Miközben az Európai Unió álláspontja egyértelmű az orosz energiafüggőség ügyében, Magyarország és Szlovákia külön utakon járnak. A Mol az egyetlen régiós szereplő, amely továbbra is importál orosz nyersolajat.
Mi történt? 2022 eleje óta Magyarország és Szlovákia 5,4 milliárd eurónyi földgázt és kőolajat importált Oroszországból, közvetlenül hozzájárulva annak bevételeihez – írja a 444 a Center for the Study of Democracy (CSD) és Centre for Research on Energy and Clean Air (CSREA) részletes elemzésére hivatkozva. A portál emlékeztet: ez az 5,4 milliárd eurós összeg 1800 darab szkander-M típusú rakéta árának felel meg, amellyel részletesen támadnak ukrán célpontokat.
Kontextus. Az Európai Unió 2022 júniusában Csehországnak, Magyarországnak és Szlovákiának mentességet adott az orosz nyersolaj importjának tilalma alól, azzal céllal, hogy időt biztosítson az országoknak az energiafüggőség csökkentésére. Ennek ellenére, ez a folyamat utóbbi két országban szinte egyáltalán nem indult el, sőt:
Szlovákia szinte továbbra is csak az orosz kőolajra támaszkodik, Magyarország pedig tavaly két százalékkal emelte importját, energiafüggőségét 61 százalékról 86 százalékra emelve.
A Mol szerepe. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a Mol az egyetlen régiós szereplő, amely továbbra is importál orosz nyersolajat. Pedig létezik alternatíva: az Adria-kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia együttes szükségletére elég olaj tudna érkezni. Ennek ellenére 2024-ben a Mol az ígért 2,2 millió tonna helyet csupán 968 ezer tonnát importált innen.
Az ügy rövid megoldása az, hogy az orosz olaj olcsóbb. Ennek ellenére a magyar fogyasztók nem érezhetik ezt a kutakon, tavaly például a hazai üzemanyagok bruttó árai öt százalékkal az uniós átlag felett voltak. A helyzet nagy nyertesei a magyar kormány és a Mol, akik együtt összesen 1,7 milliárd eurót kerestek az olcsó nyersanyagárral, és a magasan tartott fogyasztói árakkal 2022 eleje és 2024 májusa között.
