Jól megbolygatják a lakossági állampapírokat: lebutítják a bajnok Bónuszt, szépen felemelik a fix kötvények kamatát. Most melyik a legvonzóbb? Ács világa.
Jócskán átrendezi a lakossági állampapír-kínálatot az állami adósságkezelő, nemcsak a tavasszal még lesajnált lakossághoz fordul újra, de megpróbálja kimondottan a fix kamatozás felé terelni a kisbefektetőket.
Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy már nem igazán számítanak a hazai kamatszint csökkenésére a következő években. Nem túl optimista felfogás ez a magyar gazdaság kilátásait illetően, persze igaz, hogy globálisan is egyre erősebben érződik a félelem attól, hogy a költségvetési hiányok elszállása előbb-utóbb eladási hullámot indít, vagyis elszálló hozamokhoz vezet a kötvénypiacokon – a témában Zsiday Viktor bejegyzését ajánlom.
Hogyan jutottunk el idáig?
Az állam, mint az állampapírok kibocsátója azon ügyködik, hogy minél olcsóbban finanszírozza magát, tehát minél kisebb kamat mellett sózza rá az állampapírokat a befektetőkre.
Nálunk régóta az a hozzáállás, hogy a magyar kisbefektetőkre fontos építeni, mert ha para van, ők nem menekülnek el egykettőre az országból a pénzükkel együtt úgy, mint a gaz külföldi intézmények.
Ezért aztán a lakossági állampapírokra kedvezőbb feltételeket biztosított sokáig az állam, mint a mindenki által vásárolható konstrukciókra.
Közben az elmúlt két évben jól megégette magát a kibocsátó azzal, hogy az inflációkövető Prémium Állampapírokra (PMÁP) gigantikus kamatot kellett kifizetnie, miután 2022–23-ban égbe szállt a magyar infláció. Ilyenbe már semmiképp nem akarnak újra beleszaladni, ezért abban semmi meglepő nincs, hogy az inflációkövető kötvény kondícióit addig rontják, hogy alig vegyenek belőle belőle.
A lakossághoz való általános hozzáállás azonban tavasz óta változott meg. Idén év elején fizette ki a PMÁP az utolsó hatalmas kamatokat és akkori nyilatkozatai alapján Nagy Márton miniszter is ráparázott kissé arra, hogy nemcsak a kamatokat hordja el a lakosság, hanem a papírokat is eladja és eltalicskázza a pénzt az állampapírokból. Mégse javítottak kicsit se a feltételeken, hogy a pénzeket állampapírban tartsák. Tavasszal azt látták, hogy ez jó döntés volt: a kamat nagyrészt elment, de a tőke maradt, az már mindegy, hogy nem PMÁP-ban, hanem más állampapírokban.
A nagy fellélegzés és elégedettség nyomán a gazdasági miniszter többször elmondta, hogy túl sokat kapott eddig a lakosság, most már érje be kevesebbel, nem baj, ha kevesebb papírt vesznek, jó lesz az intézményi finanszírozás is, növelt devizaaránnyal. De akkor még az volt az általános nézet, hogy a kamatszint középtávon csökkenni fog.
Ma már egyre kevesebben várják ezt, és az is kiderült az elmúlt hónapokban, hogy a lakosság magasról tesz az állampapírra.
Kicsi az új beáramlás, a tervezett lakossági arányt nem lehet elérni. Az elmúlt hetekben már a miniszter és az ÁKK megváltozott kommunikációja jelezte, hogy kénytelenek lesznek javítani a lakossági állampapírok kondícióin, végül is ezt jelentették be most csütörtökön. Azzal a csavarral, hogy a fix papírokra kínált kamatok látványos emelésével párhuzamosan tovább rontják a változó kamatozásúak kondícióit és nyújtják a futamidőket. Újra kell a lakosság pénze, drágítsuk meg, hogy hamar kiszálljon és mi (az állam) járjunk jól, ha a kamatszint a következő években emelkedik.
