Már az árréstop előtt is sokszor veszteséges értékesítésre kényszerítették a kiskereskedőket a beszállítói árak.
Mi történt? Nem a kiskereskedelem a felelős a tej, a tejtermékek és a tojás év elején tapasztalt gyors áremelkedéséért, hanem a beszállítói árak – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által végzett vizsgálatok egyelőre csak tervezetként kiadott eredményeiből, amelyről az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) számolt be – írja a HVG.
Akkor ki a felelős? A beszállítói árak leginkább a munkaerő drágulása, a rezsiköltségek növekedése és a termékdíjak emelkedése miatt ugrottak meg. Ezek a hatások minden más élelmiszer-termelőnél és -feldolgozónál érvényesülnek.
A tej és a tejfeldolgozás terén a beszállítói árak az alapanyagköltségek (nyerstej) emelkedése mellett olyan tényezők miatt nőttek, mint
- a dráguló munkaerő,
- az emelkedő rezsiköltségek (energia-, víz-, csatornadíjak),
- a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR), ami leginkább a csomagolás- és a csomagolóanyag-árak emelkedésén keresztül épült be a fogyasztói árakba.
A GVH szerint az értékláncban a jövedelmi viszonyok a termelői és a feldolgozói szint felé tolódtak el, az árrésstop veszteségbe fordította a kiskereskedőket, ami hosszú távon nehezen fenntartható.
Mi legyen az árréstoppal? Az OKSZ szerint ez önmagában is indokolttá teszi az árrésstop mielőbbi – most augusztus végére tervezett – kivezetését, mert az nem csökkenti az inflációs nyomást, csak elfedi azt.
