Egyik oldalon vannak a kisbefektetők, akik hisznek egy startup sztorijában, de nincs sok pénzük. A másik oldalon a startupok, akik gyorsan, olcsón kezdő tőkéhez akarnak jutni. A kettő között áll a crowdfunding, például a magyar alapítású Tőkeportál közösségi finanszírozási platformja. Népi kockatőkéről, reális hozamokról és 200 milliárd forintról beszélgettünk az alapítóval, Szeles Nórával, aki már uniós engedéllyel, Máltáról építi a bizniszt.
Megjelent a Forbes legfrissebb listája a leggazdagabb magyarokról! A listát itt böngészheted.
Forbes.hu: Sokat vagy mostanában Máltán?
Szeles Nóra: Nagyon. Múlt héten is voltam, jövő héten is megyek igazgatósági ülésre meg a Malta Startup Festivalra. Hívtak filmforgatásra is, mert a máltai pénzügyi szolgáltatók szövetségének, a Malta of Finance-nek nagyon tetszik a sztorink. Hogy végre női cégalapító, és valaki, aki azért jön Máltára, hogy ott nyújtson szolgáltatást. Nem gurítják azért elénk a vörös szőnyeget, és óriási ugrás a mélyvízbe, főleg egy ilyen kis cégtől, mint mi, akik húszmillió forintból kezdtük az egészet.
Ezért is kérdeztem. A covid alatt indultak el az első kampányok a Tőkeportálon, tavaly megkaptátok a máltai felügyelettől az európai uniós működési engedélyt, ez kívülről is komoly szintlépésnek látszik. Már egész Európában szervezhettek közösségi finanszírozású kampányokat, összehozhatjátok a platformotokon a befektetőket és a startupokat, fut is már máltai és bolgár kampányotok is. Mennyire ugrott meg az érdeklődés?
Ahhoz képest, hogy nulla pénzünk volt marketingre, nagyon, de azért a kritikus tömeg elérése még távoli. Eddig 11 ezer befektető regisztrált a Tőkeportálon, 30–50 ezerrel lennénk méretgazdaságosak – ez marketingbüdzsével azért gyorsan elérhető lenne.
Így is szépen összeállnak a kampányok, de általában három hónap, hogy a kért tőke, fél-egymillió euró összejöjjön.
Minél többen követik az adott kampánygazdát, és minél több aktív befektető figyeli a platformot, annál nagyobb az esélye, hogy ez gyorsabb legyen.
Nem biztos, hogy mindenki tisztában van a folyamattal. Vegyük végig a lépéseit onnan, hogy jelentkezik egy startup, odáig, hogy sikeres a kampány, tehát megvalósul a kitűzött cél, összejön a befektetési összeg, és végül a befektetők megkapják a részvényeket.
Valójában ez még nem is a folyamat vége, sőt, inkább az eleje. Ahogy egy gyereknél is, miután megszülted őt, már „csak” fel kell nevelni. A kibocsátókat három évig követjük, hogy negyedévente beszámoljanak a tevékenységükről a befektetőiknek. Az európai engedély óta jogunk van a tőke kis részét visszatartani annak szankcionálására, ha nem így tesznek. De egy igazi alapító nagyon jól tudja, hogy mekkora kincs a befektetői bizalom, mert az további tőkét jelenthet, amit pedig az információmegosztással tud megszerezni. Készülünk a másodlagos kereskedés bevezetésére is.
De hogy elölről kezdjem – a crowdfunding kampány elején a kampánygazda ígéretet tesz arra, hogy ha a kért tőkét összegyűjti, akkor meg tudja valósítani az adott projektet. Ehhez bizonyos feltételek mellett jogokat ad a részvényeseknek, ami bekerül az alapszabályba is. Mi még kampányindítás előtt elvégzünk egy alapszintű, öt lépésből álló auditot, vagyis megnézzük, hogy az adott projekt üzleti, jogi, iparági, HR és informatikai szempontból alkalmas-e ezen ígéret beváltására, avagy a tőkebevonásra.
