Sokkal kevesebb államkötvényt vásárolnak majd a holland nyugdíjalapok és ez Magyarországon is érezteti majd a hatását.
Mi történt? Jelentősen átalakult 2026 januárjától a holland nyugdíjrendszer. Ez a változás pedig drágíthatja még a magyar állam finanszírozását is.
Kontextus: A holland nyugdíjalapok eddig nagy mennyiségben vásároltak hosszú lejáratú államkötvényeket. A garantált kifizetés lehetővé tette, hogy előre rögzített nyugdíjösszeget garantáljanak. Hollandia azonban átalakította a nyugdíjrendszerét. A nyugdíjak összege az idei évtől már attól függ, hogy a nyugdíjalap befektetései hogyan teljesítenek. Ez azt jelenti, hogy elhagyhatják a hosszútávú állampapírokat a kockázatosabb kötvényekért, például részvényekért.
Miért fontos ez? A nyugdíjalapoknál van az eurót használó országok tíz évnél hosszabb lejáratú államkötvényeinek körülbelül 10 százaléka. A holland magánnyugdíjvagyon összesen körülbelül 1900 milliárd euró. A holland ING bank munkatársa szerint a változás minden európai államkötvényt érinteni fog.
Magyarország az OECD és az Európai Unió mezőnyében is nagyon drágán tudja finanszírozni magát. 2024-ben az állam kamatkiadásai a GDP 5 százalékát tették ki az Eurostat adatai szerint. Az államnak sokba kerülnek a korábbi kedvező kamatozású lakossági állampapírok, másrészt a piac beárazza a hazánk kedvezőtlen makrogazdasági kilátásait.
A Hold Alapkezelő részvényelemzője a G7-nek azt mondta, hogy rövid távon minimális, és inkább közvetett hatása lehet a magyar adósságfinanszírozásra a holland reformnak. Farkas Zsombor, szerint „a holland nyugdíjalapok a reform hatására a hosszú lejáratú állampapírjaik kitettségét csökkentik, és ezen belül is főleg a német, francia és holland államkötvényeket adják el. A magyar államadósságon belül körülbelül 4 százalék a 20 évnél hosszabb lejáratú államkötvények aránya, így a fő áttételes hatás az lehet, ha a piac számára referenciaként szolgáló holland, francia és német kötvények hozama nő, ez esetben ugyanis a magyar adósságfinanszírozás is drágulhat”.
