják, hogy a negyedéves eredményekben egyszer kimutatható legyen a hatalmas költések eredménye. De ez még nem jött el sehol.
A Microsoft, az Alphabet, az Amazon és a Meta is növelni tudta az éves bevételeit, a tőzsdei várakozásokat is túlszárnyalva. A Microsoft és a Google felhőüzletága 40, illetve 34 százalékkal bővült, míg az Amazon Web Services értékesítése 20 százalékos éves növekedést mutatott. Ez egyébként egy érdekes mutatója annak, hogy a világ milyen szolgálatásokra támaszkodik a mesterséges intelligencia korában.
Nem csak cégek építenek erre
Nemcsak óriáscégek, de komplett országok is a mesterséges intelligenciában látják a jövőt, Szaúd-Arábia például az olajvagyonának jelentős részét az MI-nagyhatalommá válásába fekteti. Egybillió dolláros állami alapból adatközpontokat, felhőszolgáltatásokat és nagy nyelvi modelleket fejlesztenek, nem kisebb célt tűzve ki, mint hogy az Egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb szereplők legyenek az MI világában.
A Google 91–93 milliárd dollár kiadással számol 2025-re, az Amazon az idei év végéig 125 milliárd dollárt fog elkölteni erre, vagyis hatalmas összegeket fektetnek ezek a cégek az MI-be.
Hiába az irgalmatlan kiadások, még mindig nem csörög a kassza
Egyelőre a megtérülés csak ígéret szintjén létezik, a negyedéves jelentések után a múlt héten a Meta részvényei 13,5 százalékot zuhantak, míg a Microsofté 3 százalékot. Ugyanis az MI egyelőre nem termel. A Meta esése jól mutatja, hogy a Facebook anyacége mennyire képtelen az MI-befektetéseket bevétellé alakítani, Zuckerberg pedig nem tud világos és megnyugtató válaszokat adni a jövőbeli megtérülést firtató kérdésekre. Hiába hozták létre a rengeteg pénzt elégető Superintelligence Labet, és hiába bizonygatja, hogy egymilliárd ember használja havonta a Meta AI-t, ezek ugyanúgy hangzanak, mint a mára teljesen elkaszált, sóval behintett ígéretek a metaverzum körül.
A kérdés egyre inkább az, hogy a tech ipar képes lesz-e valaha pénzt keresni az MI-befektetéseiből?
A Google azt állítja, hogy igen. A nagy cégek közül eddig ők állnak a legjobban, de az érvelésük is némileg sántít. A Google vezetése szerint körülbelül ugyanannyit keresnek az MI-válaszok alatt és között megjelenő hirdetésekkel, mint a hagyományos keresés esetén. Ez viszont ebben a formában csúsztatás, hiszen ebből nem következik, hogy egy fillérrel is kevesebbet kerestek volna MI-válaszok nélkül.
Tovább fújják a lufit
„Az MI-hez kapcsolódó befektetések tovább hajtják a tőzsdei teljesítményt” és „az MI monetizációjának következő fázisába lépünk” – ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok hangzanak el a tech cégek vezetőitől. Ezeknek a kijelentéseknek annyi a tartalmuk, mint egy felfújt lufinak.
Hiába köt 100 milliárd dolláros megállapodást az Nvidia és az OpenAI, majd köt 300 millió dolláros megállapodást az Open AI és az Oracle, ha ezek a pénzek körbejárnak, miközben a valódi növekedés minimális. Az OpenAI és az Nvidia részben egymás tulajdonába fektetnek, az Oracle pedig az Nvidia csipjeit használja, vagyis a hatalmas üzletek során a pénzt csak körbeadogatják egymás között.
Azok az óriások pedig, amelyek nem az MI-lázból nőttek ki, a jelenlegi állás szerint nem azért növekednek, mert a mesterséges intelligenciába fektetnek, hanem annak ellenére. Jelenleg ezek a vállalatok ugyanazokkal a termékeikkel keresnek pénzt, amelyekkel korábban világszinten meghatározóvá váltak. A befektetők türelme csak addig tart ki, amíg a felhasználók el nem pártolnak, és keresnek valami mást, például a Facebook vagy a Google keresője helyett.
A mesterséges intelligenciában mindenki hisz, nagyon sok területen, például orvosi diagnosztikában nagyon ígéretes eredményeket látni, de egyelőre a technológiai óriásvállalatok még nem jöttek rá, mit kezdjenek vele.
Mi lesz, ha pukkan a lufi?
Nem mindenki borulátó azt illetően, mi lesz, ha beüt a krach. Az Amazon-alapító Jeff Bezos például különbséget tesz lufi és lufi között:
„Egy olyan buborék, mint egy bankbuborék, egy bankrendszeri válság, az egyszerűen rossz. Az ipari jellegűek viszont közel sem olyan rosszak, sőt, akár jók is lehetnek, mert amikor leülepszik a por, és meglátjuk, kik a nyertesek, a társadalom profitál ezekből a találmányokból.”
Más elemzések is arra jutnak, hogy bár az MI-be áramló befektetések fellendülését visszaesés követheti, de arra nem számítanak, hogy ez súlyosan befolyásolná az amerikai vagy a globális gazdaságot. Ebben a forgatókönyvben azért bízhatunk, mert az MI-befektetéseket jellemzően nem hitelből finanszírozzák. Vagyis ha a piac korrekción megy keresztül, akkor természetesen a részvényesek és a tulajdonosok veszteséget fognak elkönyvelni, de nem indul el egy csőddominó, mint például a kínai ingatlanlufi hatására.
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is hasonlóan látja a helyzetet, ő a The Verge-nek adott interjújában így fogalmazott:
„Valaki elképesztő mennyiségű pénzt fog elveszíteni. Nem tudjuk, ki lesz az, de nagyon sokan elképesztő mennyiségű pénzt fognak keresni.”
És ez a gondolatmenet az, ami miatt hiába érzik a befektetők egy lufiban a pénzüket, 90 százalékban mégis bent tartják azt, bízva abban, hogy még messze vannak a csúcsponttól.
Borítókép: Középen Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, aki csoportkép készítésére érkezik a résztvevőkkel a mesterséges intelligencia biztonsági kérdéseiről szóló konferencián az angliai Bletchley-ben 2023. november 2-án.