Kisebb hiányosságok itt még lehetnek, de red flag nem, mert akkor el sem indíthatja a kampányát. A kisebb hiányosságokat a kampányidőszak alatt meg kell oldania, és a végén, ha elérte a tőkecélt, akkor átmegy egy teljes átvilágításon, és utána kapja meg a tőkét. Ha ne adj’ isten nem sikeres az átvilágítás, kibukik valami, akkor visszamegy a tőke a befektetőknek, akkor is, ha úgymond a kampány sikeres volt, hiszen elérte a minimális tőkecélt.
Két éve azt mondtad, hogy 13 lezárt kampányból 8 volt sikeres. Most mi a mérleg?
26 lezárt kampányunk van, és az európai licenc óta az összes sikeres volt, a kampánygazda megkapta a kért tőkét és a befektetők a részvényeket. Eddig körülbelül 2 milliárd forintot közvetítettünk ki.
Kicsit olyanok vagyunk, mint egy webshop, csak itt nem sárga pólót vagy csinos kis füzeteket rendelsz, hanem projektekbe tudsz befektetni, és jövőben kibocsátandó részvényeket kapsz.
De nagyon fontos, hogy a Tőkeportál nem kezel pénzt, mi csak elősegítjük a platformunkkal azt, hogy az adott vállalkozás tőkét vonhasson be. Tehát nem nálunk gyűlik a tőke, nem úgy működünk, mint egy brókercég, ahol sorban állsz, hogy például Mol-részvényt jegyezhess. A pénz itt nem megy át a Tőkeportálon, hanem letéti számlára kerül, és akkor szabadul fel onnan, amikor az adott kibocsátó teljesíti az összes követelményt ahhoz, hogy megkaphassa.
Szeles Nóra, a Tőkeportál alapítója / Ránki Dániel
Kinek alternatíva ez a befektetési forma? Kik a tipikus befektetőitek?
A fogyasztási cikkeknél használják a LOHAS (Lifestyles of Health and Sustainability – a szerk.) terminust azokra, akik tudatos döntésekre törekednek. Leginkább ők. A pénzügyeikben is tudatosak, és akár már korán, a húszas éveikben eljutnak oda, hogy a likvid és biztonságos eszközökön túl startupokba is akarnak fektetni tipikusan százezer és kétmillió forint között. Tudják, hogy ez korai fázisú befektetés, ami a legjobb esetben is csak 5–10 év alatt térül meg, de türelmesek és képzettek.
Hajlandóak kivenni a részüket a gazdaságból, az olyan történetekből, amikről elhiszik, hogy sikeresek lesznek. Ez egyfajta népi kockatőke.
És egyszersmind impakt befektetés is: a gazdaságban működő tőke bővítését, az alvótőke-bevonást, a hosszú távú gondolkodást és a részvételt növeli. Ez hajt azóta, hogy láttam, a 98-as, majd a 2009-es válságban is azok a tőzsdék estek kevesebbet, ahol nagy volt a lakossági részvétel. Ők ugyanis nem adnak ki nagy tömegben stop-loss megbízásokat. (Feladata, hogy automatikusan elad egy befektetést, ha az ára egy bizonyos szint alá esik – a szerk.)
Szóval a crowdfunding piacán a kisbefektető, a megtakarító a fő cél. És mivel ők nagyon szeretik követni a profikat, egy tőkét kereső startup az első neves befektetője mellé könnyen talál követőket. De itthon a kockázatitőke-befektetők közül is csak kevesen ismerték fel, hogy a crowdfunding az ő befektetésük mellé is könnyen párosítható, és a döntéshozók sem látják az ebben rejlő alvótőke-bevonási képességet. Holott a Világbank már több mint tíz éve leírta ezt.
Milyen hozamelvárásuk lehet a befektetőknek?
