Lehet, hogy rövid távon lenne pozitív hatása is, de a 14. havi nyugdíj kifizetése komoly kihívást jelentene a GKI szerint, aminek meglesz az ára.
Mi történt? Lázár János egy vidéki fórumon arról beszélt, hogy a kormány számol és dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. közölte: szerintük a jelenlegi költségvetési helyzetet tekintve egy ekkora tétel – a plusz egyhavi nyugdíj hozzávetőleg 585 milliárd forintos pluszkiadást jelentene – kigazdálkodása komoly kihívást jelent.
Miért? A költségvetés mozgástere szűk, a kormányzat elkötelezett a hiánycél tartása és az államadósság-ráta csökkentése mellett – írja a Pénzcentrum. A jelenlegi költségvetési pályán egy ekkora kiadási tételnek nincs előre elkülönített forrása.
Egy ilyen mértékű, előre nem tervezett kiadás finanszírozása alapvetően három módon képzelhető el: a meglévő kiadások átcsoportosításával, az adóbevételek növelésével vagy a költségvetési hiány növelésével.
Mi lehet? A szakértők szerint a juttatás rövid távon jelentősen élénkítené a fogyasztást és a GDP-t, de a hirtelen többletpénz árfelhajtó hatást is gyakorolna, különösen az alapvető élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek piacán.
A nyugdíjas korosztályra jellemző a magas fogyasztási hajlandóság, vagyis a jövedelmük nagy részét elköltik, jellemzően alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. A plusz egyhavi juttatás ezért szinte teljes egészében és azonnal megjelenne a kiskereskedelmi forgalomban, jelentős, de egyszeri keresletélénkítő hatást kifejtve.
Ez rövid távon pozitívan hatna a GDP-re a fogyasztási oldalon – írta a GKI. Hozzátették: a hirtelen megnövekvő kereslet a kínálati oldalon árfelhajtó hatással bírna.