Melyik lehet a legjobb mostantól?
De nézzük mindezt kisbefektetői oldalról. Eddig az én matekom eredménye egyértelmű volt, a PMÁP lebutítása óta a Bónusz tűnt nyerőnek – többször írtam erről. Ez eddig tökéletesen be is jött, persze kellett hozzá, hogy én eddig se hittem a komoly hozamcsökkenő trendben – amely ha bejön, nyilván a Fix papír adta volna a legjobb hozamot. A befektetők többsége nem értett egyet velem, tartósan a Fixbe ment több pénz, bár a Bónusz végül stabilan feljött a második helyre.
Most viszont a Fix kamatát felemelik, vagy ha úgy tetszik, visszaemelik 6,5 százalékról 7-re, de már nem 3 év a futamidő, hanem 5. Még szebb, 0,75 százalékpontos az emelés a MÁP Plusznál, a mostani 5,75-6,75 százalékos, évente lépcsőzetesen emelkedő kamat helyett az új sorozat már 6,50-7,50-et kínál.
A Bónusznak sokáig 1,5-2,5 százalékos volt a prémiuma, a tavalyig kapható papírok ennyivel fizettek többet a három hónapos diszkontkincstárjegy-hozamnál. Ezt idén tavaszra már 1,0-2,0 százalékra vitték le, most pedig tovább rontják 0,75-1,00 százalékra. A 4 éves papír meg is szűnik, csak a 6 éves marad, tehát a futamidő utolsó két évére tavaly még 2,5 százalékos prémiumot adott az állam, ez most 1-re jön le – jókora különbség. A PMÁP szinte már szóra se érdemes, fix 6 százalék az első bő egy évre, utána 0,10 százalék a csak nagyítóval észrevehető prémium az infláció felett.
A nem túl szofisztikált kisbefektető hajlamos a headline szám alapján vásárolni, tehát amit épp elérhető kamatként lát a papír mellett. Most ez így néz ki: Fix 6,50 százalék, Bónusz 7,10-7,12. Az államnak nem jó, ha a valóban legjobb papírból veszik a legtöbbet, a változás után, az új sorozatokkal ez fog az állampapír főoldalon virítani: Fix 7,00, Bónusz 6,85. Problem solved – dől hátra az ÁKK.
Eddig könnyű volt kiszámolni, hogy a kamatnak komoly mértékben kellett volna csökkennie ahhoz, hogy a Fix megverje a Bónuszt. Most megveri már induláskor is, és csak akkor jön újra képbe a Bónusz, ha a rövid kamatok is elkezdenek nőni. Ez simán elképzelhető, érdemes számolni ezzel az eshetőséggel is, ezzel együtt most már a markáns Bónusz-túlsúly helyett nekem hasonlóképp tűnik vonzóbbnak a Bónusz és a Fix.
És üdv újra a klubban, szuperállampapír! Így becézte a pénzügyi sajtó fénykorában a MÁP Pluszt, amely aztán kiszállt a buliból, amikor az infláció megindult felfelé, érdemes volt teljesen kiszállni belőle és átcsoportosítani PMÁP-ba.
Mostantól viszont a 6,50-7,50 százalékos kamatával mindenképp elgondolkodtató a Fix ellenében, ha a szuperképességeit is figyelembe vesszük.
Bármikor olcsóbban lehet eladni a többinél (1 százalék helyett 0,5 százalék levonás), de évente egyszer, kamatfizetés után ingyen, nulla levonással. Plusz nem kell a kifizetett kamatok újrabefektetésével negyedévente molyolni (mint a Fixnél), ezt megoldja maga, önmagába fektetve.
Ami viszont egyértelmű: mivel a változás október 1-én lép életbe, addig még a régi sorozatok élnek, a Bónuszért érdemes most rohanni. Aki viszont a fix kamatozású papírokra tesz, véletlenül se tenyereljen bele a kifutó sorozatokba, nettó pénzpocséklás lenne, mielőtt az emelt kamatú papírok megérkeznek.