Nem hiszik azt, hogy itt mondjuk aranybányarészvényt kapnak, amit másnap learbitálnak, hanem tudják, hogy részesévé válnak egy történetnek, és remélik, hogy az sikeres lesz. Miközben minden tankönyvben le van írva, hogy a startupbefektetések zöme gajra megy. Természetesen a kockázatok megfelelő kommunikációja nagyon fontos, de ezen felül is jogszabály írja elő a veszteségviselési szimulációt és a befektetői tudástesztet is. A 11 ezer felhasználónkból csak nagyon kevés volt, aki komolyan vagy esetleg minket hibáztatva problémázott, mert mást kapott, mint amit várt.
A legtöbben viszont visszatérnek, többször is befektetnek egymás után. Ők a már említett LOHAS fogyasztók, akik tudatosan döntenek, időt is szánnak rá, hogy utánanézzenek, mire költenek, és felteszik a kérdéseiket. Tudják, hogy a befektetési szándék visszavonható, de ez a lassabb döntéshozatal és a több kérdés miatt is 1 százalék alatti.
A végső cél mégiscsak a megtérülés. Volt már olyan kampányotok, ahol a befektetők nyereséggel kiszállhattak?
Pont most zárult le az egyik kampánygazda osztalékfizetése, ő kamatjellegű kifizetést vállalt a befektetőknek. Egy másiknál folyamatban van egy felvásárlás, de a legtöbben nem ígérnek csodát, csak teljesítik, amit mondtak. Nem mind óriási növekedésű tech cég, csak szépen növekedő startupok, vagy akár egy terjeszkedni vágyó pékség is. De van csőd, van egy vizsgált ügy, és van siker is.
Még várjuk a mi zászlóshajó-sztorinkat, olyat, mint amilyen a Revolut volt a londoni Seedrs crowdfunding platformon, vagy a Brewdog, ami crowdfunding révén lett világmárka.
De mégis, mennyi időn belül mekkora hozamra számíthatnak a befektetők?
Átlagban öt évet szoktunk mondani, de a hozam irtó nagy skálán mozog. Hüvelykujjszabálynak azt tudom mondani, hogy nyilván akkor fektet be ide egy befektető, ha a remélt hozam kompenzálja a potenciális kockázatát, és magasabb, mint egy bankbetété vagy egy állampapíré.
Erre is jó egyébként az üzleti átvilágítás, hogy senki ne ígérjen irreális dolgokat. Elvileg bárki bármit bemondhatna, összeszorozhatná az almát a körtével a köbön, de ezt validálni kell. Ha például nulláról indul, de ezer vevővel akar számolni, akkor az üzleti átvilágító bekéri az előszerződést, a dokumentumot, amiből látszik, hogy nemcsak egy fiktív számról van szó, hanem az a vevőkör tényleg létezik.
Mitől függ, hogy egy kampány sikeres vagy nem?
Most már csak sikeres kampányunk van, mert nagyon jól tudjuk, hogy mi hogyan működik. Az egyik kulcskérdés az időzítés és a kommunikációs stratégia, vagyis hogy a kampánygazda alapítói mikor és hogyan teszik bele a munkát a kampányba. Hogyan tudja a befektetők érdeklődését felcsigázni, hogyan válaszol a kérdéseikre, milyen információkat ad át – ez a részükről is munka. Ezért tartunk például befektetői találkozókat, webináriumokat, amikor bármilyen kérdést fel lehet nekik tenni.
A szakirodalom és a mi tapasztalatunk is azt mutatja, hogy a momentumépítés, a 7–10 interakció a befektetőkkel, a nagyon következetes, hiteles, egyértelmű kommunikáció a kulcs. Szerencsére azért tanulnak egymástól is a kampánygazdák és a befektetők. Azt látjuk, hogy mindkét oldal egyre komfortosabb.
