A magyar gazdaságnak három olyan betegsége van, amelyet magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika – mondta Patai Mihály.
Mi történt? A magyar gazdaság hat éve egyhelyben topog, és valószínűleg még jövőre sem hoz változást – mondta Patai Mihály az Európa Klub eseményén hvg.hu beszámolója szerint. A bankár nyilvánosan az első előadását tartotta azóta, hogy két éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB volt elnöke alaposan megkurtította alelnökének jogköreit, a jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint törvénytelenül.
Uniós pénzek nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben.
„Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb. Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük”
– fogalmazott.
A fiskális alkoholizmusnak nevezett jelenség veszélyeit azzal jellemezte, hogy olyan adósságspirál alakulhat ki, amelyet nem lehet megváltoztatni. Márpedig a magyar költségvetés 2020 óta hatalmas deficitet mutat, egyre nőnek az államadósság törlesztési és kamatterhei; a 2010 és 2020 közötti időszakban a költségvetés 1500-1800 milliárdot fizetett erre, ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget – kalkulált.
Nyolcszáz milliárd forint ment el az akkumulátoripari támogatásokra, előzőleg ötszáz milliárd arra, hogy Magyarország gumiipari nagyhatalom legyen.
„Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani” – sorolta a látványos melléfogásokat.
„Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát, az árstop, az árrésstop, a kamatplafon mind-mind ennek a terméke”
– mondta a jegybank volt alelnöke.
Mi a megoldás? Patai Mihály szerint egy-két éven belül jelentkezni kell az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyammechanizmusba; az euró bevezetése lehet az pont, amely fordulatot hozhat, hiszen a felkészülés a közös valuta bevezetésére a gazdaság mindhárom gyengeségét megváltoztatná. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai” – mondta, ami azért érdekes, mert az MNB külön kiadványban érvelt az önálló monetáris politika mellett, és ezt az álláspontot a kormány is elfogadta, hogy amíg a magyar gazdaság fejlettsége nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, addig nem érdemes csatlakozni. Ezzel Patai Mihály nem ért egyet.