Ami az időzítést illeti, azt is meg kell értetni még sokakkal, hogy a crowdfunding és a kockázatitőke-befektetés között nem kell választani. Hanem pont együtt kell csinálni a kettőt. Úgy lehet elérni a legnagyobb hatást, ha a kampánygazda momentumot épít. Ha például egy startup bejelenti, hogy épp most fektetett be hozzá egy kockatőke-befektető vagy egy neves angyal, és mellé még beszállhat bárki a közösségi finanszírozásban, akkor lesz a legsikeresebb a kampánya. A momentum építése a lényeg.
Ha azt tudod mondani, hogy tavaly befektetett hozzám Zuckerberg – csak mondtam egy nevet –, és most hozzá csatlakozhatsz, az a momentum.
Miért olyan idegen ez a törvényhozóknak?
A crowdfunding minden felügyeletnek új, egy teljesen új szegmens, egy új befektetési eszközosztály. Zártkörű társaságok nyilvános tőkebevonása, vagyis átíveli, összeköti a zártkörű és a nyilvános tőkebevonást. Évtizedeken át úgy szocializálódtunk, hogy a szabályozásban e kettő között kínai fal volt. Teljesen eltérő szabályozás alá estek.
A crowdfunding történelmi jelentősége, hogy az első olyan eszközosztály, amivel engedélyezett szolgáltatókon, vagyis platformokon keresztül a zártkörű társaságok nyilvános tőkebevonása megvalósulhat. De ez vadonatúj jogi szemléletet is igényel. Nem egy újfajta befektetési szolgáltató vagyunk, nem közvetítünk, hanem lehetővé teszünk, facilitálunk. És nem egy tőkeerős bank vagy brókercég áll mögöttünk, hanem magunk is startup vagyunk.
Ti mint Tőkeportál, közelebb vagytok már az exithez?
Vannak exitlehetőségre utaló nyomok, de inkább 2-3 éven belül lehetünk majd komoly tárgyalásban. A cél egy brókercéghez hasonló integrált szolgáltatás nyújtása. Most egy nagyobb tőkebevonás előtt állunk, az valószínűleg idén lezárul. Azzal már tudunk haladni a marketing és edukációs célok felé, hogy a zárt társaságok nyilvános tőkebevonását lehetővé tevő crowdfunding a jelentőségéhez méltó volument produkáljon.
Nem véletlenül mondtam a történelmi jelzőt: ez egy tőkepiac-történelmileg óriási jelentőségű, ám még kezdeti fázisban lévő új eszközosztály.
Amúgy a platform-modell kicsit olyan, mint a befektetési alapkezelés. Amíg a portfólió elér egy kritikus méretet, addig nagyon kell küzdeni. Az alapkezelési díj ugyanis még nem tartja el a céget. Persze nagy különbség, hogy a befektetési alapkezelőket általában egy bank vagy brókercég alapítja, és rögtön ki is tömi őket annyi tőkével, amennyi a lehető leggyorsabb fejlődéshez szükséges. Ők a tőkén kívül is csomó mindent tudnak hozni az anyacégtől, ügyfeleket, szakembereket. Mi meg magunk is startup vagyunk, akárcsak a platformunkon megjelenő startupok, tehát ez azért nagy úttörés.
Reális, hogy egy ponton felvásárol titeket egy nagyobb európai konkurens?
Körülbelül 220 crowdfunding platform van Európában, és közben zajlik a tőkepiacok integrációja. Szerintem reális, hogy ha egy nagy pénzügyi integrált szolgáltató, akinek még pont ez az engedélye nincs meg, és döntés előtt áll, akkor nem feltétlenül saját maga akarja megszerezni ezt a licencet, hanem inkább felvásárol valakit. Akinek már megvan az engedélye, és van valamennyi piaca is.
De ez most engem még kevésbé foglalkoztat. Egyelőre egy integrált szolgáltatás-palettát akarunk létrehozni, horizontálisan, mögé téve az üzleti eredményeket, és majd akkor proaktívan körülnézni. Ez lenne igazából a cél, és hát erről szól az egész pályám is. Belépni bizonyos ponton a tőkepiac fejlesztésébe, újat létrehozni, hogy aztán az integrálódjon egy közös mezőbe, ahol a szereplők akadálytalanul hozzájuthatnak az összes szolgáltatáshoz, ami kell nekik.
„Mélyen hiszek benne, hogy a crowdfunding tíz éven belül nagyon erős szegmens lesz. És nem egyhelyben ülve várjuk a csodát.” Fotó: Ránki Dániel / Forbes
Többet vagy kevesebbet dolgozol most, mint amikor ezt elkezdted?
Többet, de nagyon motivál, hogy a szemünk előtt történik meg az, amiért dolgozunk. És bár sok stratégiai hiba, gond is volt, a misszió és a vízió változatlan. Folyamatosan konzultálunk a szabályozókkal is, kutatjuk, tanuljuk a legsikeresebb crowdfunding piaci szereplőktől a legjobb módszereket.
Hallva ugyanezt tőlük is, én is mélyen hiszek benne, hogy a crowdfunding tíz éven belül nagyon erős szegmens lesz. És nem egyhelyben ülve várjuk a csodát.
Azért dolgozom, hogy egyik oldalon az emberek kis összeggel is be tudjanak fektetni startupokba, és hozzáférhessenek ezekhez a befektetésekhez. A másik oldalon meg kis cégek korai fázisban, olcsón, több kezdő tőkét kapjanak, amíg intézményi finanszírozáshoz, majd tőzsdére jutnak, és ne kelljen százmillió forintot rákölteniük mondjuk egy tőzsdére lépéshez. Közvetlenül az IPO előtti fázisban ugyanis, a közkézhányad elérése és az árazás miatt is eszméletlen hasznos tud lenni a crowdfunding. Erre talán most lesz is egy példa már a közeljövőben.
Ha ebből valamikor kiszállsz, látsz még olyan pontot a tőkepiacon, ahová még szívesen belépnél?
Egyelőre a crowdfunding szolgáltatást akarjuk kimaxolni és integrálni tőkepiacba. Nagyon jó érzés lenne, ha azok, akik bíztak ebben egy még korábbi időszakban, jó döntésnek tartanák majd ezt a befektetést. Vannak nagyon tehetséges alapítók is, és vannak tanácsadók, akikkel nagyon jó dolgozni. Ez nagyon fel tud villanyozni. Sok pofon is volt, van és lesz, de biztos azok is jók voltak valamire.
Miért pont Máltán kértétek meg az uniós engedélyt?
Az ECSPR rendelet (European Crowdfunding Service Providers Regulation) alapján bármely tagállamban meg lehet kérni az engedélyt. Gondolkoztunk Luxemburgon, Írországon, Litvánián is, aztán a Máltán más tevékenységi engedélyt szerző pályatársak, kollégák beszéltek rá Máltára. Málta EU-tag, nem offshore paradicsom, de nagyon kedvező a hozamok adózása, és elég jó a szabályozási környezet: együttműködő. Nagyon sok a külföldi szolgáltató, és például Afrika közelsége miatt nagyon nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy afrikai startupokba is beszálljanak. Afrika európai kapuja akarnak lenni.
Arról nem is beszélve, hogy mennyivel elfogadóbbak a női vállalkozókkal. Elég régóta a tőkepiacon mozgok,
ott voltam a tőzsde újraépítésénél és a határidős kereskedés beindításánál a rendszerváltás után, és amit sose gondoltam volna, most ki kell mondanom: elmúltam 50, és itthon igenis azt érzem, hogyha nő vagy, akkor nagy hátrányból indulsz.
Ma már észreveszem, hogy sajnálattal méregetnek. Máltán jóval kevésbé érzem ezt.
